kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Ács Károly - Kortárs 2004. január-december [antikvár]

Kortárs 2004. január-december [antikvár]

Ács Károly, Ács Margit, Aczél Géza, Ágh István, Albert Gábor, Alexa Károly, Alföldy Jenő, Ambrus Lajos, András Sándor, Apáti Miklós, Baán Tibor, Báger Gusztáv, Balázs Sándor, Balázsovits Mihály, Bálint Péter, Balogh Robert, Báró László, Beke György, Bodor Béla, Bogdán László, Bognár Attila, Bokányi Péter, Borbándi Gyula, Bratka László, Buda Attila, Cs. Nagy Ibolya, Csajka Gábor Cyprian, Csiki László, Csontos János, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Czigány György, Czigány Lóránt, Czigány Magda, Czigány Zoltán, Deák László, Deák Mór, Dobai Péter, Dobozi Eszter, Döbrentei Kornél, Dr. Géfin László, Dukay Nagy Ádám, Ekler Andrea, Elek Tibor, Erős Kinga, Fecske Csaba, Fehér Bence, Fekete Vince, Fenyvesi Ottó, Ferdinandy György, Ferenczes István, Filep Tamás Gusztáv, Filip Tamás, Fodor Miklós, G. Komoróczy Emőke, Gál Sándor, Géczi János, Gobby Fehér Gyula, Győrffy Ákos, Győri János, Határ Győző, Hendi Péter, Hollósi Richard, Horváth Györgyi, Ircsik Vilmos, Jámborné Balog Tünde, Jász Attila, Jókai Anna, Kabdebó Tamás, Kalász Márton, Kántor Lajos, Kékesi Zoltán, Kelemen Lajos, Kemény Katalin, Kemsei István, Képes Gábor, Kerék Imre, Kibédi Varga Áron, Király Farkas, Király Zoltán, Kis Pintér Imre, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kolozsvári Papp László, Kondor Béla, Kovács István, L. Simon László, Lackfi János, László Noémi, László Zsolt, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Léka Géza, Madár János, Márkus Béla, Marosi Gyula, Marsall László, Milley Tóth Ferenc, Molnár Miklós, Mórocz Zsolt, Móser Zoltán, N. Pál József, Nagy Gábor, Nagy Gáspár, Nagy Miklós Mihály, Nyilas Attila, Nyilasy Balázs, Oláh András, Oláh János, Olasz Sándor, Oravecz Imre, Orosz Katalin, Papp Ágnes Klára, Papp Tibor, Pardi Anna, Payer Imre, Penckófer János, Péntek Imre, Pintér Lajos, Pósfai György, Prágai Tamás, Rentz Mátyás, Restár Sándor, Sárándi József, Simon Ferenc, Somogyi Győző, Somos Béla, Sturm László, Sulyok Bernadett, Sütő Csaba András, Szabó Gyula, Szalai Zsolt, Szántó F. István, Szávai Dorottya, Szávai János, Szegedi Kovács György, Szeles Judit, Széles Klára, Szente Imre, Szentmártoni János, Szigethy Gábor, Szilágyi Márton, Szombathy Bálint, Szőcs Géza, Szöllősi Zoltán, Szörényi László, Tamás Menyhért, Tar Patrícia, Tarján Tamás, Térey János, Thimár Attila, Tornai József, Tömöry Péter, Tüskés Tibor, Vajda Albert, Vári Fábián László, Vasadi Péter, Vathy Zsuzsa, Végh Attila, Veress Miklós, Veszelka Attila, Vincze Ferenc, Vitéz György, Zászlós Levente, Zsille Gábor

Antikvár
 
"A magyar nyelv minden bölcsességének és szépségének összefoglalója- megörökítője, a Czuczor-Fogarasi-szótár, amíg eljut a "betyár" szó végső meghatározásához, akkurátusan végigveszi, hogy az egyes magyar tájegységek mit is értenek, kit is értenek a betyáron....
3360 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
"A magyar nyelv minden bölcsességének és szépségének összefoglalója- megörökítője, a Czuczor-Fogarasi-szótár, amíg eljut a "betyár" szó végső meghatározásához, akkurátusan végigveszi, hogy az egyes magyar tájegységek mit is értenek, kit is értenek a betyáron. Példának okáért az Alsó-Duna mentén a hajóhuzó embert, Komárom és Győr tájékán a pusztai, nőtlen cselédet, Göcsejben ama "rideg legényt, ki valamicskét szerezvén magának, a rendes szolgálatot abbahagyta, napi b érben jár düggetlenségben él, s azért valamit tart maga felől", az Alföldön (és "pesti köznép beszédében") viszont a betyár "szolgálaton kívül csapongó, leginkább nőtelen, csavargó legény, ki holmi csínyokra, lopásokra hajlandó"."
Termék adatok
Cím: Kortárs 2004. január-december [antikvár]
Szerző: Ács Károly , Ács Margit , Aczél Géza , Ágh István , Albert Gábor , Alexa Károly , Alföldy Jenő , Ambrus Lajos , András Sándor , Apáti Miklós , Baán Tibor , Báger Gusztáv , Balázs Sándor , Balázsovits Mihály , Bálint Péter , Balogh Robert , Báró László , Beke György , Bodor Béla , Bogdán László , Bognár Attila , Bokányi Péter , Borbándi Gyula , Bratka László , Buda Attila , Cs. Nagy Ibolya , Csajka Gábor Cyprian , Csiki László , Csontos János , Csoóri Sándor , Czakó Gábor , Czigány György , Czigány Lóránt , Czigány Magda , Czigány Zoltán , Deák László , Deák Mór , Dobai Péter , Dobozi Eszter , Döbrentei Kornél , Dr. Géfin László , Dukay Nagy Ádám , Ekler Andrea , Elek Tibor , Erős Kinga , Fecske Csaba , Fehér Bence , Fekete Vince , Fenyvesi Ottó , Ferdinandy György , Ferenczes István , Filep Tamás Gusztáv , Filip Tamás , Fodor Miklós , G. Komoróczy Emőke , Gál Sándor , Géczi János , Gobby Fehér Gyula , Győrffy Ákos , Győri János , Határ Győző , Hendi Péter , Hollósi Richard , Horváth Györgyi , Ircsik Vilmos , Jámborné Balog Tünde , Jász Attila , Jókai Anna , Kabdebó Tamás , Kalász Márton , Kántor Lajos , Kékesi Zoltán , Kelemen Lajos , Kemény Katalin , Kemsei István , Képes Gábor , Kerék Imre , Kibédi Varga Áron , Király Farkas , Király Zoltán , Kis Pintér Imre , Kiss Benedek , Kiss Dénes , Kolozsvári Papp László , Kondor Béla , Kovács István , L. Simon László , Lackfi János , László Noémi , László Zsolt , Lászlóffy Aladár , Lászlóffy Csaba , Léka Géza , Madár János , Márkus Béla , Marosi Gyula , Marsall László , Milley Tóth Ferenc , Molnár Miklós , Mórocz Zsolt , Móser Zoltán , N. Pál József , Nagy Gábor , Nagy Gáspár , Nagy Miklós Mihály , Nyilas Attila , Nyilasy Balázs , Oláh András , Oláh János , Olasz Sándor , Oravecz Imre , Orosz Katalin , Papp Ágnes Klára , Papp Tibor , Pardi Anna , Payer Imre , Penckófer János , Péntek Imre , Pintér Lajos , Pósfai György , Prágai Tamás , Rentz Mátyás , Restár Sándor , Sárándi József , Simon Ferenc , Somogyi Győző , Somos Béla , Sturm László , Sulyok Bernadett , Sütő Csaba András , Szabó Gyula , Szalai Zsolt , Szántó F. István , Szávai Dorottya , Szávai János , Szegedi Kovács György , Szeles Judit , Széles Klára , Szente Imre , Szentmártoni János , Szigethy Gábor , Szilágyi Márton , Szombathy Bálint , Szőcs Géza , Szöllősi Zoltán , Szörényi László , Tamás Menyhért , Tar Patrícia , Tarján Tamás , Térey János , Thimár Attila , Tornai József , Tömöry Péter , Tüskés Tibor , Vajda Albert , Vári Fábián László , Vasadi Péter , Vathy Zsuzsa , Végh Attila , Veress Miklós , Veszelka Attila , Vincze Ferenc , Vitéz György , Zászlós Levente Zsille Gábor
Kiadó: Magyar Írószövetség
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Szerzőről
Ács Károly művei
Szerzőről
Ács Margit művei
Szerzőről
Aczél Géza művei
Szerzőről
Albert Gábor művei
Szerzőről
Alexa Károly művei
Szerzőről
Alföldy Jenő művei
Szerzőről
András Sándor művei
Szerzőről
Apáti Miklós művei
Szerzőről
Baán Tibor művei
Szerzőről
Báger Gusztáv művei
Szerzőről
Balázs Sándor művei
Szerzőről
Balázsovits Mihály művei
Szerzőről
Bálint Péter művei
Szerzőről
Balogh Robert művei
Szerzőről
Báró László művei
Szerzőről
Beke György művei
Szerzőről
Bodor Béla művei
Szerzőről
Bogdán László művei
Szerzőről
Bognár Attila művei
Szerzőről
Bokányi Péter művei
Szerzőről
Borbándi Gyula művei
Szerzőről
Bratka László művei
Szerzőről
Cs. Nagy Ibolya művei
Szerzőről
Csajka Gábor Cyprian művei
Szerzőről
Csiki László művei
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.

