kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett


Kortárs 1984. január-december I-II. [antikvár]

Ács Margit, Aczél Géza, Ágh István, Albert Gábor, Alföldy Jenő, András László, Angyalosi Gergely, Arató Károly, Baka István, Balassa Péter, Bálint Endre, Balla László, Balla Zsófia, Barta János, Bata Imre, Batsányi János, Beke György, Béládi Miklós, Bella István, Benedek András, Beney Zsuzsa, Bertha Bulcsu, Bertha Zoltán, Bisztray Ádám, Bitskey István, Bodnár György, Bodor Ádám, Boldizsár Iván, Borbély Sándor, Borsi-Kálmán Béla, Breuer János, Cs. Szabó László, Csanády János, Csaplár Vilmos, Csengery Kristóf, Cseres Tibor, Csík István, Csiki László, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csukás István, Csűrös Miklós, Cukor György, Czakó Gábor, Czigány György, Deák Tamás, Dedinszky Erika, Dénes Zsófia, Dérczy Péter, Dobozi Eszter, Domokos Mátyás, Döbrentei Kornél, Dusa Lajos, E. Fehér Pál, Egyed Péter, Endrődi Szabó Ernő, Eörsi István, Erdődy Edit, Esterházy Péter, Fehér Ferenc, Fekete Gyula, Fenyő István, Filip Tamás, Fodor András, Fogarassy Miklós, Földes Anna, Földes László, Fráter Zoltán, Garai Gábor, Gazda József, Gergely Ágnes, Gömöri György, Görömbei András, Grendel Lajos, Gyurácz Ferenc, Gyurkovics Tibor, Határ Győző, Hegedűs Géza, Hell István, Hervay Gizella, Hima Gabriella, Horgas Béla, Horváth Elemér, Huszár Sándor, II. Rákóczi Ferenc, Illés Endre, Illyés Gyula, Iszlai Zoltán, Jánosy István, Kabdebó Lóránt, Kálnoky László, Kántor Lajos, Kántor Péter, Károlyi Amy, Kárpáti Kamil, Kemenczky Judit, Kenyeres Zoltán, Képes Géza, Kerék Imre, Keresztury Dezső, Keszthelyi Rezső, Király István, Kis Pintér Imre, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kiss Ferenc, Kiss Irén, Kodolányi Gyula, Kolozsvári Papp László, Kormos István, Kornis Mihály, Kósa László, Kovács Ágnes, Kovács Ilona, Kovács István, Köpeczi Béla, Körmendi Lajos, Kőrössi P. József, Kukorelly Endre, Kulcsár Szabó Ernő, Ladik Katalin, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Lázár Ervin, Lázár István, Lengyel Balázs, Lipcsey Ildikó, Lőrincz Imre, Lukácsy Sándor, Major Tamás, Mándy Iván, Margócsy István, Markó Béla, Marno János, Marsall László, Melocco Miklós, Mészáros Tamás, Mészöly Miklós, Mezei András, Mezey Katalin, Mező Ferenc, Nádas Péter, Nádasdi Éva, Nagy Attila, Nagy Gáspár, Nagy Péter, Nemes György, Nemes Nagy Ágnes, Odorics Ferenc, Oláh János, Olasz Sándor, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Pákolitz István, Papp Lajos, Parancs János, Pardi Anna, Parti Nagy Lajos, Páskándi Géza, Pilinszky János, Pintér Lajos, Pomogáts Béla, Pósa Zoltán, Radnóti Miklós, Rákos Sándor, Rakovszky Zsuzsa, Ránki György, Rapai Ágnes, Reisinger János, Restár Sándor, Réz Pál, Rónay László, Rózsa Endre, Sándor Iván, Sándor László, Simándi Ágnes, Simon Zoltán, Simonyi Imre, Simor András, Sinkovits Péter, Somfai László, Somlyó György, Somlyói Tóth Tibor, Sőtér István, Spiró György, Sütő István, Szabó Magda, Szegedy-Maszák Mihály, Széky János, Szentkuthy Miklós, Szentmihályi Szabó Péter, Szepesi Attila, Szigethy Gábor, Szilassy Zoltán, Sziveri János, Szőcs Géza, Szőke György, Szöllősi Zoltán, Szörényi László, Tábor Ádám, Takács Imre, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tallián Tibor, Tamás Menyhért, Tandori Dezső, Temesi Ferenc, Thiery Árpád, Thinsz Géza, Thomka Beáta, Tornai József, Tóth Ferenc, Tóth Judit, Tóth Péter, Tönköl József, Tüskés Tibor, Ungvári Tamás, Vadas József, Varga Imre, Vargha Balázs, Vári Attila, Vas István, Vasadi Péter, Vásárhelyi Géza, Végh Antal, Veress Miklós, Vészi Endre, Vojtech Kondrót, Vörös László, Weöres Sándor, Zalán Tibor, Zám Tibor, Zelk Zoltán, Zolnay László

Antikvár
 
3520 Ft
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes.
3168 Ft
10%
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Kortárs 1984. január-december I-II. [antikvár]
Szerző: Ács Margit , Aczél Géza , Ágh István , Albert Gábor , Alföldy Jenő , András László , Angyalosi Gergely , Arató Károly , Baka István , Balassa Péter , Bálint Endre , Balla László , Balla Zsófia , Barta János , Bata Imre , Batsányi János , Beke György , Béládi Miklós , Bella István , Benedek András , Beney Zsuzsa , Bertha Bulcsu , Bertha Zoltán , Bisztray Ádám , Bitskey István , Bodnár György , Bodor Ádám , Boldizsár Iván , Borbély Sándor , Borsi-Kálmán Béla , Breuer János , Cs. Szabó László , Csanády János , Csaplár Vilmos , Csengery Kristóf , Cseres Tibor , Csík István , Csiki László , Csoóri Sándor , Csorba Győző , Csukás István , Csűrös Miklós , Cukor György , Czakó Gábor , Czigány György , Deák Tamás , Dedinszky Erika , Dénes Zsófia , Dérczy Péter , Dobozi Eszter , Domokos Mátyás , Döbrentei Kornél , Dusa Lajos , E. Fehér Pál , Egyed Péter , Endrődi Szabó Ernő , Eörsi István , Erdődy Edit , Esterházy Péter , Fehér Ferenc , Fekete Gyula , Fenyő István , Filip Tamás , Fodor András , Fogarassy Miklós , Földes Anna , Földes László , Fráter Zoltán , Garai Gábor , Gazda József , Gergely Ágnes , Gömöri György , Görömbei András , Grendel Lajos , Gyurácz Ferenc , Gyurkovics Tibor , Határ Győző , Hegedűs Géza , Hell István , Hervay Gizella , Hima Gabriella , Horgas Béla , Horváth Elemér , Huszár Sándor , II. Rákóczi Ferenc , Illés Endre , Illyés Gyula , Iszlai Zoltán , Jánosy István , Kabdebó Lóránt , Kálnoky László , Kántor Lajos , Kántor Péter , Károlyi Amy , Kárpáti Kamil , Kemenczky Judit , Kenyeres Zoltán , Képes Géza , Kerék Imre , Keresztury Dezső , Keszthelyi Rezső , Király István , Kis Pintér Imre , Kiss Anna , Kiss Benedek , Kiss Dénes , Kiss Ferenc , Kiss Irén , Kodolányi Gyula , Kolozsvári Papp László , Kormos István , Kornis Mihály , Kósa László , Kovács Ágnes , Kovács Ilona , Kovács István , Köpeczi Béla , Körmendi Lajos , Kőrössi P. József , Kukorelly Endre , Kulcsár Szabó Ernő , Ladik Katalin , Lászlóffy Aladár , Lászlóffy Csaba , Lázár Ervin , Lázár István , Lengyel Balázs , Lipcsey Ildikó , Lőrincz Imre , Lukácsy Sándor , Major Tamás , Mándy Iván , Margócsy István , Markó Béla , Marno János , Marsall László , Melocco Miklós , Mészáros Tamás , Mészöly Miklós , Mezei András , Mezey Katalin , Mező Ferenc , Nádas Péter , Nádasdi Éva , Nagy Attila , Nagy Gáspár , Nagy Péter , Nemes György , Nemes Nagy Ágnes , Odorics Ferenc , Oláh János , Olasz Sándor , Oravecz Imre , Orbán Ottó , Pákolitz István , Papp Lajos , Parancs János , Pardi Anna , Parti Nagy Lajos , Páskándi Géza , Pilinszky János , Pintér Lajos , Pomogáts Béla , Pósa Zoltán , Radnóti Miklós , Rákos Sándor , Rakovszky Zsuzsa , Ránki György , Rapai Ágnes , Reisinger János , Restár Sándor , Réz Pál , Rónay László , Rózsa Endre , Sándor Iván , Sándor László , Simándi Ágnes , Simon Zoltán , Simonyi Imre , Simor András , Sinkovits Péter , Somfai László , Somlyó György , Somlyói Tóth Tibor , Sőtér István , Spiró György , Sütő István , Szabó Magda , Szegedy-Maszák Mihály , Széky János , Szentkuthy Miklós , Szentmihályi Szabó Péter , Szepesi Attila , Szigethy Gábor , Szilassy Zoltán , Sziveri János , Szőcs Géza , Szőke György , Szöllősi Zoltán , Szörényi László , Tábor Ádám , Takács Imre , Takács Zsuzsa , Takáts Gyula , Tallián Tibor , Tamás Menyhért , Tandori Dezső , Temesi Ferenc , Thiery Árpád , Thinsz Géza , Thomka Beáta , Tornai József , Tóth Ferenc , Tóth Judit , Tóth Péter , Tönköl József , Tüskés Tibor , Ungvári Tamás , Vadas József , Varga Imre , Vargha Balázs , Vári Attila , Vas István , Vasadi Péter , Vásárhelyi Géza , Végh Antal , Veress Miklós , Vészi Endre , Vojtech Kondrót , Vörös László , Weöres Sándor , Zalán Tibor , Zám Tibor , Zelk Zoltán Zolnay László
Kiadó: Hírlapkiadó Vállalat
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 160 mm x 240 mm
Ács Margit művei
Aczél Géza művei
Albert Gábor művei
Alföldy Jenő művei
András László művei
Arató Károly művei
Baka István művei
Balassa Péter művei
Balla László művei
Barta János művei
Bata Imre művei
Beke György művei
Béládi Miklós művei
Bella István művei
Benedek András művei
Beney Zsuzsa művei
Bertha Bulcsu művei
Bisztray Ádám művei
Bodnár György művei
A szerzőről
Bodor Ádám művei
1936. február 22-én született Kolozsváron, ott végzett teológiát, de nem vállalt lelkészi szolgálatot. 1960-tól levéltárosként, majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott. 1965-ben publikálta első novelláját a kolozsvári Utunk című folyóiratban. 1968-tól szabadfoglalkozású író.

1982-ben települt át Magyarországra, ahol 1984-től a Magvető Könyvkiadó felelős szerkesztője. Már érett íróként jelent meg első, rövid prózákat tartalmazó kötete, A tanú (1969). Kisepikai műveivel egészen egyedülállót alkotott a magyar irodalomban. Ezt vallotta egy helyütt: „Semmi nincs előre készen, számomra is majdnem minden az írás folyamatában bontakozik ki. Kiindulópontnak olykor elég egy helyszín, egy érzés, egy illat, egy hely, ahol történni kezd valami. Vagy egyszerűen csak egy hangulat. Valami, amit nem lehet előre kicédulázni, rögzíteni. Ez a megfoghatatlan valami, titkos fuvallat a novella lelke. Ha ez nem lebeg valahol ott a közelünkben, jobb a dolgot nem erőltetni…”

Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, bolgár, szerb, horvát, szlovák nyelven is. 2007. október 4-én mutatták be Az érsek látogatása című regényéből készült filmet (Dolina) Kamondi Zoltán rendezésében.

Díjai
Első kötetesek Díja (1969), a Román Írószövetség Prózai Díja (1970, 1975), Kritikusok Díja (1975), József Attila-díj (1986), Déry Tibor-jutalom (1989, 1992), Artisjus Irodalmi Díj (1990), Krúdy Gyula-díj (1992), A Magyar Napló Díja (1991), Kortárs-nívódíj (1991), a Soros Alapítvány életműdíja (1993), a Művészeti Alap Literatúra Díja (1996), Márai Sándor-díj (1996), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (1998), Magyar Irodalmi Díj (2002), Irodalmi Alkotói Díj (2002), Kossuth-díj (2003), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2011)
Boldizsár Iván művei
Borbély Sándor művei
Cs. Szabó László művei
Csanády János művei
A szerzőről
Cseres Tibor művei
Eredeti nevén Portik Cseres Tibor.
Magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. 1915-ben született.
Csík István művei
A szerzőről
Csiki László művei
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.

1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)

Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
Csorba Győző művei
Csukás István művei
Cukor György művei
Czigány György művei
Deák Tamás művei
Dedinszky Erika művei
Dénes Zsófia művei
Dérczy Péter művei
Domokos Mátyás művei
Döbrentei Kornél művei
Dusa Lajos művei
E. Fehér Pál művei
Egyed Péter művei
Endrődi Szabó Ernő művei
Eörsi István művei
A szerzőről
Esterházy Péter művei
Esterházy Péter

Esterházy Péter (1950–2016) az ELTE matematika szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író. Világszerte az egyik legismertebb és legelismertebb magyar író. Első könyve megjelenésétől kezdve a Magvető Kiadó szerzője.

Fontosabb díjai

Füst Milán-jutalom (1983), Déry Tibor-díj (1984), József Attila-díj (1986), Örley-díj (1986), Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata (Franciaország – 1992), Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíj (1992), Premio Opera di Poesia (a Római Irodalmi Fesztivál Díja – 1993), Ordre des Arts et des Lettres tiszti fokozata (Franciaország – 1994), Björnson-díj (Norvégia – 1995), Kossuth-díj (1996), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1998), Osztrák Állami Díj (1999), Magyar Irodalmi Díj (2001), Márai Sándor-díj (2001), Herder-díj (2002), Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata (Franciaország – 2003), Pro Europa-díj (2004), Üveggolyó-díj (2004), A német könyvszakma békedíja (Friedenpreis des Deutschen Buchhandels – 2004), Grinzane Cavour-díj (a Harmonia caelestis című regényért – 2004), a Toszkán Tartomány Il Gonfalone d'Argento díja (2005), Cittá di Bari irodalmi különdíj (2006), Nápoly város könyvdíja (2006), Pablo Neruda Nemzetközi Irodalmi Díj (2006), Prima Primissima Díj (2006), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2008), Ovidius-díj (2009), 20 éves a Köztársaság Díj (2009), Román Kulturális Érdemrend Parancsnoki fokozata (2010), Grosso d'Oro Veneziano Díj (2010), AEGON Művészeti Díj (2011), Jeanette Schocken-díj (2013), Premio Letterario Internazionale Mondello (2013)
Fehér Ferenc művei
Fekete Gyula művei
Fenyő István művei
Filip Tamás művei
Fogarassy Miklós művei
Földes Anna művei
Földes László művei
Fráter Zoltán művei
Garai Gábor művei
Gergely Ágnes művei
Hegedűs Géza művei
Hell István művei
Hervay Gizella művei
Hima Gabriella művei
Horgas Béla művei
Horváth Elemér művei
Huszár Sándor művei
II. Rákóczi Ferenc művei
Illés Endre művei
Illyés Gyula művei
Iszlai Zoltán művei
Jánosy István művei
Kálnoky László művei
A szerzőről
Kántor Péter művei
Kántor Péter 1949-ben született, Budapesten. Költő, műfordító.

1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetője.Verseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012).
A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin : A kapitány lánya (2009). Válogatásában jelent meg az Új kabát, utolsó esély – kortárs brit költők antológiája (1993). Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját válogatta és szerkesztette (2000).

Verseit több nyelvre lefordították; több nemzetközi költői fesztiválon szerepelt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Afrikában, Kínában.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Halmadár (1981), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Megtanulni élni - Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012), Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (tárcanovellák) (2016)

Díjai
Wessely László-díj (1990), Déry Tibor-jutalom (1991), Fulbright-ösztöndíj (1991), Füst Milán-jutalom (1992), József Attila-díj (1994), Soros Alkotói díj (1999-2000), Vas István-díj (2004), Babérkoszorú-díj (2007), Palládium-díj (2009), Radnóti-díj (2012), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2013)

Tagja a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
Károlyi Amy művei
Kemenczky Judit művei
Képes Géza művei
Kerék Imre művei
Keresztury Dezső művei
Keszthelyi Rezső művei
A szerzőről
Király István művei
(1921–1989)
Irodalomtörténész, 1921. július 15-én született Ragály községben.A Sárospataki Református Gimnázium (1931–1939) elvégzése után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója, s egyúttal az Eötvös Collegium növendéke (1939–1944).

A diploma megszerzése után Debrecenben középiskolai tanárként, illetve 1945-től két éven át az Országos Köznevelési Tanács titkáraként tevékenykedik. 1947–1948-ban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd – a legendás intézmény felszámolásáig – az Eötvös Collegium tanára. 1949-ben az ELTE irodalomtörténeti tanszékére kerül docensi beosztásba – egyidejűleg a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa. A forradalom után rövid ideig Szegeden tanszékvezető (1957–1959), majd 1960-ban visszakerül az ELTE-re, s onnantól 1988-as visszavonulásáig a XX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék egyetemi tanáraként, majd tanszékvezetőjeként működik.

Már első monográfiájáért (Mikszáth Kálmán, 1952) Kossuth-díjjal tüntetik ki (1953). Figyelme az 1950-es évek végén Ady Endre költészete felé fordul – s a modern magyar költészet úttörőjével kapcsolatos értelmezői vízióját négy vaskos kötetbe tömörítve adja közre (Ady Endre I–II, 1970; Intés az őrzőkhöz I–II, 1982). Pályája utolsó szakaszában ifjúkora meghatározó olvasmányélményeit, Szabó Dezső és Kosztolányi műveit olvassa újra (Útkeresések, 1989; Kosztolányi: Vita és vallomás, 1986), miközben kultúrpolitikai cikkeit, előadásait, fiatalkori irodalomkritikáit gyűjteményes kötetek sorában adja közre (Hazafiság és forradalmiság, 1974; Irodalom és társadalom, 1976; Kultúra és politika, 1987).

Irodalomtudósi és pedagógusi teljesítménye mellett Király szerkesztői tevékenysége is kiemelkedő. 1949–1950, majd 1953–1956 közt a Csillag, 1962–1963 között a Kortárs, 1975–1989 között a Szovjet Irodalom című folyóiratot szerkeszti; 1967-től a Magyar életrajzi lexikon szakszerkesztője, 1970-től haláláig a Világirodalmi lexikon főszerkesztője.

Páratlanul gazdag és változatos kulturális munkája mellett 1975–1985 között Király a XI. kerület országgyűlési képviseletét is vállalja.

1956–1989 között vezetett naplója, valamint a kortársak, tanítványok és barátok tanúsága szerint derűvel és méltósággal viselt betegség után, 1989. október 19-én hunyt el Budapesten.

A fotó a család tulajdona.
Kis Pintér Imre művei
Kiss Anna művei
Kiss Dénes művei
Kiss Ferenc művei
Kolozsvári Papp László művei
A szerzőről
Kormos István művei
Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő.

Kormos István az elemi népiskolát Győrben kezdte el, 1948–1949-ben a Vörösmarty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt, a hetedikből kimaradt. 1939-től dolgozott mint biciklista-kifutó. 1940-1946 között tisztviselő egy gyarmatáru-kereskedésben.

Első feleségét Pallos Klárát (1929–1984) a Dolgozók Gimnáziumában ismerte meg, 1948-ban házasságot kötöttek. 1950-ben megszületett Anna lányuk. A férj „bohém” életmódja miatt 1952-ben elváltak. A második feleség Rab Zsuzsa költő és műfordító (1926–1998). Kötetnyi orosz népköltészeti alkotást fordítottak együtt. Ez a házasság 1956-tól 1964-ig tartott. Nagyrészt a feleség fegyelmezetten munkás életformája elől menekült Kormos 1963 májusában Párizsba. Kamaszkora óta a francia költészetnek is híve volt, s idehaza megismerkedett a kint élő Nagy Cécile műfordítóval – utána ment ki. 1964 januárjában tért haza. Elvált Rab Zsuzsától, majd 1964 augusztusa és 1965 novembere között ismét Párizsban élt, miközben Cécile Amerikában tanított.

Párizs felszabadító hatással volt a költőre, s kiteljesedett ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve is (Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud stb.). Azonban, mint első válása után, ezidőben is zaklatott az életformája: nincs rendes lakása, napirendje. 1970-ben kötött harmadik házassága hoz megnyugvást számára. Péter Márta (1940–1991) művészettörténésszel évekig a szülők lakásában élt, 1977 elején kaptak lakást Őrmezőn. Luca lányuk 1973-ban született.

1977. október 6-án este, lakásában halt meg, az infarktus percek alatt végzett vele. A Farkasréti temetőben nyugszik.

2000-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Kornis Mihály művei
Kósa László művei
Köpeczi Béla művei
Körmendi Lajos művei
Kulcsár Szabó Ernő művei
Lászlóffy Aladár művei
Lászlóffy Csaba művei
A szerzőről
Lázár Ervin művei
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Lázár István művei
Lengyel Balázs művei
Lipcsey Ildikó művei
Lőrincz Imre művei
Major Tamás művei
Markó Béla művei
Marno János művei
Marsall László művei
Melocco Miklós művei
Mészáros Tamás művei
Mezei András művei
Mező Ferenc művei
A szerzőről
Nádas Péter művei
Nádas Péter (Budapest, 1942. október 14. –)

Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Budapesten született 1942. október 14-én zsidó polgári családban Tauber Klára és Nádas László gyermekeként.1956–1958 között a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanulója, majd szakmát tanult: 1958–1961 között fényképész szakmunkástanuló volt. 1961-től végezte el a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965–1967 között a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett.Közben 1961–1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere, 1965–1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas, itt a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgatott elsősorban. 1974–1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője volt. 1980–81-ben a győri Kisfaludy Színház lektora volt. 1989–90-ben a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1993-ban infarktus következtében több koszorúérműtéten esett át.2006. június 13-án a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Azon év óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának is tagja. 2007-ben a XIII. kerület díszpolgára.2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-díjjal ismerték el életművét.
Nagy Gáspár művei
Nagy Péter művei
Nemes György művei
A szerzőről
Nemes Nagy Ágnes művei
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Odorics Ferenc művei
Olasz Sándor művei
A szerzőről
Oravecz Imre művei
A Heves megyei Szajlán született 1943-ban. Jelenleg is ott él. Költő, író, műfordító. A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb megújítója.

Fontosabb díjak

Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj Távozó fa című kötetéért (2016)
Orbán Ottó művei
Pákolitz István művei
A szerzőről
Papp Lajos művei
Papp Lajos (Debrecen, 1935. augusztus 18.) Németországban élő magyar zeneszerző.

A debreceni konzervatóriumban tanult, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kapott zeneszerző diplomát 1960-ban. 1971-ig különböző zeneiskolákban tanított. 1971–73 között Svájcban, a bázeli konzervatóriumban Klaus Huber és Helmut Lachenmann mesterkurzusán vett részt ösztöndíjasként. 1973-tól a németországi Oldenburgban él, a helyi konzervatórium professzora.
Parancs János művei
A szerzőről
Parti Nagy Lajos művei
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.

Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.

Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.

Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.

Fotó: Szilágyi Lenke

DíjaiBölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
A szerzőről
Pilinszky János művei
(Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Pintér Lajos művei
Rákos Sándor művei
Rakovszky Zsuzsa művei
Ránki György művei
Rapai Ágnes művei
Reisinger János művei
A szerzőről
Réz Pál művei
Réz Pál

Réz Pál Aradon született 1930-ban, Budapesten hunyt el 2016-ban. Irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, műkritikus. Fontosabb díjai

József Attila-díj (1988), Széchenyi-díj (2004)
Rónay László művei
Rózsa Endre művei
Sándor Iván művei
Sándor László művei
Simándi Ágnes művei
Simon Zoltán művei
Simonyi Imre művei
Simor András művei
Sinkovits Péter művei
Somfai László művei
Somlyó György művei
Somlyói Tóth Tibor művei
Sőtér István művei
A szerzőről
Spiró György művei
1946-ban született Budapesten. Író, drámaíró, esszéista, műfordító.

Díjai
József Attila-díj (1982), Erzsébet-díj (1990), Déry-díj (1993), Madách-díj (1994), Szép Ernő-díj (1997 és 2004), Az évad legjobb drámája díj az alábbi művekért: Az Imposztor – 1984, Csirkefej – 1987, Kvartett – 1998, Koccanás – 2004, A Budapesti Drámaverseny első díja a Honderűért (1998), Babérkoszorú-díj (1998), a Digitális Irodalmi Akadémia tagja (2002), A Szépírók Társaságának díja A Jégmadár című regényért (2002), Harsányi-díj (2002), Az évad legjobb darabja a Dramaturg Céh szerint az Elsötétítés (2002), A Magyar Alkotóművészek Egyesületének irodalmi nagydíja (2003), Pro Urbe Budapest (2004), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), Prima Díj (2005), A Magyar Zsidó Kultúráért díj (2005), Füst Milán-díj (2005), Magyar Művészetért-díj (2005), Kossuth-díj (2006), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2006), AEGON Művészeti Díj a Fogság című regényéért (2006), ZAIKS-díj (2006), Gundel művészeti díj (2006), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2010), Artisjus irodalmi nagydíj (2012), Perła Honorowa-díj (2013), Az évad legjobb magyar drámája (2015), Hazám-díj (2020)
Sütő István művei
Szabó Magda művei
A szerzőről
Szentkuthy Miklós művei
Író, esszéíró, műfordító. 1908-ban született, Budapesten. 1931-ben szerzett oklevelet a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-francia-angol irodalom szakán.

1932-től a Madách Gimnáziumban, 1939-től az óbudai Árpád Gimnáziumban tanított. 1949–1958 között közgazdasági technikumban tanított. 1958-tól haláláig szabadfoglalkozású író. Elbeszélései és tanulmányai többek között a Napkelet, a Válasz, a Magyar Csillag, a Vigília, az Új Symposion, a Kortárs, valamint az Élet és Irodalom hasábjain jeletek meg. Angol és amerikai regényeket fordított.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Divertimento (1957), Burgundi krónika (1959), Hitvita és nászinduló (1960), Arc és álarc (1962), A megszabadított Jeruzsálem (1965), Angyali Gigi (1966), Meghatározások és szerepek (1969), II. Szilveszter második élete (1972), Szent Orpheus breviáriuma (1973), Szárnyatlan oltárok (1978), Prae I-II. (1980), Múzsák testamentuma (1985), Saturnus fia (1989), Euridiké nyomában (1993), Narcisszusz tükre (1995), Az alázat kalendáriuma (1998), Bezárult Európa (2000), Fájdalmak és titkok játéka (2001), Barokk Róbert (2002), Casanova (2008), Pendragon és XIII. Apolló (2009), Doktor Haydn (2009)

Díjai
Baumgarten-díj (1948), József Attila-díj (1977), Füst Milán-díj (1982), Déry Tibor-díj (1984), Kossuth-díj (1988)
Szentmihályi Szabó Péter művei
Szepesi Attila művei
Szilassy Zoltán művei
Sziveri János művei
A szerzőről
Szőcs Géza művei
1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. Erdélyi magyar költő, politikus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon.

1974 és 1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1976 és 1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979-80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981 és 1982 között Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, amiért a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta, bántalmazta. 1985-86-ban a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986-89 között Genfben újságíróskodott, 1989-90-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője, 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990-91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991-1993 között politikai alelnöke volt. 1990-1992-ben szenátorrá választották, majd 1996-1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett.Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel. Írt több drámát, regénytöredéket, drámai költeményt. Legutóbbi könyvének (Limpopo, avagy egy strucckisasszony naplója) címszereplője, Limpopo egy strucckisasszony, akinek Szőcs Géza struccnyelven írt naplóját „embernyelvre lefordította, átdolgozta és most közzéteszi”.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A szélnek eresztett bábu (1986), A sirálybőr cipő (1989), Passió (1999), Limpopo (2007)

Díjai
A Romániai Írószövetség debüt-díja (1976), Graves-díj (1986), Füst Milán-díj (1986), Déry Tibor-díj (1992), Bethlen Gábor-díj (1993), József Attila-díj (1993), Leopardi-díj (2011)
Szőke György művei
Szöllősi Zoltán művei
Tábor Ádám művei
Takács Zsuzsa művei
Tallián Tibor művei
Tandori Dezső művei
Thiery Árpád művei
Thinsz Géza művei
Thomka Beáta művei
Tönköl József művei
Vadas József művei
Varga Imre művei
Vargha Balázs művei
Vas István művei
Vásárhelyi Géza művei
Végh Antal művei
Vészi Endre művei
Vojtech Kondrót művei
Vörös László művei
Weöres Sándor művei
Zám Tibor művei
Zelk Zoltán művei
Zolnay László művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet