Mindenes gyűjtemény I-II. [antikvár]

Részlet az I. kötetből:Küllős Imola életrajza1945. július 25-én született Klagenfurtban. Szüleit 1956-os szerepvállalásuk nűatt internálták, az általános iskolát több településen (Debrecen, Kulcs, Rácalmás, Pomáz) végezte. 1959 1963-ban a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium tanulója volt, kitűnő előmenetellel érettségizett. 1963-1968 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyarnéprajz szakán tanult, 1968-ban kitüntetéses diplomával végzett.1968 és 1984 között az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának munkatársaként dolgozott (1974. januárig tudományos segédmunkatárs, majd tudományos kutató). 1984. április 1-től az ELTE Folklore Tanszékének adjunktusa, majd 1993-tól docense lett. Habilitációjára 2004 februárjában került sor.Bölcsészdoktori értekezését 1973-ban védte meg, summa cum laude minősítéssel. A néprajztudomány kandidátusa címet 1991-ben, az MTA doktora címet pedig 2004-ben nyerte el.Kutatási területei, témái:1.A folklorisztika elméleti és módszertani kérdései (szóbeli és írásos hagyomány, az egyes műfajok, témák társadalom- és mentalitástörténeti megközelítése).2.A verses folklórműfajok, különösen a magyar népdal klasszifikálása, fejlődéstörténete, a 16 19. századi kéziratos világi költészet és a közköltészet műfajai, továbbélésük a folklórban.3.A magyar és nemzetközi betyárfolklór.4.A magyar paraszti írásbeliség különböző műformái: önéletírások, vőfélyversek, fejfaversek, paraszti használatban lévő vallásos és világi tartalmú kéziratos füzetek.5.A folklór új megnyilatkozási formái: a sztálini lágerek és a II. világháború hadifogolytáborainak költészete, életrajzi elbeszélései, írott alkotásai (naplók, levelek stb.)6.A protestáns népi vallásosság, a paraliturgikus hagyományok szerepe és jelentősége a mindennapi életben, elsősorban a határainkon kívül kisebbségi sorban élő magyaroknál.7.Néphagyomány és etnikus identitás összefüggései a Kárpát-medencében élő magyaroknál.A tanszéki oktató és szervező munkán (pl. az OTDK előkészítésén) túl jelentős részt vállalt a folklorisztika tudományszervezésében. 1970 óta választmányi tagja és tisztségviselője a Magyar Néprajzi Társaságnak; 1997 júliusáig, majd 2003-tól ismét a Folklór Szakosztály egyik titkára. 1985 óta tagja a Református Theológiai Doktorok Kollégiumának (DK), ahol az Egyházi Néprajzi Szekció keretében dolgozik. Tagja a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak, a Protestáns Közművelődési Egyesületnek, a Nemzetközi Népi Elbeszéléskutató Társaságnak (ISFNR), valamint a