1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)

Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
Szerzőről
Czigány György művei
Szerzőről
Czigány Lóránt művei
Szerzőről
Czigány Magda művei
Szerzőről
Czigány Zoltán művei
Szerzőről
Deák László művei
Szerzőről
Deák Mór művei
Szerzőről
Dobozi Eszter művei
Szerzőről
Döbrentei Kornél művei
Szerzőről
Dr. Géfin László művei
Szerzőről
Dukay Nagy Ádám művei
Szerzőről
Ekler Andrea művei
Szerzőről
Erős Kinga művei
Szerzőről
Fecske Csaba művei
Fecske Csaba (Szögliget, 1948. március 10. –) József Attila-díjas (2008) magyar költő, publicista.

Szülei: Fecske Lajos és Rencsisofszki Ilona. 1962 óta Miskolcon él. 1966–1990 között a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál olvasztár, diszpécser, technikus, szállításvezető, műszaki ellenőr volt. 1968 óta publikál rendszeresen. 1991 óta rokkantnyugdíjas. Az Észak-Magyarország publicistája.
1973-ban feleségül vette Serfőző Máriát. Két gyerekük született; Hajnalka (1973), Zoltán (1974). Született négy unokája Fecske Lilla (1998), Földvári Ákos (1996), Földvári Szabolcs (2001), Fecske Zoltán (2007).
Szerzőről
Fekete Vince művei
Fekete Vince Kézdivásárhelyen született 1965-ben, ma is ott él.
Költő, szerkesztő, műfordító. A Székelyföld folyóirat szerkesztője. Fontosabb díjai: A Romániai Írószövetség Debüt-díja (1996); Sziveri János-díj (1996); az Erdélyi Magyar Írók Ligája nagydíja (2005); Pro Literatura-díj (2005); József Attila-díj (2010); Látó-nívódíj – vers (2014).

A Magvetőnél megjelent műve
Szárnyvonal (2018)
Szerzőről
Fenyvesi Ottó művei
Szerzőről
Ferdinandy György művei
Szerzőről
Ferenczes István művei
Szerzőről
Filip Tamás művei
Szerzőről
Fodor Miklós művei
Szerzőről
G. Komoróczy Emőke művei
Szerzőről
Gál Sándor művei
Szerzőről
Géczi János művei
Szerzőről
Gobby Fehér Gyula művei
Szerzőről
Győrffy Ákos művei
Győrffy Ákos

Győrffy Ákos költő 1976-ban született Vácon, Nagymaroson és Budapesten él.

Fontosabb díjai

Gérecz Attila-díj (2000), Sziveri János-díj (2009), Márciusi Ifjak Díj (2010), Zelk Zoltán-díj (2010), Artisjus Irodalmi Díj (2011), József Attila-díj (2014)
Szerzőről
Győri János művei
Szerzőről
Határ Győző művei
Szerzőről
Hendi Péter művei
Szerzőről
Hollósi Richard művei
Szerzőről
Horváth Györgyi művei
Szerzőről
Ircsik Vilmos művei
Szerzőről
Jász Attila művei
Szerzőről
Jókai Anna művei
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. – Budapest, 2017. június 5.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.

Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.

Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
Szerzőről
Kabdebó Tamás művei
Szerzőről
Kalász Márton művei
Szerzőről
Kékesi Zoltán művei
Szerzőről
Kemény Katalin művei
Szerzőről
Kemsei István művei
Szerzőről
Képes Gábor művei
Szerzőről
Kerék Imre művei
Szerzőről
Kibédi Varga Áron művei
Szerzőről
Király Farkas művei
Szerzőről
Kis Pintér Imre művei
Szerzőről
Kiss Dénes művei
Szerzőről
Kolozsvári Papp László művei
Szerzőről
Kondor Béla művei
Szerzőről
L. Simon László művei
Szerzőről
Lackfi János művei
Szerzőről
László Zsolt művei
Szerzőről
Lászlóffy Csaba művei
Szerzőről
Léka Géza művei
Szerzőről
Madár János művei
Szerzőről
Márkus Béla művei
Szerzőről
Marsall László művei
Szerzőről
Milley Tóth Ferenc művei
Szerzőről
Molnár Miklós művei
Szerzőről
Mórocz Zsolt művei
Szerzőről
N. Pál József művei
Szerzőről
Nagy Gáspár művei
Szerzőről
Nagy Miklós Mihály művei
Szerzőről
Nyilas Attila művei
Szerzőről
Nyilasy Balázs művei
Szerzőről
Olasz Sándor művei
Szerzőről
Oravecz Imre művei
A Heves megyei Szajlán született 1943-ban. Jelenleg is ott él. Költő, író, műfordító. A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb megújítója.

Fontosabb díjak

Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj Távozó fa című kötetéért (2016)
Szerzőről
Orosz Katalin művei
Szerzőről
Papp Ágnes Klára művei
Szerzőről
Papp Tibor művei
Szerzőről
Payer Imre művei
Szerzőről
Penckófer János művei
Szerzőről
Péntek Imre művei
Szerzőről
Pintér Lajos művei
Szerzőről
Pósfai György művei
Szerzőről
Rentz Mátyás művei
Szerzőről
Restár Sándor művei
Szerzőről
Sárándi József művei
Szerzőről
Simon Ferenc művei
Szerzőről
Somos Béla művei
Szerzőről
Sturm László művei
Szerzőről
Sulyok Bernadett művei
Szerzőről
Sütő Csaba András művei
Szerzőről
Szabó Gyula művei
Szerzőről
Szalai Zsolt művei
Szerzőről
Szántó F. István művei
Szerzőről
Szegedi Kovács György művei
Szerzőről
Szeles Judit művei
Szerzőről
Széles Klára művei
Szerzőről
Szente Imre művei
Szerzőről
Szentmártoni János művei
Szerzőről
Szigethy Gábor művei
Szerzőről
Szombathy Bálint művei
Szerzőről
Szőcs Géza művei
1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. Erdélyi magyar költő, politikus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon.

1974 és 1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1976 és 1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979-80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981 és 1982 között Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, amiért a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta, bántalmazta. 1985-86-ban a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986-89 között Genfben újságíróskodott, 1989-90-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője, 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990-91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991-1993 között politikai alelnöke volt. 1990-1992-ben szenátorrá választották, majd 1996-1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett.Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel. Írt több drámát, regénytöredéket, drámai költeményt. Legutóbbi könyvének (Limpopo, avagy egy strucckisasszony naplója) címszereplője, Limpopo egy strucckisasszony, akinek Szőcs Géza struccnyelven írt naplóját „embernyelvre lefordította, átdolgozta és most közzéteszi”.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A szélnek eresztett bábu (1986), A sirálybőr cipő (1989), Passió (1999), Limpopo (2007)

Díjai
A Romániai Írószövetség debüt-díja (1976), Graves-díj (1986), Füst Milán-díj (1986), Déry Tibor-díj (1992), Bethlen Gábor-díj (1993), József Attila-díj (1993), Leopardi-díj (2011)
Szerzőről
Szöllősi Zoltán művei
Szerzőről
Tar Patrícia művei
Szerzőről
Térey János művei
1970. szeptember 14-én született Debrecenben. A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, 1989-től 1991-ig magyart és történelmet hallgatott a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarának magyar szakán folytatta tanulmányait. 1998 óta szabadfoglalkozású író.

Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, és nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is.

2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült: Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj, Margócsy István pedig a nemzedék várakozását és ígéretét beteljesítő nagy műnek nevezte a verses regényt.

Első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása, Radnai Annamária nyersfordítása alapján. Filmes vállalkozása egy Harcos Bálinttal közösen írt verses operalibrettó, amelyhez Tallér Zsófia írt zenét, és Mundruczó Kornél filmjének szolgál alapjául (Johanna). Lefordította Arnold Schönberg Pierrot Lunaire című dalciklusának szövegét Ambrus Asma számára, aki 2005-ben adta elő a művet az Őszi Fesztiválon. Mundruczó Kornél megbízta Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának szöveggondozásával (bemutatója 2003 októberében volt az Átrium moziban). Saját drámatrilógiájából (A Nibelung-lakópark, amely a Litera.hu olvasóinak szavazatai alapján magyar irodalom kategóriában „Az év könyve” lett ) ugyancsak Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházat a Millenáris Teátrumban, illetve a POSZT-on, Pécsett. Az első rész, a Rajnapark – a Dramaturgok Céhének jóvoltából – megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004. október 23-án, a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon.

Ultra címmel publikálta Térey tizenegyedik kötetét, amely a 2002–2006 közt írt új verseit tartalmazza.

2006-ban a Rózsavölgyi és Társa a Budapesti Őszi Fesztivállal közösen jelentette meg a TéreyULTRA című partitúrát, amelyben 12 Térey-verset zenésítettek meg fiatal magyar zeneszerzők.

Térey János talán a kortárs magyar irodalom legaktívabb, leglendületesebb alkotója. Energiájára, lendületére jellemző, hogy elfeledett, tetszhalott műfajokat aktualizál és kelt új életre. Térey – Asztalizene című drámájával – ezúttal a polgári színmű, a társalgási szalondráma és a budai Királyhágó tér vidékére kirándult. A darabot Bagossy László rendezte, az ősbemutató 2007 októberében volt a Radnóti Színházban. A mű az AEGON Művészeti Díj mellett számos rangos elismerést kapott megjelenése óta. A 2009-ben, könyv formában is megjelent Jeramiás avagy Isten hidege – közvetlenül az Asztalizeneelismerését követően – elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhe díját: „Az évad legjobb drámája” lett.

Fölolvasásokon vett részt Németországban és Ausztriában több alkalommal is (Bécs, Salzburg, Graz, Berlin, Frankfurt, Köln, Darmstadt stb.), 1996-ban pedig Chicagóban, Torontóban és New Yorkban. Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvre fordították.2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven az Akademie Schloss Solitude kiadónál. 2008-ban a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd (Hagen, ou l'Hymne á la haine) című kötete jelent meg francia nyelven az Édition Theatrale kiadó gondozásában.

2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.

Jeremiás avagy Isten hidege című darabjának ősbemutatója 2010. október 2-án volt a budapesti Nemzeti Színházban.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A Nibelung-lakópark (2004), Ultra (2006), Paulus (2007), Asztalizene (2008), Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Protokoll (2010)

Díjai
Mozgó Világ-nívódíj (1990), Soros-ösztöndíj (1994, 2000), Déry Tibor-jutalom (1995), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1995), A Magyar Rádió Petőfi-díja (1996), NKA ösztöndíj (1996, 2004), A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány ösztöndíja (1999), Alföld-díj (2000), József Attila-díj (2001), Palládium-díj (2002), Tiszatáj-díj (2002), A Független Művészeti Alapítvány drámaírói ösztöndíja (2002), Füst Milán-díj (2002), Palatinus-nívódíj (2002), Örkény István-ösztöndíj (2003), Az évad legjobb magyar drámája (2003), Az Édes anyanyelvünk pályázat vers kategóriában I. díj (2004), A Szépírók Társaságának díja (2004), Szép Ernő-jutalom (2004), Az év könyve díja (a Literán, 2004), az Év könyve díj – dráma kategória (2005), Színikritikusok-díja (2005), az Akademie Schloss Solitude ösztöndíja (Stuttgart, 2006) a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006), Látó-díj (2007), AEGON Művészeti Díj (2008), Szép Ernő-jutalom életműdíj (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája az Asztalizene (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája a Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010), Szépirodalmi Figyelő-díj (2010), Székely Bicskarend (2010)
Szerzőről
Thimár Attila művei
Szerzőről
Tömöry Péter művei
Szerzőről
Tüskés Tibor művei
Szerzőről
Vajda Albert művei
Szerzőről
Vathy Zsuzsa művei
Szerzőről
Veress Miklós művei
Szerzőről
Veszelka Attila művei
Szerzőről
Vitéz György művei
Szerzőről
Zászlós Levente művei
Szerzőről
Zsille Gábor művei
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet