kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ábrányi Emil - A magyar költészet remekei [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/994/2256994.jpg "Ábrányi Emil - A magyar költészet remekei [antikvár]")
A magyar költészet remekei [antikvár]
Ábrányi Emil, Andrássy Béla, Arany János, Arany László, Bajza Jenő, Bajza József, Balla Miklós, Balogh Zoltán, Bárd Miklós, Báró Eötvös József, Bartók Lajos, Benedek Aladár, Beöthy László, Beöthy Zsigmond, Berecz Károly, Boruth Elemér, Bozzai Pál, Csató Pál, Csengey Gusztáv, Csepreghy Ferenc, Csiky Gergely, Csukássi József, Czuczor Gergely, Dalmady Győző, Dálnoky Lajos, Darmay Viktor, Dengi János, Dóczi Lajos, Dömötör János, Dömötör Pál, Dura Máté, Endrődi Sándor, Erdélyi János, Erdélyi Zoltán, Fehér Jenő, Fejes István, Garay János, Gárdonyi Géza, Gáspár Imre, Góbi Imre, Greguss Ágost, gróf Zichy Géza, Győry Vilmos, Gyulai Pál, Heltai Jenő, Horváth Elemér, Horváth Endre, ifj. Apáthy István, Illyés Bálint, Inczédy László, Jakab Ödön, Jámbor Pál, Jánosi Gusztáv, Jókai Mór, Kerényi Frigyes, Kéry Gyula, Kisfaludy Károly, Kiss József, Komjáthy Jenő, Komócsy József, Kompolthy Tivadar, Koroda Pál, Kozma Andor, Kölcsey Ferenc, Kriza János, Kunoss Endre, Lauka Gusztáv, Lévay József, Lipcsey Ádám, Lisznyai Kálmán, Luby Sándor, Madách Imre, Makai Emil, Martos Ferenc, Mentovich Ferenc, Nagy Imre, Névy László, Nyilas Samu, Pákh Albert, Palágyi Lajos, Pálmai Kálmán, Pap Endre, Pap Zoltán, Pásztor Árpád, Petőfi Sándor, Pósa Lajos, Prém József, Radó Antal, Rákosi Jenő, Reviczky Gyula, Rudnyánszky Gyula, Sárosi Gyula, Sas Ede, Somló Sándor, Sükei Károly, Szabados János, Szabó Endre, Szabolcska Mihály, Szakál Lajos, Szász Béla, Szász Gerő, Szász Károly, Szávay Gyula, Székács József, Székely Sándor, Szelestey László, Szemere Miklós, Szendrey Júlia, Szentessy Gyula, Szomory Károly, Tárkányi Béla József, Telekes Béla, Thaly Kálmán, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Torkos László, Tóth Endre, Tóth Kálmán, Tóth Lőrinc, Udvardy Géza, Vachott Sándor, Váradi Antal, Vargha Gyula, Varsányi Gyula, Vértessy Gyula, Vida József, Vörösmarty Mihály, Wohl Janka, Zalár József, Zempléni Árpád, Zilahy Károly, Zoltán Vilmos
Antikvár
Két saját szent bibliája van minden nemzetnek: a történelmének szent könyve és a kötészetének kincses kötete.
Van nekünk is mindkettőből.
Van szent történelmünk, van szépséges költészetünk. Az első a nemzeti önérzet, a kötelességtudás, a szilárd jellem tanítója,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5480 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Elmult időkből [antikvár]
Váradi Antal
![Váradi Antal - Elmult időkből [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/264/2920264_1.jpg "Váradi Antal - Elmult időkből [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4300 Ft
Magyar Nyelv 1906. január-december [antikvár]
Ágai Adolf, Angyal Dávid, Arany János, Balassa József, Bálint Kelemen, Baloghy Dezső, Bebesi István, Csánki Dezső, Csapodi István, Dőry Ferencz, Farkas Sándor, Fischer Izidor, Gálos Rezső, Goldziher Ignác, Gönczy Béla, Hellebrant Árpád, Herman Ottó, Hornyánszky Gyula, Horváth János, Ifj. Komlóssy Arthur, Jakubovich Emil, Kallós Ede, Karácsonyi János, Kardos Albert, Katona Lajos, Kenedi Géza, Kertész Samu, Kóssa Gyula, Kovách Aladár, Kőrösi Sándor, Kövi Imre, Kujáni Gábor, Laczkó Géza, Lehr Albert, Marusák Pál, Melich János, Mészáros Kálmán, Nagy Gyula, Négyesy László, Ölyvedi Vad Imre, Pungur Gyula, Radó Antal, Réthei Prikkel Marián, Sági István, Sebestyén Gyula, Simai Ödön, Somlyódy István, Sörös Pongrácz, Spissák Ferencz, Szegedy-Maszák Hugó, Szendrei János, Szívós Béla, Sztrokay Lajos, Takáts Sándor, Téglás Gábor, Teleky István, Tolnai Vilmos, Trencsény Károly, Ványi Béla, Várdai Béla, Víg Lajos, Vikár Béla, Werter Laura, Wertner Mór, Závodszky Levente
![Ágai Adolf - Magyar Nyelv 1906. január-december [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/163/2899163_1.jpg "Ágai Adolf - Magyar Nyelv 1906. január-december [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
8480 Ft
Schiller költeményei [antikvár]
Friedrich Schiller
![Friedrich Schiller - Schiller költeményei [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/553/2566553_1.jpg "Friedrich Schiller - Schiller költeményei [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2780 Ft
Petőfi Sándor munkái I. [antikvár]
Petőfi Sándor
![Petőfi Sándor - Petőfi Sándor munkái I. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/131/2939131_1.jpg "Petőfi Sándor - Petőfi Sándor munkái I. [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3480 Ft
Gróf Gvadányi József és Fazekas Mihály [antikvár]
Fazekas Mihály, gróf Gvadányi József
![Fazekas Mihály - Gróf Gvadányi József és Fazekas Mihály [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/290/2559290_1.jpg "Fazekas Mihály - Gróf Gvadányi József és Fazekas Mihály [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3640 Ft
Kritikai dolgozatok 1854-1861 [antikvár]
Gyulai Pál
![Gyulai Pál - Kritikai dolgozatok 1854-1861 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/24/2393024_1.jpg "Gyulai Pál - Kritikai dolgozatok 1854-1861 [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2880 Ft
Kármán József és Berzsenyi Dániel [antikvár]
![Kármán József és Berzsenyi Dániel [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/842/2933842_1.jpg "Kármán József és Berzsenyi Dániel [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2860 Ft
Magyar balladák [antikvár]
Czuczor Gergely, Erdélyi János, Garay János, Gyulai Pál, Kisfaludy Károly, Kiss József, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Szász Károly, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Zalár József
![Czuczor Gergely - Magyar balladák [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/895/2644895_1.jpg "Czuczor Gergely - Magyar balladák [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4900 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Két saját szent bibliája van minden nemzetnek: a történelmének szent könyve és a kötészetének kincses kötete.
Van nekünk is mindkettőből.
Van szent történelmünk, van szépséges költészetünk. Az első a nemzeti önérzet, a kötelességtudás, a szilárd jellem tanítója, nevelője, a ki hol glóriával, hol szent vérrel irt sorokban hirdeti nemzet létünket, melyért munkálkodnunk, küzdenünk - és ha a balsors úgy kivánja - meghalnunk kell.
A második a lélek malasztja, mely megnemesíti ifjaink és leányaink lelkét, megszilárdítja a férfi szivét és gyönyörködtet mindeneket.
E másodikat nyujtjuk itt e könyvben. Kettős czél lebegett szemünk előtt, a mikor kiadtuk: Az irodalmi műveltség fejlesztése és a nemzeti érzés ápolása.
E másodikat nyujtjuk itt e könyvben. Kettős czél lebegett szemünk előtt, a mikor kiadtuk: Az irodalmi műveltség fejlesztése és a nemzeti érzés ápolása.
Csodás hazaszeretet buzog költőink ajakán s nem lehet az közönyös hazafi, a ki a mi költészetünk malasztjával él, a ki forgatja ezt a szent könyvet, «megérti és átal érzi!»
Napjainkban vád támad szüntelen, hogy halványul a nemzeti önérzet és egyre terjed a világpolgárság; ez ellen küzdenie kell valamennyi hazafinak, minden fegyverrel, melyet megragadhat.
E könyvvel is a küzdők sorába akarunk lépni és könnyen hozzáférhetővé teszszük mindenkinek a magyar költőket, a honszeretet hirdetőit, a lélek megnemesítőit.
Szolgáljon ez «A Régi Magyar Költészet Remekei» czimű munkámmal együtt segédkönyvül a magyar irodalomban való művelődéshez és eszközül a magyar nemzeti büszkeség-, a lelkesedni tudás- és a honszeretetnek öregbítésére.
Eredj utadra könyvecske, szolgáld czélodat és fogadjanak szivesen azok, a kik számára szerkesztettelek.
Endrei Zalán.
Termékadatok
Cím: A magyar költészet remekei [antikvár]
Szerző:
Ábrányi Emil
,
Andrássy Béla
,
Arany János
,
Arany László
,
Bajza Jenő
,
Bajza József
,
Balla Miklós
,
Balogh Zoltán
,
Bárd Miklós
,
Báró Eötvös József
,
Bartók Lajos
,
Benedek Aladár
,
Beöthy László
,
Beöthy Zsigmond
,
Berecz Károly
,
Boruth Elemér
,
Bozzai Pál
,
Csató Pál
,
Csengey Gusztáv
,
Csepreghy Ferenc
,
Csiky Gergely
,
Csukássi József
,
Czuczor Gergely
,
Dalmady Győző
,
Dálnoky Lajos
,
Darmay Viktor
,
Dengi János
,
Dóczi Lajos
,
Dömötör János
,
Dömötör Pál
,
Dura Máté
,
Endrődi Sándor
,
Erdélyi János
,
Erdélyi Zoltán
,
Fehér Jenő
,
Fejes István
,
Garay János
,
Gárdonyi Géza
,
Gáspár Imre
,
Góbi Imre
,
Greguss Ágost
,
gróf Zichy Géza
,
Győry Vilmos
,
Gyulai Pál
,
Heltai Jenő
,
Horváth Elemér
,
Horváth Endre
,
ifj. Apáthy István
,
Illyés Bálint
,
Inczédy László
,
Jakab Ödön
,
Jámbor Pál
,
Jánosi Gusztáv
,
Jókai Mór
,
Kerényi Frigyes
,
Kéry Gyula
,
Kisfaludy Károly
,
Kiss József
,
Komjáthy Jenő
,
Komócsy József
,
Kompolthy Tivadar
,
Koroda Pál
,
Kozma Andor
,
Kölcsey Ferenc
,
Kriza János
,
Kunoss Endre
,
Lauka Gusztáv
,
Lévay József
,
Lipcsey Ádám
,
Lisznyai Kálmán
,
Luby Sándor
,
Madách Imre
,
Makai Emil
,
Martos Ferenc
,
Mentovich Ferenc
,
Nagy Imre
,
Névy László
,
Nyilas Samu
,
Pákh Albert
,
Palágyi Lajos
,
Pálmai Kálmán
,
Pap Endre
,
Pap Zoltán
,
Pásztor Árpád
,
Petőfi Sándor
,
Pósa Lajos
,
Prém József
,
Radó Antal
,
Rákosi Jenő
,
Reviczky Gyula
,
Rudnyánszky Gyula
,
Sárosi Gyula
,
Sas Ede
,
Somló Sándor
,
Sükei Károly
,
Szabados János
,
Szabó Endre
,
Szabolcska Mihály
,
Szakál Lajos
,
Szász Béla
,
Szász Gerő
,
Szász Károly
,
Szávay Gyula
,
Székács József
,
Székely Sándor
,
Szelestey László
,
Szemere Miklós
,
Szendrey Júlia
,
Szentessy Gyula
,
Szomory Károly
,
Tárkányi Béla József
,
Telekes Béla
,
Thaly Kálmán
,
Tolnai Lajos
,
Tompa Mihály
,
Torkos László
,
Tóth Endre
,
Tóth Kálmán
,
Tóth Lőrinc
,
Udvardy Géza
,
Vachott Sándor
,
Váradi Antal
,
Vargha Gyula
,
Varsányi Gyula
,
Vértessy Gyula
,
Vida József
,
Vörösmarty Mihály
,
Wohl Janka
,
Zalár József
,
Zempléni Árpád
,
Zilahy Károly
Zoltán Vilmos
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 150 mm x 210 mm
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Neje Szalay Gizella volt.
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Neje Szalay Gizella volt.
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.
Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............