kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Adam Michnik - A párizsi toronyőr [antikvár]
 
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes.
2840 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Adam Michnik művei
András Sándor művei
Bak János művei
Balla Bálint művei
Balog Katalin művei
Bihari Mihály művei
Bogárdi Mihály művei
Csányi Vilmos művei
Csicsery-Rónay István művei
Gombár Csaba művei
Gyurcsány Ferenc művei
Halda Alíz művei
Hamburg Péter művei
Hankiss Elemér művei
Heller Ágnes művei
Jacques Rupnik művei
Karády Viktor művei
Kende Éva művei
Konrád György művei
Krzysztof Pomian művei
Lackó Miklós művei
A szerzőről
Lengyel László művei
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. – ) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Szülei: Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.

1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán (ÁJK).
1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett.
1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója.
1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában.
1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt.
Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője.
1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik.
1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának.
A Magyar Politikatudományi Társaság tagja.
1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja
Lőcsei Pál művei
Ludassy Mária művei
A szerzőről
Magos Judit művei
Demény Gazdája egyszerű városi családban született, ahol az a tévhit ütötte fel a fejét, hogy a kutya lakásba nem való – így meglehetős sivárságban teltek gyermekévei. Ő maga mégis boldognak érezte ezeket az időket is, mert nem tudta, milyen az igazi boldog gazdiélet. A nagyszülők jóra való falusi emberek voltak, tartottak ugyan haszonállatokat – nyulat, kecskét, tyúkot, disznót –, de kutyát legfeljebb házőrzőnek. Demény tudta, hogy még nem érdemes megszületnie, mert Gazdinak még fejlődnie, tapasztalnia kell, fel kell nőnie a Demény Gazdája címhez. Magos Judit tehát vándorútra indult a magyar pusztában. Elvégezvén a miskolci egyetemen a magyar szakot, tanítani kezdett. Csakhamar úgy érezte, vakvágányra sodródott az élete, de a tisztánlátás hiánya miatt helytelenül azonosította a hiba forrását: nem érte még föl ésszel, hogy a kutyátlanság a baj, nem pedig a munkahelyválasztás. „Nem találtam a helyem. Először tanítottam, és imádtam – emlékszik vissza Judit –, életem legszebb időszaka volt, de amikor meghalt az apám, visszaköltöztem Egerbe. Ott nem volt egyszerű tanári állást találni, végül nagy nehezen elhelyezkedtem egy alapítványi iskolánál. Végül otthagyta Egert és feljött Pestre.

Magos Judit önkéntes segítő lett a Futrinka Egyesületnél. „Egy napon fuvarsegítséget kért a Futrinka: egy német dogot kellett elhozni egy székesfehérvári gyepmesteri telepről. Elmentem a dogért, és szólt a telep vezetője, hogy van egy vizsla is. Így ült be Demény az autómba… Első látásra szerelem volt.”

„Attól kezdve, hogy otthagytam a tanítást, nagyon szenvedtem. De Demény talált nekem munkát is. Kiírta a blogomba, hogy »éhen fogunk halni, mert a gazdám annyira szerencsétlen, hogy még munkát sem talál. Írjon egy igazgató, mert itt kő kövön nem marad!« És a Lauder Javne Gimnázium igazgatója írt, hogy akkor talán menjek be, hogy megismerkedjünk.” Úgyhogy megint lehetett élni a boldog, éhező tanárok életét. De legalább ott volt Demény – hogy a maradékot (ha lett volna) fölegye. Azzal, hogy átvette a (világ) uralmat, ez a probléma is megoldódott: a Gazdi az egyre inkább elharapózó kegyetlen deményizmus rabigája alatt anynyira ideges lett, hogy blogot kellett írnia. A blogból népszerűség lett, abból könyv, sőt könyvsiker – dőlt a lé, térdig jártak a töpörtyűben, és még ma is élnek, ha meg nem haltak.
Méray Tibor művei
Papp Gábor művei
Paul Thibaud művei
Pozsár István művei
Romsics Ignác művei
Sandeisky Éva művei
Sándor Iván művei
Szénási Éva művei
Szent-Iványi Ilona művei
Szilágyi Ákos művei
A szerzőről
Szőcs Géza művei
1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. Erdélyi magyar költő, politikus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon.

1974 és 1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1976 és 1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979-80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981 és 1982 között Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, amiért a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta, bántalmazta. 1985-86-ban a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986-89 között Genfben újságíróskodott, 1989-90-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője, 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990-91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991-1993 között politikai alelnöke volt. 1990-1992-ben szenátorrá választották, majd 1996-1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett.Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel. Írt több drámát, regénytöredéket, drámai költeményt. Legutóbbi könyvének (Limpopo, avagy egy strucckisasszony naplója) címszereplője, Limpopo egy strucckisasszony, akinek Szőcs Géza struccnyelven írt naplóját „embernyelvre lefordította, átdolgozta és most közzéteszi”.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A szélnek eresztett bábu (1986), A sirálybőr cipő (1989), Passió (1999), Limpopo (2007)

Díjai
A Romániai Írószövetség debüt-díja (1976), Graves-díj (1986), Füst Milán-díj (1986), Déry Tibor-díj (1992), Bethlen Gábor-díj (1993), József Attila-díj (1993), Leopardi-díj (2011)
Szöllősi Pál művei
Várhegyi Éva művei
Vásárhelyi Edit művei
Vásárhelyi Mária művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet