kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Ablonczy Balázs - Szépirodalmi Figyelő 2005/1-6. [antikvár]

Szépirodalmi Figyelő 2005/1-6. [antikvár]

Ablonczy Balázs, Ácsai Roland, Adolf Loos, Ágh István, Aknay János, Albert Gábor, Ambrus Lajos, Antal István, Art Spiegelman, Bágyoni Szabó István, Bajor Andor, Bálint István, Balla D. Károly, Balla Tibor, Bank Barbara, Banner Zoltán, Bartha Sándor, Bartis Attila, Bene Zoltán, Benkő Imre, Bertók László, Bohár András, Bohdan Zadura, Borbély Szilárd, Bozsik Péter, Bródy Sándor, Buda Attila, Csák Gyula, Csala Bertalan, Csehy Zoltán, Csender Levente, Csepregi János, Cserna-Szabó András, Csiki László, Csoóri Sándor, Csorba Béla, Csörsz Rumén István, Czakó Gábor, Czigány György, Dag Solstad, Deák László, Dessewffy József, Dr. Máriás Béla, Dragomán György, Ébert Tibor, Emile M. Cioran, Eörsi István, Esze Dóra, Falcsik Mari, Faludi Ádám, Farkas Zsolt, Fehér Béla, Fekete János, Fenyvesi Ottó, Ferdinandy György, Filip Tamás, Finy Petra, Frédéric Barbier, Friedrich Kittler, Fritz Funke, G. Fodor Gábor, Gábli Cecília, Gász Boglárka, Géczi János, Gergely Ágnes, Gömbös Gyula, Grozdics Károly, Grzegorz Lubczyk, György Attila, Határ Győző, Hermann Nitsch, Hernádi Gyula, Iain M. Banks, Iancu Laura, Imreh András, Izmindi Richárd, Jakab Erika, Jánosy István, Jász Attila, John Baxter, John Ridland, Jókai Anna, Jostein Gaarder, Kabdebó Tamás, Kálnay Adél, Kányádi Sándor, Kapiller Ferenc, Karátson Gábor, Kárpáti Kamil, Kelemen Lajos, Keleti Éva, Kemenes Géfin László, Kenéz Ferenc, Képes Gábor, Kerék Imre, Király Farkas, Király Levente, Kis János, Kiss Judit Ágnes, Kjell Espmark, Konczek József, Kovács András Ferenc, Kovács István, Kovács Mikó Edina, Körösi Zoltán, Kőszeghy Péter, Krasznahorkai László, Kudelász Nóbel, Kudelász Nobel, Kukorelly Endre, Kulcsár Ferenc, Kürti László, L. Simon László, Lábass Endre, Lackfi János, Ladik Katalin, Láng Eszter, Lárai Eszter, Lászlóffy Aladár, Lázár Ervin, Lengyel András, Ljudmila Ulickaja, Lövétei Lázár László, Lukács László, Madarász Imre, Mark Lilla, Mark Mazower, Marno János, Márton László, Marx József, Matolcsy György, Mátyus Aliz, Méhes Károly, Mezey Katalin, Michal Ajvaz, Molnár Lajos, Molnár Miklós, Móricz Zsigmond, Móser Zoltán, N. Tóth Anikó, Nádas Péter, Nádasdy Ádám, Nagy Farkas Dudás Erika, Németh Gábor, Németh István, Novotny Tihamér, Nyerges András, Őze Sándor, Őze Sándorné, Pálffy Géza, Pályi András, Pápay György, Papp Sándor Zsigmond, Papp Tibor, Parti Nagy Lajos, Pauer Gyula, Penckófer János, Péntek Imre, Petra Hulová, Piotr S. Wandycz, Pogány György, Pollmann Ferenc, Prágai Tamás, Rakovszky Zsuzsa, Roger Scruton, Rónay György, Roskó Gábor, Rott József, Sáfrány Attila, Samuel P. Huntington, Sebeők János, Simon István, Sören Kierkegaard, Spiró György, Stanislaw Lem, Sulyok Dezső, Susan Sontag, Sütő Csaba András, Szabó T. Anna, Szakács Eszter, Szántai János, Száraz Miklós György, Szarka Klára, Szauer Ágoston, Szávai Géza, Szegedi Kovács György, Székelyhídi Zsolt, Széki Patka László, Szelke László, Szentgyörgyi Zsolt, Szentmártoni Szabó Géza, Szentpály-Juhász Miklós, Szepes Erika, Szerencsés Károly, Szilágyi Gyula, Szloboda János, Szöllősi Zoltán, Szőnyei Tamás, T. Ozorák Zsuzsanna, Tandori Dezső, Tatyjana Tolsztaja, Thimár Attila, Thomas Shapcott, Tornai József, Tóth Erzsébet, Trogmayer Ottó, Tulok Péter, Ungváry Krisztián, Vámos Miklós, Vanyó László, Vasadi Péter, Vass Tibor, Vasy Géza, Végh Attila, Veress Miklós, Viktor Pelevin, Vilcsek Béla, Vörös István, William Aspray, Yolanda Ulloa, Zalán Tibor, Závada Pál, Zsilinszky Fanni

Antikvár
 
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes.
3200 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Szépirodalmi Figyelő 2005/1-6. [antikvár]
Szerző: Ablonczy Balázs , Ácsai Roland , Adolf Loos , Ágh István , Aknay János , Albert Gábor , Ambrus Lajos , Antal István , Art Spiegelman , Bágyoni Szabó István , Bajor Andor , Bálint István , Balla D. Károly , Balla Tibor , Bank Barbara , Banner Zoltán , Bartha Sándor , Bartis Attila , Bene Zoltán , Benkő Imre , Bertók László , Bohár András , Bohdan Zadura , Borbély Szilárd , Bozsik Péter , Bródy Sándor , Buda Attila , Csák Gyula , Csala Bertalan , Csehy Zoltán , Csender Levente , Csepregi János , Cserna-Szabó András , Csiki László , Csoóri Sándor , Csorba Béla , Csörsz Rumén István , Czakó Gábor , Czigány György , Dag Solstad , Deák László , Dessewffy József , Dr. Máriás Béla , Dragomán György , Ébert Tibor , Emile M. Cioran , Eörsi István , Esze Dóra , Falcsik Mari , Faludi Ádám , Farkas Zsolt , Fehér Béla , Fekete János , Fenyvesi Ottó , Ferdinandy György , Filip Tamás , Finy Petra , Frédéric Barbier , Friedrich Kittler , Fritz Funke , G. Fodor Gábor , Gábli Cecília , Gász Boglárka , Géczi János , Gergely Ágnes , Gömbös Gyula , Grozdics Károly , Grzegorz Lubczyk , György Attila , Határ Győző , Hermann Nitsch , Hernádi Gyula , Iain M. Banks , Iancu Laura , Imreh András , Izmindi Richárd , Jakab Erika , Jánosy István , Jász Attila , John Baxter , John Ridland , Jókai Anna , Jostein Gaarder , Kabdebó Tamás , Kálnay Adél , Kányádi Sándor , Kapiller Ferenc , Karátson Gábor , Kárpáti Kamil , Kelemen Lajos , Keleti Éva , Kemenes Géfin László , Kenéz Ferenc , Képes Gábor , Kerék Imre , Király Farkas , Király Levente , Kis János , Kiss Judit Ágnes , Kjell Espmark , Konczek József , Kovács András Ferenc , Kovács István , Kovács Mikó Edina , Körösi Zoltán , Kőszeghy Péter , Krasznahorkai László , Kudelász Nóbel , Kudelász Nobel , Kukorelly Endre , Kulcsár Ferenc , Kürti László , L. Simon László , Lábass Endre , Lackfi János , Ladik Katalin , Láng Eszter , Lárai Eszter , Lászlóffy Aladár , Lázár Ervin , Lengyel András , Ljudmila Ulickaja , Lövétei Lázár László , Lukács László , Madarász Imre , Mark Lilla , Mark Mazower , Marno János , Márton László , Marx József , Matolcsy György , Mátyus Aliz , Méhes Károly , Mezey Katalin , Michal Ajvaz , Molnár Lajos , Molnár Miklós , Móricz Zsigmond , Móser Zoltán , N. Tóth Anikó , Nádas Péter , Nádasdy Ádám , Nagy Farkas Dudás Erika , Németh Gábor , Németh István , Novotny Tihamér , Nyerges András , Őze Sándor , Őze Sándorné , Pálffy Géza , Pályi András , Pápay György , Papp Sándor Zsigmond , Papp Tibor , Parti Nagy Lajos , Pauer Gyula , Penckófer János , Péntek Imre , Petra Hulová , Piotr S. Wandycz , Pogány György , Pollmann Ferenc , Prágai Tamás , Rakovszky Zsuzsa , Roger Scruton , Rónay György , Roskó Gábor , Rott József , Sáfrány Attila , Samuel P. Huntington , Sebeők János , Simon István , Sören Kierkegaard , Spiró György , Stanislaw Lem , Sulyok Dezső , Susan Sontag , Sütő Csaba András , Szabó T. Anna , Szakács Eszter , Szántai János , Száraz Miklós György , Szarka Klára , Szauer Ágoston , Szávai Géza , Szegedi Kovács György , Székelyhídi Zsolt , Széki Patka László , Szelke László , Szentgyörgyi Zsolt , Szentmártoni Szabó Géza , Szentpály-Juhász Miklós , Szepes Erika , Szerencsés Károly , Szilágyi Gyula , Szloboda János , Szöllősi Zoltán , Szőnyei Tamás , T. Ozorák Zsuzsanna , Tandori Dezső , Tatyjana Tolsztaja , Thimár Attila , Thomas Shapcott , Tornai József , Tóth Erzsébet , Trogmayer Ottó , Tulok Péter , Ungváry Krisztián , Vámos Miklós , Vanyó László , Vasadi Péter , Vass Tibor , Vasy Géza , Végh Attila , Veress Miklós , Viktor Pelevin , Vilcsek Béla , Vörös István , William Aspray , Yolanda Ulloa , Zalán Tibor , Závada Pál Zsilinszky Fanni
Kiadó: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 130 mm x 200 mm
Ácsai Roland művei
Adolf Loos művei
Aknay János művei
Albert Gábor művei
Antal István művei
Art Spiegelman művei
Bágyoni Szabó István művei
Bajor Andor művei
Bálint István művei
Balla D. Károly művei
Balla Tibor művei
Bank Barbara művei
Banner Zoltán művei
Bartha Sándor művei
A szerzőről
Bartis Attila művei
Bartis Attila

Bartis Attila 1968-ban született Marosvásárhelyen, 1984 óta Budapesten, néhány éve pedig Budapesten és Jáván él. Író, fotográfus.

Fontosabb díjai

Déry Tibor-jutalom (1997), Márai-díj (2002), József Attila-díj (2005), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006), DAAD irodalmi ösztöndíj – Berlin (2007), Libri irodalmi közönségdíj (2017), Magyarország Babérkoszorúja Díj (2018)
Bene Zoltán művei
Benkő Imre művei
Bertók László művei
Bohár András művei
Bohdan Zadura művei
Borbély Szilárd művei
Csák Gyula művei
Csala Bertalan művei
Csehy Zoltán művei
Csepregi János művei
Cserna-Szabó András művei
A szerzőről
Csiki László művei
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.

1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)

Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
Csorba Béla művei
Csörsz Rumén István művei
Czigány György művei
Dag Solstad művei
Deák László művei
Dessewffy József művei
Dr. Máriás Béla művei
Dragomán György művei
Emile M. Cioran művei
Eörsi István művei
A szerzőről
Falcsik Mari művei
Faludi Ádám művei
Farkas Zsolt művei
A szerzőről
Fehér Béla művei
1949-ben született Debrecenben. Sokáig újságírója, állandó tárcaszerzője volt a legismertebb napilapoknak. Jelenleg Keszthelyen él.

Igazi szépírói karrierje 1990-ben kezdődött A kék autó című bűnügyi regénnyel. Három ezt követő regénye, a Zöldvendéglő, Törökméz és Romfürdő 1999-ben egy kötetben is megjelent. Az ismertséget ez a regénytrilógia hozta meg számára. A Magvető gondozásában megjelent Filkó című regényét először 2000-ben adta közre.

Díjai

Prima Díj (2005), Magyar Pulitzer-díj (2006), AEGON Művészeti Díj döntőse (2013), Márai Sándor-díj (2019)
Fekete János művei
Fenyvesi Ottó művei
Ferdinandy György művei
Filip Tamás művei
A szerzőről
Finy Petra művei
1978-ban született, író, költő, újságíró.
2008 óta jelennek meg könyvei, eddig összesen 30.

Verseskötetei:

Histeria grandiflora (2006)
Folyékony tekintet (2013)


Regényei:Madárasszony (2012, 2019)
Akkor is (2018)

Legismertebb, gyerekek számára írt könyvei:Iskolások kézikönyve (2014)
A tesó-ügy (2009)
Az ovi-ügy (2009)


Többször nyert gyerekkönyves pályázatokon és részesült az NKA alkotói ösztöndíjában; Lackfi Jánostól megkapta a Nizzai Kavicsdíjat, a Képmás Magazin pályázatán pedig egy interjújáért elnyerte a Média a Nemzedékekért-díjat.A Marlenka a harmadik regénye.
Frédéric Barbier művei
Friedrich Kittler művei
Fritz Funke művei
G. Fodor Gábor művei
Gábli Cecília művei
Gász Boglárka művei
Géczi János művei
Gergely Ágnes művei
Grozdics Károly művei
Grzegorz Lubczyk művei
György Attila művei
Hermann Nitsch művei
Hernádi Gyula művei
Iain M. Banks művei
Imreh András művei
Izmindi Richárd művei
Jakab Erika művei
Jánosy István művei
Jász Attila művei
John Baxter művei
John Ridland művei
A szerzőről
Jókai Anna művei
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. – Budapest, 2017. június 5.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.

Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.

Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
A szerzőről
Jostein Gaarder művei
1952 augusztus 8-án született Osloban, Norvégiában egy pedagógus házaspár gyermekeként. Ő maga is a tanári pályára lépett, egyetemi tanulmányait az Osloi Egyetemen végezte, filozófiát és norvég irodalmat tanult. 1976-ban diplomázott le, majd egy osloi középiskolában kezdett el tanítani. Több novella, rövid történet és gyermekkönyv fűződik a nevéhez.
Két első novellája 1982-ben és 1986-ban jelent meg, melyeket gyermekkönyvek követtek 1987-ben és 1988-ban.
Történeteit sokszor írja gyermeki szemszögből, érzékletesen bemutatva az élet dolgaira történő rácsodálozást. Gyakran alkalmazza a “történet a történetben” stílust.

Legismertebb írása a Sofie világa, mely 1991-ben jelent meg és 45 nyelvre fordították le, több mint 30 millió példányt adtak ki, melyekből egyedül Németoszágban 3 milliót adtak el. A Der Spiegel nevű hetilap toplistáján egyből az élre került, és majdnem egy éven át ott is maradt. Ennek köszönhetően már megengedhette magának, hogy teljes munkaidős író és filozófus legyen.
1997-ben híres könyve után elnevezve, feleségével, Siri Danneviggel együtt megalapította a Sophie Prize díjat. Ez egy nemzetközi környezetvédelmi és fejlesztési tevékenységeket jutalmazó díj. Minden évben 77 000 €-t osztanak szét.

Osloban él feleségével és két fiával.
Kabdebó Tamás művei
Kálnay Adél művei
A szerzőről
Kányádi Sándor művei
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Írói álneve Kónya Gábor.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.

A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Kapiller Ferenc művei
Karátson Gábor művei
Kemenes Géfin László művei
Kenéz Ferenc művei
Képes Gábor művei
Kerék Imre művei
Király Farkas művei
A szerzőről
Kiss Judit Ágnes művei
Az ELTE BTK-n magyar, a Színművészeti Egyetemen drámatanári, a Pécsi Tanárképzőn oboa szakot végzett. 2006-ban tette ismertté a kortárs irodalomban első verseskötete, az Irgalmasvérnő.
További verseskötetei: nincs új üzenet (2007), Üdvtörténeti lexikon (2009), Koncentrikus korok (2012) Négyszög (2014)

Főbb díjai: Artisjus Irodalmi díj 2007 Déry Tibor jutalom, 2008 Zelk Zoltán-díj 2012 József Attila-díj 2012

Első regénye 2008-ban jelent meg A keresztanya címmel, második regénye 2017-ben A Halál milongát táncol.
Ez a harmadik prózakötete.
Kjell Espmark művei
Konczek József művei
Kovács András Ferenc művei
Kovács Mikó Edina művei
Körösi Zoltán művei
Kőszeghy Péter művei
Krasznahorkai László művei
Kudelász Nóbel művei
Kudelász Nobel művei
Kürti László művei
L. Simon László művei
Lackfi János művei
Láng Eszter művei
Lárai Eszter művei
A szerzőről
Lázár Ervin művei
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Lengyel András művei
Lövétei Lázár László művei
Mark Lilla művei
Mark Mazower művei
Marno János művei
Marx József művei
Mátyus Aliz művei
Méhes Károly művei
Michal Ajvaz művei
A szerzőről
Molnár Lajos művei
1946-ban született, a Debreceni Orvos­tudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát.

Hosszú évekig dolgozott Salgótarjánban, illetve Algériában és Bécsben. 1989-ben lett osztályvezető főorvos, 1992 és 2006 között számos fővárosi kórházban töltött be főigaz­gatói posztot. A rendszerváltás óta aktívan foglalkozik az egészségpolitika kérdéseivel. 2006-ban szabad demok­raták országos listájáról került a törvényhozásba, június 9-étől nevezték ki a szocialista–szabad demokrata kor­mány egészségügyi miniszterévé, ezt a tisztséget lemon­dásáig, 2007. április 6-áig töltötte be. 2007. októberétől az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságá­nak tagja.

Az Athenaeum Kiadónál megjelent művei:
Miért lettem antipatikus? (2010)


A szerző kiadónál megjelent művei:
Miért lettem antipatikus?
Molnár Miklós művei
Móricz Zsigmond művei
N. Tóth Anikó művei
A szerzőről
Nádas Péter művei
Nádas Péter (Budapest, 1942. október 14. –)

Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Budapesten született 1942. október 14-én zsidó polgári családban Tauber Klára és Nádas László gyermekeként.1956–1958 között a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanulója, majd szakmát tanult: 1958–1961 között fényképész szakmunkástanuló volt. 1961-től végezte el a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965–1967 között a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett.Közben 1961–1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere, 1965–1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas, itt a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgatott elsősorban. 1974–1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője volt. 1980–81-ben a győri Kisfaludy Színház lektora volt. 1989–90-ben a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1993-ban infarktus következtében több koszorúérműtéten esett át.2006. június 13-án a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Azon év óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának is tagja. 2007-ben a XIII. kerület díszpolgára.2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-díjjal ismerték el életművét.
Nádasdy Ádám művei
Nagy Farkas Dudás Erika művei
Novotny Tihamér művei
Őze Sándor művei
Őze Sándorné művei
Pálffy Géza művei
Pályi András művei
Pápay György művei
Papp Sándor Zsigmond művei
Papp Tibor művei
A szerzőről
Parti Nagy Lajos művei
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.

Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.

Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.

Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.

Fotó: Szilágyi Lenke

DíjaiBölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Pauer Gyula művei
Piotr S. Wandycz művei
Pogány György művei
Pollmann Ferenc művei
Rakovszky Zsuzsa művei
Rónay György művei
Roskó Gábor művei
Sáfrány Attila művei
Sebeők János művei
A szerzőről
Spiró György művei
1946-ban született Budapesten. Író, drámaíró, esszéista, műfordító.

Díjai
József Attila-díj (1982), Erzsébet-díj (1990), Déry-díj (1993), Madách-díj (1994), Szép Ernő-díj (1997 és 2004), Az évad legjobb drámája díj az alábbi művekért: Az Imposztor – 1984, Csirkefej – 1987, Kvartett – 1998, Koccanás – 2004, A Budapesti Drámaverseny első díja a Honderűért (1998), Babérkoszorú-díj (1998), a Digitális Irodalmi Akadémia tagja (2002), A Szépírók Társaságának díja A Jégmadár című regényért (2002), Harsányi-díj (2002), Az évad legjobb darabja a Dramaturg Céh szerint az Elsötétítés (2002), A Magyar Alkotóművészek Egyesületének irodalmi nagydíja (2003), Pro Urbe Budapest (2004), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), Prima Díj (2005), A Magyar Zsidó Kultúráért díj (2005), Füst Milán-díj (2005), Magyar Művészetért-díj (2005), Kossuth-díj (2006), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2006), AEGON Művészeti Díj a Fogság című regényéért (2006), ZAIKS-díj (2006), Gundel művészeti díj (2006), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2010), Artisjus irodalmi nagydíj (2012), Perła Honorowa-díj (2013), Az évad legjobb magyar drámája (2015), Hazám-díj (2020)
Sulyok Dezső művei
Susan Sontag művei
Sütő Csaba András művei
A szerzőről
Szabó T. Anna művei
Szabó T. Anna

Szabó T. Anna 1972-ben született Kolozsváron. 1987 óta él Magyarországon. Költő, író, műfordító.

Fontosabb díjai

Déry-díj (2000), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2001), József Attila-díj (2002), Zelk Zoltán díj (2004), Arany János ösztöndíj (2005), a Tokaji Írótábor díja (2005), Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2006), az Akademie der Künste Berlin – Junge Akademie ösztöndíja (2006), a Mozgó Világ Nívódíja próza kategóriában (2006), az ULNÖ Krems ösztöndíja (2007), Az Év Gyermekkönyv Műfordítója 2012 (2013), Bárka-díj (2018)
Szántai János művei
Szarka Klára művei
Szauer Ágoston művei
Szávai Géza művei
Szegedi Kovács György művei
Székelyhídi Zsolt művei
Széki Patka László művei
Szentgyörgyi Zsolt művei
Szentmártoni Szabó Géza művei
Szentpály-Juhász Miklós művei
Szerencsés Károly művei
Szilágyi Gyula művei
Szloboda János művei
Szöllősi Zoltán művei
Szőnyei Tamás művei
T. Ozorák Zsuzsanna művei
Tandori Dezső művei
Thimár Attila művei
Thomas Shapcott művei
Trogmayer Ottó művei
Tulok Péter művei
Ungváry Krisztián művei
Vámos Miklós művei
Vanyó László művei
A szerzőről
Vass Tibor művei
Vass Tibor 1968-ban, Miskolcon született. Hernádkakon él. Költő, képzőművész, 2004-től a Spanyolnátha művészeti folyóirat (spanyolnatha.hu) alapító főszerkesztője. Nyíregyházán, tanító-népművelés szakon végzett (1989). Kassák- (1995), Szabó Lőrinc- (2003), József Attila-díjas (2009), a Tokaji Írótábor Hordó-díjasa (2019).
Díjazta a Közép-Kelet-Európai Nemzetközi Mail Art Kiállítás (fődíj, 1995), a XXI. Országos Grafikai Biennálé (közönségdíj, 2002), a Miskolci Téli Tárlat (2005), a Matricák, Kisméretű Elektrográfiák Nemzetközi Kiállítása (2017).
Tagja a Magyar Írószövetségnek (1995-), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (1996-), a Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesületnek (1996-), a Szépírók Társaságának (2005-), a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának (2006-), a Magyar Művészeti Akadémia köztestületének (2014-). Alapító tagja Magyar Írószövetség Avantgárd Szakosztály, Bohár András Körének (2007-), a Magyar Elektrográfiai Társaságnak (2001-), a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépíró Tagozatának (2009-), a Magyar Írószövetség Digitális Munkacsoportjának (2014-). A Magyar Küldeményművészeti Társaság alapító elnöke (2015-). A Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Biennálé (2006-), az Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztivál (2008-), a Spanyolnátha Nemzetközi Mail Art Művésztelep (2015-), és a Spanyolnátha Műhelytábor (2010-) alapító főszervezője, a SPriNt Tanoda projektvezetője (2014-).
A Nemzeti Kulturális Alap és Miskolc város alkotói ösztöndíját több alkalommal elnyerte.
Dolgozott az Új Bekezdés Könyvek (1992-1996) és az Időjelek művészeti almanach alapító főszerkesztőjeként (1993-1995), az Észak-Magyarország Literátor, a Déli Hírlap Provincia című irodalmi melléklete (1994), a Hajdú-Bihari Napló, a Kelet-Magyarország, és az Észak-Magyarország közös melléklete irodalmi rovatának szerkesztőjeként (1997-1998). 1995-1997 és 2001-2005 között az Új Holnap, társadalmi, irodalmi folyóirat irodalmi szerkesztője volt. 1999-től a Parnasszus költészeti folyóirat, 2007-től a Parnasszus Kiadó munkatársa, 2009-től a Spanyolnátha Könyvek alapító sorozatszerkesztője.
Legutóbbi kötetei: A Nagy Bibin (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2014); A Nagy Bibin és a műlovarnő (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2016); El, Kondor, pláza (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2018).
Legutóbbi önálló kiállításai: Magyar Elektrográfiai Társaság Galériája (Budapest, 2015), Nagyvárad (Szigligeti Színház, 2015), Művészetek Háza (Szekszárd, 2015), Comenius Campus (Sárospatak, 2016), Herman Ottó Múzeum-Miskolci Galéria (2018).
Róla szóló irodalom: Szalai Zsolt: Sem.Rendszer – a nyelv színe-változása Vass Tibor költészetében.

Fotó: Vass Levente
A szerzőről
Viktor Pelevin művei
Viktor Olegovics Pelevin (Moszkva, 1962. november 22. – ) orosz író.

1989-ben végzett a Moszkvai Energetikai Főiskolán, majd a Gorkij Irodalmi főiskolára járt. 1987 óta ír, 1989-ben jelent meg először nyomtatásban. A következő három évben számos novelláját közölték folyóiratok és antológiák. 1992-ben jelent meg első novelláskötete, majd 1993-ban első kisregénye Omon Ré címmel, mely a szovjet űrkutatást ábrázolja groteszk módon. A kötetet egyből lefordították angol és német nyelvre (magyarul 2001-ben jelent meg). Nem csak hazájában, de világszerte hamar népszerű lett, 2000-ben a New Yorker Európa hat legjelentősebb fiatal írójaként emlegette. Viktor és Venyegyikt Jerofejev mellett a mai orosz irodalom „fenegyerekeként” emlegetik.

Stílusa minden előítélettől mentes, szatirikus, groteszk; gyakran keveri a nyelvi rétegeket, bátran használ szlenget, káromkodásokat; jellemző rá az intertextuális áthallás; a modern rockzenétől a klasszikus kínai szerzőkig sokféle kultúrkört mozgósít. Művein többen felfedezni vélték a fantasztikum számos irányzatának hatását, korai írásaira a tudományos fantasztikum kedvelői figyeltek fel, mondták posztmodernnek, mágikus realistának, Gogol groteszk világához hasonlították, fantasyvel rokon vonásokat találtak bennük. Mindezek mellett a posztszovjet világ egyik leghatásosabb ábrázolójának tartják.
Vörös István művei
William Aspray művei
Yolanda Ulloa művei
Závada Pál művei
Zsilinszky Fanni művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet