Emlékezések II. (töredék) [antikvár]

Egy napon azt az üzenetet kaptam, keressem fel Ráth Mór könyvkiadót és kereskedőt Váci-utcai boltjában. Ez a bolt a Váci-utca és Kishíd-utca sarkán volt, egy-egy ajtóval mindenik utcára. A két ajtó között a ház sarkán egy kis fülke volt s benne üveglap mögött a vastuskó. Egy csonka fatörzs, beborítva belévert vasszegekkel. Ez a Ráth Mór (a Károlyok és Györgyök familiájából) igen érdekes és, mondhatnám, nevezetes ember is volt. Kiváló kereskedő, rendkívül nagy műveltségű ember, de a legidegesebb is hetedhét országban. Csak ketten voltunk az életben, akik nem vettük őt ki a sodrából. Deák Ferenc, aki az elnyomatás ideje alatt, amikor Budapesten az Angol királynőben telepedett meg, mindennap egy-két órát töltött a boltjában, nézegette a könyveket, válogatott magának regényolvasmányt és fogadta a Budapestre fel-felutazó vidékieket, akiknek útbaigazítást és tanácsot adott, akár könyvet, akár szappant kívántak vásárolni. A másik ember, akivel nem tudott négy-öt éven át összeakadni, én voltam attól a naptól fogva, amelyen üzenete folytán először tettem lábamat a boltjába.