kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Ádám Zsuzsa - Nyugat 1936. julius-december (fél évfolyam) [antikvár]
 
Részlet a kötetből: Bambuc ördög Úgy volt még akkor, ennek a történetnek a kezdeti idejében, hogy a pokol birodalma kilenc nagy tartományból állott Mindegyikben volt egy kormányzó főnök, akit fekete vajdának neveztek, csak egyedül a kilencedikben nem volt fekete vajda,...
19800 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a kötetből: Bambuc ördög Úgy volt még akkor, ennek a történetnek a kezdeti idejében, hogy a pokol birodalma kilenc nagy tartományból állott Mindegyikben volt egy kormányzó főnök, akit fekete vajdának neveztek, csak egyedül a kilencedikben nem volt fekete vajda, mert ott az egész birodalomnak i legfőbbik ura székelt és uralkodott, vagyis az ördög-király. Itt a kilencedik tartományban élt a többi között egy Bambuc nevű ördög, akit a társai nem szerettek; maga a király pedig egyenesen elpusztította volna, ha a pokol törvényei ezt megengedték volna. Nem is lehet csodálni a haragot és az irígykedést, mert ez a Bambuc ördög mindig úgy csinálta valahogy, hogy nem dolgozott. Feleséget se vett magának, pedig már immár benne volt az időben, ellenben a máséval gyakran szeretett volna cirmoskodni. Ha jóra használta volna, nagy esze lett volna ennek a Bambucnak, s ezt ő tudta a legjobban, mert óriási nagy dologban kezdte törni a fejét. Amikor látta ugyanis, hogy a henyélésben csak telik az idő; s igen azt is, hogy a szerelem útján babérfa nem akar az ő számára teremni, mert sánta volt és csúnya, akkor hatalomra kezdett áhítozni. Eltökélte magában, hogy minden lehető dolgot elkövet, egyszerre többfélét is, csakhogy a célját valahogy elérje. Tudta, hogy lent a pokolban mindenki ismeri a rossz hírnevéről s ilyenformán semmiféle lépése számolatlan nem marad, azért egyebet tervelt ki magában. Nevezetesen azt tervelte ki Bambuc, hogy az ördög-királytól kilencheti szabadságot kér; s ha megkapja ezt a szabadságot, akkor felmegy a földre és az emberek között próbál valami olyant csinálni, ami neki célirányos. El is ment nyomban és kihallgatást kért az ördög királytól. - Kit látnak szemeim! - kiáltott fel a király, amikor meglátta, s azután így folytatta: - Miféle nagy dolog történt, Bambuc, hogy te felkeltél a henyélő helyedről és eljöttél ide? - Az egy jón kívül nem történt semmi, legfeketébb felség! - mondta ravaszul Bambuc ördög és alázatosan lesütötte a szemét. A király kérdezősködni kezdett, hogy mi lenne az a jó, ami történt; Bambuc pedig előadta neki, hogy látomása volt s abban a látomásban egy földi tudós figyelmeztette, hogy a pokol trónjára erősen ügyelni kell, mert nagy veszedelem fenyegeti. Amikor a király megkérdezte, hogy micsoda veszedelem, akkor Bambuc így folytatta: - Éppen ez az! Mert ha tudnám, akkor én lennék az első, aki ellene cselekedném valamit. De a földi tudós csak annyit mondott, hogy itt és itt lakik s ha többet akarunk tudni, akkor menjen követ hozzá tüstént s ő mindent el fog beszélni, fülitől farkáig.
Szerzőről
Ádám Zsuzsa művei
Szerzőről
Berda József művei
Szerzőről
Bory István művei
Szerzőről
Cs. Szabó László művei
Szerzőről
Dallos Sándor művei
Szerzőről
Előd Géza művei
Szerzőről
Erényi Gusztáv művei
Szerzőről
Fenyő László művei
Szerzőről
Forgács Antal művei
Szerzőről
Füst Milán művei
Szerzőről
Görög Ilona művei
Szerzőről
Gyergyai Albert művei
Szerzőről
Hajnal Anna művei
Szerzőről
Halász Gábor művei
Szerzőről
Halász Gyula művei
Szerzőről
Hevesi András művei
Szerzőről
Illés Endre művei
Szerzőről
Illyés Gyula művei
Szerzőről
J. Szemlér Ferenc művei
Szerzőről
Jékely Zoltán művei
Szerzőről
Joó Tibor művei
Szerzőről
Karinthy Frigyes művei
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)

Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Szerzőről
Kassák Lajos művei
Szerzőről
Kázmér Ernő művei
Szerzőről
Kelen István művei
Szerzőről
Keszi Imre művei
Szerzőről
Keszthelyi Zoltán művei
Szerzőről
Kolozsvári G. Emil művei
Szerzőről
Komlós Aladár művei
Szerzőről
Kunszery Gyula művei
Szerzőről
Lányi Viktor művei
Szerzőről
M. Pogány Béla művei
Szerzőről
Marconnay Tibor művei
Szerzőről
Mohácsi Jenő művei
Szerzőről
Molnár Kata művei
Szerzőről
Nagy Méda művei
Szerzőről
Passuth László művei
Szerzőről
Pongrácz Kálmán művei
Szerzőről
R. Berde Mária művei
Szerzőről
Rabinovszky Márius művei
Szerzőről
Rédey Tivadar művei
Szerzőről
Reichard Piroska művei
Szerzőről
Reményi József művei
Szerzőről
Remenyik Zsigmond művei
Szerzőről
Szalatnai Rezső művei
Szerzőről
Székely Artur művei
Szerzőről
Szentimrei Jenő művei
Szerzőről
Szerb Antal művei
Író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Budapesten született 1901-ben. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a bölcsészkaron szerzett magyar-német-angol szakos tanári diplomát.

1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)

Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)
Szerzőről
Szolnoki István művei
Szerzőről
Tamási Áron művei
Szerzőről
Tersánszky J. Jenő művei
Szerzőről
Thein Alfréd művei
Szerzőről
Toldalaghy Pál művei
Szerzőről
Török Sophie művei
Szerzőről
Trencsényi Imre művei
Szerzőről
Vadász Tibor művei
Szerzőről
Várkonyi Nándor művei
Szerzőről
Vas István művei
Szerzőről
Végh Hanna művei
Szerzőről
Vészi Endre művei
Szerzőről
Weöres Sándor művei
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet