kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Ács Margit - Szépirodalmi Figyelő 2006/1-6. [antikvár]

Szépirodalmi Figyelő 2006/1-6. [antikvár]

Ács Margit, Ácsai Roland, Ágai Ágnes, Alain de Botton, Albert Gábor, Aleksandar Zograf, Ales Steger, Alfred Kubin, Alva Noto, Andrzej Stasiuk, Anne Applebaum, Anonyma, Arvo Valton, Babinszky Csilla, Bak Imre, Balázs Attila, Bálint Péter, Bálint Tamás, Bánki Éva, Bárdosi József, Békés Pál, Bene János, Benyhe János, Bertók Beatrix, Bertók László, Bevilaqua Borsody Béla, Beythe András, Bob Dent, Bogdán László, Boris Dänzer-Kantof, Both Balázs, Bratka László, Bret Easton Ellis, Buda Attila, Burus János Botond, Carl Gustav Jung, Consuelo de Saint-Exupéry, Cs. Szabó László, Csiki László, Csokonai Attila, Csoóri Sándor, Czigány György, Dallos Szilvia, Darvasi László, Deák Viktória Hedvig O.P., Dino Buzzati, Dobozi Eszter, Don DeLillo, Dr. Máriás Béla, Dsida Jenő, Duba Gyula, Elias Canetti, Erdélyi Gabriella, Erdős Virág, Esterházy Péter, Fábián László, Faludy György, Fejtő Ferenc, Fekete Vince, Ferdinandy György, Ferenczes István, Ficsku Pál, Forgách András, Földes Jolán, Francis Fukuyama, Gál László, Garaczi László, Georges Bataille, Grecsó Krisztián, Györe Balázs, György Attila, Hadek Róbert, Haklik Norbert, Hamvai Kornél, Háy János, Hemző Károly, Henri-Jean Martin, Horkay Hörcher Ferenc, Hudák Katalin, Hvang Szun-von, Illésfalvi Péter, Jean Renoir, Jeles András, Jenei Gyula, Jenei László, Joel Kotek, John Calder, Jóry Judit, Kalász Márton, Kamarás István, Kamocsay Ildikó, Kántor Zsolt, Karácsony Sándor, Kemenczky Judit, Kemény István, Képes Gábor, Keresztes Ágnes, Kertész Imre, Keszthelyi Rezső, Király Farkas, Kiss Benedek, Kiss Iván, Klaus Urbons, Kollár Árpád, Koppány Zsolt, Kornis Mihály, Kovács István, Köpeczi Béla, Körmendi Lajos, Körösi Zoltán, Krusovszky Dénes, Kukorelly Endre, Kun István, L. Nagy Zsuzsa, Ladányi-Turóczy Csilla, Lajta Erika, Lanczkor Gábor, Lángh Júlia, László Noémi, László Zsolt, Lator László, Lázár Balázs, Lázár Zsófia, Lengyel Tamás, Leonard Cohen, Lovas Ildikó, Lucien Febvre, Magyar Zoltán, Mahagóni Eszter, Marafkó László, Margittai Gábor, Marosi Gyula, Marsall László, Máté Zsuzsanna, Meggyesi Tamás, Mezei András, Miltényi Tibor, Mizser Attila, Mócsai Gergely, Móder Rezső, Mogyorósi László, Molnár Géza, Monserrat Miret I Nin, Nádas Péter, Nagy Gáspár, Nagy Koppány Zsolt, Nagyatádi H. Tamás, Nemes Judith, Németh László, Németh Zoltán, Nick Hornby, Norbert Spannenberger, Oláh András, Olga Tokarczuk, Oravecz Imre, Orhan Pamuk, Ormos Mária, Öllős Edit, Őze Sándor, Parti Nagy Lajos, Payer Imre, Pénzes Tímea, Pierre Rigoulot, Polcz Alaine, Pollágh Péter, Raymond Aron, Rentz Mátyás, Roger Scruton, Röhrig Géza, Ryuichi Sakamoto, Sándor Iván, Schmidt Mária, Sédy Ágnes, Simó Márton, Steve Fuller, Sturcz János, Szabó András, Szabó Péter, Szakács Eszter, Szálinger Balázs, Számvéber Norbert, Szántai János, Szeder Fábián, Szénási Miklós, Szijj Ferenc, Szőcs Attila, Szöllősi Zoltán, Szőnyi István, Tabák András, Tamás Ervin, Tamás Jenő, Temesi Ferenc, Térey János, Tolnai Ottó, Tormay Cécile, Tóth Krisztina, Török-Szofi László, Tremkóné Meszleny Mária, Turányi Tamás, Turczi István, Tüskés Tibor, Tzvetan Todorov, Ungvárnémeti Tóth László, Utassy József, V. S. Naipaul, Valuch Tibor, Vámos Miklós, Varga Mátyás, Varga Virág, Vári Fábián László, Vasadi Péter, Végh Attila, Vlagyimir Odojevszkij, Wehner Tibor, Zalán Tibor, Zalka Csenge Virág

Antikvár
 
2900 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Termék adatok
Cím: Szépirodalmi Figyelő 2006/1-6. [antikvár]
Szerző: Ács Margit , Ácsai Roland , Ágai Ágnes , Alain de Botton , Albert Gábor , Aleksandar Zograf , Ales Steger , Alfred Kubin , Alva Noto , Andrzej Stasiuk , Anne Applebaum , Anonyma , Arvo Valton , Babinszky Csilla , Bak Imre , Balázs Attila , Bálint Péter , Bálint Tamás , Bánki Éva , Bárdosi József , Békés Pál , Bene János , Benyhe János , Bertók Beatrix , Bertók László , Bevilaqua Borsody Béla , Beythe András , Bob Dent , Bogdán László , Boris Dänzer-Kantof , Both Balázs , Bratka László , Bret Easton Ellis , Buda Attila , Burus János Botond , Carl Gustav Jung , Consuelo de Saint-Exupéry , Cs. Szabó László , Csiki László , Csokonai Attila , Csoóri Sándor , Czigány György , Dallos Szilvia , Darvasi László , Deák Viktória Hedvig O.P. , Dino Buzzati , Dobozi Eszter , Don DeLillo , Dr. Máriás Béla , Dsida Jenő , Duba Gyula , Elias Canetti , Erdélyi Gabriella , Erdős Virág , Esterházy Péter , Fábián László , Faludy György , Fejtő Ferenc , Fekete Vince , Ferdinandy György , Ferenczes István , Ficsku Pál , Forgách András , Földes Jolán , Francis Fukuyama , Gál László , Garaczi László , Georges Bataille , Grecsó Krisztián , Györe Balázs , György Attila , Hadek Róbert , Haklik Norbert , Hamvai Kornél , Háy János , Hemző Károly , Henri-Jean Martin , Horkay Hörcher Ferenc , Hudák Katalin , Hvang Szun-von , Illésfalvi Péter , Jean Renoir , Jeles András , Jenei Gyula , Jenei László , Joel Kotek , John Calder , Jóry Judit , Kalász Márton , Kamarás István , Kamocsay Ildikó , Kántor Zsolt , Karácsony Sándor , Kemenczky Judit , Kemény István , Képes Gábor , Keresztes Ágnes , Kertész Imre , Keszthelyi Rezső , Király Farkas , Kiss Benedek , Kiss Iván , Klaus Urbons , Kollár Árpád , Koppány Zsolt , Kornis Mihály , Kovács István , Köpeczi Béla , Körmendi Lajos , Körösi Zoltán , Krusovszky Dénes , Kukorelly Endre , Kun István , L. Nagy Zsuzsa , Ladányi-Turóczy Csilla , Lajta Erika , Lanczkor Gábor , Lángh Júlia , László Noémi , László Zsolt , Lator László , Lázár Balázs , Lázár Zsófia , Lengyel Tamás , Leonard Cohen , Lovas Ildikó , Lucien Febvre , Magyar Zoltán , Mahagóni Eszter , Marafkó László , Margittai Gábor , Marosi Gyula , Marsall László , Máté Zsuzsanna , Meggyesi Tamás , Mezei András , Miltényi Tibor , Mizser Attila , Mócsai Gergely , Móder Rezső , Mogyorósi László , Molnár Géza , Monserrat Miret I Nin , Nádas Péter , Nagy Gáspár , Nagy Koppány Zsolt , Nagyatádi H. Tamás , Nemes Judith , Németh László , Németh Zoltán , Nick Hornby , Norbert Spannenberger , Oláh András , Olga Tokarczuk , Oravecz Imre , Orhan Pamuk , Ormos Mária , Öllős Edit , Őze Sándor , Parti Nagy Lajos , Payer Imre , Pénzes Tímea , Pierre Rigoulot , Polcz Alaine , Pollágh Péter , Raymond Aron , Rentz Mátyás , Roger Scruton , Röhrig Géza , Ryuichi Sakamoto , Sándor Iván , Schmidt Mária , Sédy Ágnes , Simó Márton , Steve Fuller , Sturcz János , Szabó András , Szabó Péter , Szakács Eszter , Szálinger Balázs , Számvéber Norbert , Szántai János , Szeder Fábián , Szénási Miklós , Szijj Ferenc , Szőcs Attila , Szöllősi Zoltán , Szőnyi István , Tabák András , Tamás Ervin , Tamás Jenő , Temesi Ferenc , Térey János , Tolnai Ottó , Tormay Cécile , Tóth Krisztina , Török-Szofi László , Tremkóné Meszleny Mária , Turányi Tamás , Turczi István , Tüskés Tibor , Tzvetan Todorov , Ungvárnémeti Tóth László , Utassy József , V. S. Naipaul , Valuch Tibor , Vámos Miklós , Varga Mátyás , Varga Virág , Vári Fábián László , Vasadi Péter , Végh Attila , Vlagyimir Odojevszkij , Wehner Tibor , Zalán Tibor Zalka Csenge Virág
Kiadó: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 130 mm x 200 mm
Szerzőről
Ács Margit művei
Szerzőről
Ácsai Roland művei
Szerzőről
Ágai Ágnes művei
Szerzőről
Albert Gábor művei
Szerzőről
Aleksandar Zograf művei
Szerzőről
Ales Steger művei
Szerzőről
Alfred Kubin művei
Szerzőről
Alva Noto művei
Szerzőről
Andrzej Stasiuk művei
1960-ban született Varsóban. Író, költő, kritikus, egy kiadó rész-tulajdonosa.

A Magvető Kiadónál megjelent műveiDukla (2004), Útban Babadagba (2006), Kilenc (2009), Taksim (2011), Át a folyón (2013)
Szerzőről
Anonyma művei
Szerzőről
Arvo Valton művei
Szerzőről
Babinszky Csilla művei
Szerzőről
Bak Imre művei
Szerzőről
Bálint Péter művei
Szerzőről
Bálint Tamás művei
Szerzőről
Bárdosi József művei
Szerzőről
Békés Pál művei
Békés Pál (Budapest, 1956. március 27. – Budapest, 2010. május 28.) magyar író, drámaíró, műfordító, egyetemi tanár.

Tanulmányait a budapesti Radnóti Gimnáziumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar – angol összehasonlító irodalomtörténet szakon (1975–1980) végezte. Közben az érettségi után kérdezőbiztosként is dolgozott.

1980 és 1981 között magyar- és angolszakos tanárként dolgozott. 1994-től 1996-ig a Magyar Televízió Irodalmi, Képzőművészeti, Színházi Stúdióját (IKSZ) vezette, majd 1997 és 2000 között mint színházért és irodalomért felelős szerkesztő dolgozott.

2000-től az IBBY (International Board on Books for Young People Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának elnöke. 2004-ben a nagy-britanniai magyar kulturális évad, a Magyar Magic művészeti kurátoraként dolgozott.

2005-ben A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő mozgalom ötletgazdája.

Többek között Vladimir Nabokovot, Anthony Burgesst, Woody Allent fordított angolból.
Két gyermeke van: Bálint és Dorottya.
A Békés Pál Civil Társaság 2013-ban megalapította a róla elnevezett Békés Pál-díjat, amit évenként ítélnek oda egy magyar írónak, aki különösen értékes prózai művel hívja föl magára a figyelmet.
Szerzőről
Bene János művei
Szerzőről
Benyhe János művei
Szerzőről
Bertók Beatrix művei
Szerzőről
Bertók László művei
Szerzőről
Bevilaqua Borsody Béla művei
Szerzőről
Beythe András művei
Szerzőről
Bogdán László művei
Szerzőről
Boris Dänzer-Kantof művei
Szerzőről
Both Balázs művei
Szerzőről
Bratka László művei
Szerzőről
Bret Easton Ellis művei
Szerzőről
Burus János Botond művei
Szerzőről
Consuelo de Saint-Exupéry művei
Szerzőről
Cs. Szabó László művei
Szerzőről
Csiki László művei
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.

1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)

Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
Szerzőről
Csokonai Attila művei
Szerzőről
Czigány György művei
Szerzőről
Darvasi László művei
Szerzőről
Deák Viktória Hedvig O.P. művei
Szerzőről
Dino Buzzati művei
Szerzőről
Dobozi Eszter művei
Szerzőről
Dr. Máriás Béla művei
Szerzőről
Dsida Jenő művei
Szerzőről
Duba Gyula művei
Szerzőről
Elias Canetti művei
Szerzőről
Erdős Virág művei
Szerzőről
Esterházy Péter művei
Esterházy Péter

Esterházy Péter (1950–2016) az ELTE matematika szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író. Világszerte az egyik legismertebb és legelismertebb magyar író. Első könyve megjelenésétől kezdve a Magvető Kiadó szerzője.

Fontosabb díjai

Füst Milán-jutalom (1983), Déry Tibor-díj (1984), József Attila-díj (1986), Örley-díj (1986), Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata (Franciaország – 1992), Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíj (1992), Premio Opera di Poesia (a Római Irodalmi Fesztivál Díja – 1993), Ordre des Arts et des Lettres tiszti fokozata (Franciaország – 1994), Björnson-díj (Norvégia – 1995), Kossuth-díj (1996), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1998), Osztrák Állami Díj (1999), Magyar Irodalmi Díj (2001), Márai Sándor-díj (2001), Herder-díj (2002), Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata (Franciaország – 2003), Pro Europa-díj (2004), Üveggolyó-díj (2004), A német könyvszakma békedíja (Friedenpreis des Deutschen Buchhandels – 2004), Grinzane Cavour-díj (a Harmonia caelestis című regényért – 2004), a Toszkán Tartomány Il Gonfalone d'Argento díja (2005), Cittá di Bari irodalmi különdíj (2006), Nápoly város könyvdíja (2006), Pablo Neruda Nemzetközi Irodalmi Díj (2006), Prima Primissima Díj (2006), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2008), Ovidius-díj (2009), 20 éves a Köztársaság Díj (2009), Román Kulturális Érdemrend Parancsnoki fokozata (2010), Grosso d'Oro Veneziano Díj (2010), AEGON Művészeti Díj (2011), Jeanette Schocken-díj (2013), Premio Letterario Internazionale Mondello (2013)
Szerzőről
Fekete Vince művei
Fekete Vince Kézdivásárhelyen született 1965-ben, ma is ott él.
Költő, szerkesztő, műfordító. A Székelyföld folyóirat szerkesztője. Fontosabb díjai: A Romániai Írószövetség Debüt-díja (1996); Sziveri János-díj (1996); az Erdélyi Magyar Írók Ligája nagydíja (2005); Pro Literatura-díj (2005); József Attila-díj (2010); Látó-nívódíj – vers (2014).

A Magvetőnél megjelent műve
Szárnyvonal (2018)
Szerzőről
Ferdinandy György művei
Szerzőről
Ferenczes István művei
Szerzőről
Forgách András művei
1952-ben született Budapesten. 1976-ban diplomázott az ELTE Bölcsész-karán történelem–filozófia szakon, diplomamunkáját James Joyce és a filozófia nyelvi fordulata címmel írta. Az egyetem után különböző színházaknál volt dramaturg (Kecskeméti Katona József Színház, Népszínház, Nemzeti Színház) egészen 1984-ig, amikor szellemi szabadfoglalkozású lett. Azóta írásból, fordításból, rajzolásból él.

A Magvetőnél legutóbb Zehuze című regénye jelent meg, amely harminc évet ölel át. A zehuze azt jelenti, ez van, minden nyelvben vannak a zehuze szóhoz hasonló szavak: azt fejezik ki, az életet el kell fogadni olyannak, amilyen: ZEHUZE.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Aki nincs (1999), Gonosz siker (2000), Zehuze (2007)

Díjai
Kritikusok díja (Vitellius,1992), Szép Ernő-díj (2000), Bornemissza Gergely drámaírói ösztöndíj (2000), Országos Színházi Találkozó legjobb dráma díja (A szűz, a hulla, a püspök és a kések, 2000), Jászai Mari-díj (2002), Szinnyei Júlia-díj (2002), Stúdiószínházi fesztivál legjobb dráma díja (A görény dala, 2003), Édes anyanyelvünk pályázat I. díj dráma kategória (2004), Katona József pályázat díja (A kulcs, 2005), A legjobb dráma díja (A kulcs, 2005), József Attila-díj (2006), Az Írók Könyvesboltjának Üveggolyó-díja (2007), Déry-díj (2007) Füst Milán-díj (2007), Balázs Béla-díj (2009)

A szerző honlapja: www.zehuze.hu
Szerzőről
Francis Fukuyama művei
Szerzőről
Gál László művei
Szerzőről
Garaczi László művei
1956. július 17-én született Budapesten. A Ho Shi Minh Tanárképző Főiskolán magyart és történelmet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filozófiát hallgatott. Tagja a Szépírók Társaságának, valamint tiszteletbeli tagja a József Attila Körnek. 1982 óta szabadfoglalkozású író.

Adott közre verset, prózát, esszét, drámát és több mozi- és tévéfilm-forgatókönyv is a nevéhez fűződik. Legutóbbi regénye, a MetaXa 2006-ban jelent meg, amelynek korábbi változata holtversenyben (Jake Smiles 1 linkjével) első helyen végzett a Magvető Kiadó és az [origo] által kezdeményezett első magyar online-regény pályázaton még 2001-ben.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Plasztik (1985), A terület visszafoglalása a madaraktól (1986), MetaXa (2006), Pompásan buszozunk! – hangoskönyv (2008), Arc és hátraarc (2010), Mintha élnél (2011), Pompásan buszozunk! (2011), Wünsch híd (2015)

Díjai
Móricz Zsigmond ösztöndíj (1985), Soros-ösztöndíj (1987–88 és 1992), A jövő irodalmáért díj (1989), H. C. Kaser díj (Olaszország, 1990), Füst Milán díj (1991), IRAT nívódíj (1993), Déry-díj (1994), Alföld-díj (1994), OMI-ösztöndíj (New York – 1995), DAAD ösztöndíj (Berlin, 1996–1997), Krúdy-díj (1998), NKA-ösztöndíj (1999–2000), József Attila díj (2001), Szép Ernő díj (2001), Márai-díj (2002), NKA-ösztöndíj (2002–2003), Édes anyanyelvünk, drámaírói, alkotói ösztöndíj (2005), Litrera-díj (2006), HP novella-pályázat I. díj (2006), Palládium-díj (2007), Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2009), Csernus Ákos-díj (2009), Szép Ernő-jutalom (2010), Szépíró Díj (2011)
Szerzőről
Georges Bataille művei
Szerzőről
Grecsó Krisztián művei
Szerzőről
Györe Balázs művei
Szerzőről
György Attila művei
Szerzőről
Hadek Róbert művei
Szerzőről
Hamvai Kornél művei
Szerzőről
Háy János művei
Szerzőről
Hemző Károly művei
Szerzőről
Henri-Jean Martin művei
Szerzőről
Hudák Katalin művei
Szerzőről
Hvang Szun-von művei
Szerzőről
Jean Renoir művei
Szerzőről
Jeles András művei
Szerzőről
Jenei Gyula művei
Szerzőről
Joel Kotek művei
Szerzőről
John Calder művei
Szerzőről
Jóry Judit művei
Szerzőről
Kalász Márton művei
Szerzőről
Kamocsay Ildikó művei
Szerzőről
Kántor Zsolt művei
Szerzőről
Karácsony Sándor művei
Szerzőről
Kemenczky Judit művei
Szerzőről
Kemény István művei
1961-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakon diplomázott 1990-ben.

Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.

Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.

Fotó © Szilágyi Lenke

Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Szerzőről
Képes Gábor művei
Szerzőről
Keresztes Ágnes művei
Szerzőről
Kertész Imre művei
Szerzőről
Keszthelyi Rezső művei
Szerzőről
Király Farkas művei
Szerzőről
Kiss Iván művei
Szerzőről
Klaus Urbons művei
Szerzőről
Kollár Árpád művei
Szerzőről
Kornis Mihály művei
Szerzőről
Köpeczi Béla művei
Szerzőről
Körmendi Lajos művei
Szerzőről
Körösi Zoltán művei
Szerzőről
Krusovszky Dénes művei
Krusovszky Dénes

Krusovszky Dénes 1982-ben született Debrecenben. Költő, író, műfordító, a Magyar Narancs munkatársa, a Versum világirodalmi portál szerkesztője.

Díjai

Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2008), Junior Prima díj (magyar irodalom, 2008), Artisjus irodalmi díj (2010), József Attila-díj (2012), Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj (2013), Zelk Zoltán-díj (2017), Libri irodalmi közönségdíj (2019)
Szerzőről
Kun István művei
Szerzőről
L. Nagy Zsuzsa művei
Szerzőről
Ladányi-Turóczy Csilla művei
Szerzőről
Lanczkor Gábor művei
Szerzőről
Lángh Júlia művei
Szerzőről
László Zsolt művei
Szerzőről
Lázár Balázs művei
Szerzőről
Lázár Zsófia művei
Szerzőről
Lengyel Tamás művei
Szerzőről
Lovas Ildikó művei
Szerzőről
Lucien Febvre művei
Szerzőről
Mahagóni Eszter művei
Szerzőről
Marafkó László művei
Szerzőről
Marsall László művei
Szerzőről
Máté Zsuzsanna művei
Szerzőről
Meggyesi Tamás művei
Szerzőről
Miltényi Tibor művei
Szerzőről
Mócsai Gergely művei
Szerzőről
Móder Rezső művei
Szerzőről
Mogyorósi László művei
Szerzőről
Molnár Géza művei
Szerzőről
Monserrat Miret I Nin művei
Szerzőről
Nádas Péter művei
Nádas Péter (Budapest, 1942. október 14. –)

Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Budapesten született 1942. október 14-én zsidó polgári családban Tauber Klára és Nádas László gyermekeként.1956–1958 között a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanulója, majd szakmát tanult: 1958–1961 között fényképész szakmunkástanuló volt. 1961-től végezte el a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965–1967 között a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett.Közben 1961–1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere, 1965–1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas, itt a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgatott elsősorban. 1974–1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője volt. 1980–81-ben a győri Kisfaludy Színház lektora volt. 1989–90-ben a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1993-ban infarktus következtében több koszorúérműtéten esett át.2006. június 13-án a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Azon év óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának is tagja. 2007-ben a XIII. kerület díszpolgára.2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-díjjal ismerték el életművét.
Szerzőről
Nagy Gáspár művei
Szerzőről
Nagy Koppány Zsolt művei
Szerzőről
Nagyatádi H. Tamás művei
Szerzőről
Nemes Judith művei
Szerzőről
Németh Zoltán művei
Szerzőről
Nick Hornby művei
Nick Hornby (Redhill, Egyesült Királyság, 1957. április 17. –) angol regényíró és kritikus.

Maidenheadben nőtt fel, itt is végezte a gimnáziumot, majd a Jesus College-ba járt egyetemre Cambridge-ben. Legismertebb regényei a Pop, csajok satöbbi, Egy fiúról és a futball memoár Fociláz. Művei többnyire a zenéről, a sportokról, az emberi kapcsolatokról és természetről, valamint a fiatalságról szólnak.

Hornby első kiadott munkája az 1992-es Fociláz volt, mely egy önéletrajzi ihletésű könyv az író az Arsenallal kapcsolatos fanatikus szurkolói élményeiről. Ezért a művéért Hornby még ebben megkapta az Év legjobb sportkönyvének járó díjat Nagy Britanniában. A könyvből később filmet is forgattak az Egyesült Királyságban, majd a filmnek újrafeldolgozása készült az USA-ban, amelyben Jimmy Fallon rajong hasonló lelkesedéssel a Boston Red Sox-ért.
A könyv sikerén felbuzdulva, Hornby cikkeket kezdett írni, melyeket a Sunday Times, Time Out és a Times Literary Supplement közölt az irodalmi rovatában, ezt követően zenei kritikákat írt a The New Yorkernek. Második könyve, egyben első regénye a Pop, csajok satöbbi 1995-ben jelent meg.

Harmadik regényét az Egy fiúrólt 1998-ban adták ki. Filmváltozatát 2002-ben mutatták be a főszerepekben Hugh Granttal és Nicholas Houlttal. 1999-ben Hornby átvehette az E. M. Forster díjat az Amerikai Művészeti és Írói Akadémián.

Hogy legyünk jók? című regénye 2001-ben jelent meg. Ez a műve elnyerte WH Smith Award irodalmi díját 2002-ben. A pénz egy részét következő könyvének kiadására költötte. Még 2003-ban Hornby elnyerte a London díjat is, az irodalmi elismerést az írótársak ítélték neki oda.

Számtalan esszét írt a modern kultúráról, de kiváltképp a zenéről. Rovatot is vezetett a The Believer magazinban "Stuff I've Been Reading" címmel, itt főleg saját könyvélményeiről írt 2008 szeptemberéig. Cikkeiből több válogatást is kiadott, úgy mint a The Polysyllabic Spree (2004), Housekeeping vs. The Dirt (2006), és a Shakespeare Wrote for Money (2008). Magyarországon a 2008-ban jelent meg az író tollából egy válogatás a Vájtfülűek brancsa címen.

Hornby Hosszú út lefelé című regénye 2005-ben jelent meg, és jelölve volt a Whitbread Novel díjra. Szerkesztett továbbá két sport antológiát: My favourite year és The Picador Book of Sports Writing címmel.
2007. október 16-án jelent meg Hornby Betoncsók című regénye. Ez az első könyve, amelyik elnyerte a Legjobb tinédzsereknek való könyvnek járó díjat.
Hornby legújabb regénye nem sokkal a világpremier után, 2009 őszén jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában, A Meztelen Juliet címmel. Témájában és hangulatában első regényéhez, a Pop, csajok satöbbihez hasonlítható.
Szerzőről
Norbert Spannenberger művei
Szerzőről
Oravecz Imre művei
A Heves megyei Szajlán született 1943-ban. Jelenleg is ott él. Költő, író, műfordító. A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb megújítója.

Fontosabb díjak

Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj Távozó fa című kötetéért (2016)
Szerzőről
Orhan Pamuk művei
Ferit Orhan Pamuk (Törökország, Isztambul, 1952. június 7.) Nobel-díjas író, a török posztmodern irodalom vezető alakja; műveit több mint negyven nyelvre fordították le. Több török és nemzetközi irodalmi díjat kapott.

Orhan Pamuk jómódú család gyermeke; édesapja volt az IBM törökországi képviseletének első vezérigazgatója. Középfokú tanulmányait a Robert College amerikai középiskolában végezte Isztambulban. Később az Isztambuli Műszaki Egyetem építészet szakára járt, mert családja azt szerette volna, ha építész vagy mérnök lesz belőle. Három év után abbahagyta ezirányú tanulmányait, hogy főállású író lehessen. Pamuk újságírás szakon végzett az Isztambuli Egyetemen 1977-ben. 1985 és 1988 között a New York-i Kolumbia Egyetem és egy rövid ideig az Iowai Egyetem vendégelőadója volt, majd visszatért Isztambulba.

Bátyja, ªevket Pamuk, többször megjelenik műveiben; a testvér az isztambuli Boğaziçi Egyetem nemzetközileg is elismert történelemprofesszora.

Az író 1982-ben vette feleségül Aylin Turegent, 2001-ben azonban elváltak. Egy lányuk született, Rüya (nevének jelentése „álom”). Pamuk jelenleg Isztambulban él.

2006-ban irodalmi Nobel-díjat kapott.
Szerzőről
Öllős Edit művei
Szerzőről
Őze Sándor művei
Szerzőről
Parti Nagy Lajos művei
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.

Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.

Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.

Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.

Fotó: Szilágyi Lenke

DíjaiBölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Szerzőről
Payer Imre művei
Szerzőről
Pénzes Tímea művei
Szerzőről
Pierre Rigoulot művei
Szerzőről
Polcz Alaine művei
Dr. Polcz Alaine (Kolozsvár, 1922. október 7. – Budapest, 2007. szeptember 20.) magyar pszichológus, írónő, a tanatológia (a halál és gyász kutatása) magyarországi úttörője, a Magyar Hospice Mozgalom, majd alapítvány életre hívója, Mészöly Miklós Kossuth-díjas magyar író felesége.

19 évesen ment férjhez, de a második világháborúban megsérült, a klinikai halál állapotába került. Előtte borzalmas szenvedéseken ment keresztül szovjet katonák folyamatos, csoportos erőszaktétele, kínzása és a nélkülözés miatt.[1] A házassága is felbomlott, ez és a háború borzalmai egész életén nyomot hagyott. 1949-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, pszichológia szakon. Ugyanebben az évben másodszor is férjhez ment Mészöly Miklós íróhoz, akivel házassága 2001-ig, Mészöly haláláig tartott. Pályája kezdetén elmebetegekkel folytatott művészeti terápiát, később játékdiagnosztikával foglalkozott. 1970-től a Tűzoltó utcai II. számú Gyermekklinikán dolgozott, ahol a nagyon súlyos beteg és haldokló gyermekek és hozzátartozóik pszichológusa volt. 1976-ban Magyarországon elsőként hozott létre klinikai osztályon játszószobát, illetve külön szobát a szülők számára. 1991-ben hozta létre a Magyar Hospice Alapítványt.
Szerzőről
Pollágh Péter művei
Szerzőről
Raymond Aron művei
Szerzőről
Rentz Mátyás művei
Szerzőről
Roger Scruton művei
Szerzőről
Röhrig Géza művei
Röhrig Géza 1967. május 11-én született Budapesten. Író, költő, Kossuth-díjas színész.

Röhrig Géza 1980-as években underground zenészként a betiltott Huckleberry punkegyüttes alapítója és frontembere volt. Az ELTE bölcsészkarára, magyar–lengyel szakra járt, de nem fejezte be az egyetemet. Később felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol filmrendezőként végzett Szabó István osztályában 1993-ban.
2000-től New Yorkban, Bronxban él, ahol a Jewish Theological Seminaryn diplomázott bibliaoktatóként.
Számos verseskötete jelent meg magyarul. Ő a főszereplője Nemes Jeles László filmrendező Saul fia című játékfilmjének, amely a 2015-ös cannes-i fesztiválon a Zsűri Nagydíját kapta, 2016-ban pedig elnyerte a legjobb idegen nyelvű film díját a 88. Oscar-gálán.
 
Kötetei:
Hamvasztókönyv (Múlt és Jövő, 1995) németül: Aschenbuch (Fiebig, 1999)
Fogság (Széphalom, 1997)
A Rebbe tollatépett papagája – képzelt haszid történetek (Múlt és Jövő, 1999)
Éj (Széphalom, 1999)
Sziget (Széphalom, 2000)
Törvény (Múlt és Jövő, 2006)
Honvágy (Múlt és Jövő, 2010)

A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.

 
A Magvető Kiadónál megjelent könyve

Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit (2016)

Szerzőről
Ryuichi Sakamoto művei
Szerzőről
Sándor Iván művei
Szerzőről
Sédy Ágnes művei
Szerzőről
Simó Márton művei
Szerzőről
Steve Fuller művei
Szerzőről
Sturcz János művei
Szabó Péter művei
Szerzőről
Szálinger Balázs művei
1978. augusztus 1-jén született Keszthelyen. Szülővárosában töltötte középiskolás éveit előbb a Római Katolikus Gimnáziumban, majd a Vajda János Gimnáziumban érettségizett. 2001-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem művelődésszervező szakán.

Szálinger Balázs pályája elejétől törekszik a verstörténeti hagyományok megőrzésére, sőt megújítására, különösen a verses epika területén. Első ilyen műfajú könyve vígeposz volt: a Zalai Passió (2000). Ezzel a humorral átszőtt kötettel a szerző a Bródy Sándor-díjat és a Magyar Rádió Petőfi-díját is elnyerte. Majd következett az istenek és emberek harcáról szóló eposz, A sík(2005), egy monumentális történelmi látomás, amely többek közt Vörösmarty Mihály A Rom és Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásaival mutat rokonságot. A százegyedik év a szerző új verses regénye, amely 2007-ben játszódik Budapest egyik kerületében, de történései megeshetnének bárhol Magyarországon: egy tehetséges fiatal újságíró, majd szóvivő, egy Hahóthy nevű életének egy évét meséli el a felemelkedéstől a bukásig. A Magvető gondozásában 2008-ban megjelent kötet tartalmazza a Zalai Passiót, A síkot valamint – a címadó – A százegyedik évet.


2008-ban Szálinger Kalevala című drámáját, a Nyílt Fórum jutalmazta Vilmos-díjjal, valamint elnyerte az ígéretes pályakezdő drámaíróknak járó Szép Ernő-jutalmat is.

Díjai
Sziveri János-díj (2000), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2000), Petőfi-díj (2001), Bródy Sándor-díj (2001), Irodalmi Jelen költészeti díj (2002), a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíja (2007), Quasimodo-különdíj (2007), Vilmos-díj (2008), Szép Ernő-jutalom (2008), Junior Prima Díj irodalom kategória (2008), József Attila-díj (2010), Quasimodo Emlékdíj (2010), Szabó Magda és Szobotka Tibor Emlékéért díj (2010), Szépíró Díj (2013), Artisjus Irodalmi Díj (2013)


Szerzőről
Szántai János művei
Szerzőről
Szeder Fábián művei
Szerzőről
Szénási Miklós művei
Szerzőről
Szijj Ferenc művei
József Attila-díjas író, költő, műfordító, könyvtáros, szerkesztő

1977-ben érettségizett a Nagy Lajos Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-német szakán végezte el 1978–1984 között. 1984–1988 között a fővárosi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa, 1989–1996 között a Nappali ház szerkesztője volt. 1989-90-ben az Eötvös József Gimnáziumban tanított.

A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.

Korábban megjelent művei
A lassú élet titka (versek, 1990)
A futás napja (elbeszélések, 1992)
A nagy salakmező (versek, 1997)
Kéregtorony (versek, 1999)
Szuromberek királyfi (meseregény, 2001)
A hurok belseje. Közmeghallgatás (2004)
Kenyércédulák (versek, 2007)
Zöldség Anna és a beszélő póniló (mesék, 2008)

A Magvető Kiadónál megjelent műve
Agyag és kátrány - Fényleírás (2014)

Díjai
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1988)
Soros-ösztöndíj (1990, 2000)
Déry Tibor-díj (2000)
József Attila-díj (2001)
Alföld-díj (2002)
Artisjus Irodalmi Díj (2015)
Szerzőről
Szőcs Attila művei
Szerzőről
Szöllősi Zoltán művei
Szerzőről
Szőnyi István művei
Szerzőről
Tabák András művei
Szerzőről
Tamás Ervin művei
Szerzőről
Tamás Jenő művei
Szerzőről
Térey János művei
1970. szeptember 14-én született Debrecenben. A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, 1989-től 1991-ig magyart és történelmet hallgatott a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarának magyar szakán folytatta tanulmányait. 1998 óta szabadfoglalkozású író.

Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, és nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is.

2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült: Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj, Margócsy István pedig a nemzedék várakozását és ígéretét beteljesítő nagy műnek nevezte a verses regényt.

Első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása, Radnai Annamária nyersfordítása alapján. Filmes vállalkozása egy Harcos Bálinttal közösen írt verses operalibrettó, amelyhez Tallér Zsófia írt zenét, és Mundruczó Kornél filmjének szolgál alapjául (Johanna). Lefordította Arnold Schönberg Pierrot Lunaire című dalciklusának szövegét Ambrus Asma számára, aki 2005-ben adta elő a művet az Őszi Fesztiválon. Mundruczó Kornél megbízta Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának szöveggondozásával (bemutatója 2003 októberében volt az Átrium moziban). Saját drámatrilógiájából (A Nibelung-lakópark, amely a Litera.hu olvasóinak szavazatai alapján magyar irodalom kategóriában „Az év könyve” lett ) ugyancsak Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházat a Millenáris Teátrumban, illetve a POSZT-on, Pécsett. Az első rész, a Rajnapark – a Dramaturgok Céhének jóvoltából – megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004. október 23-án, a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon.

Ultra címmel publikálta Térey tizenegyedik kötetét, amely a 2002–2006 közt írt új verseit tartalmazza.

2006-ban a Rózsavölgyi és Társa a Budapesti Őszi Fesztivállal közösen jelentette meg a TéreyULTRA című partitúrát, amelyben 12 Térey-verset zenésítettek meg fiatal magyar zeneszerzők.

Térey János talán a kortárs magyar irodalom legaktívabb, leglendületesebb alkotója. Energiájára, lendületére jellemző, hogy elfeledett, tetszhalott műfajokat aktualizál és kelt új életre. Térey – Asztalizene című drámájával – ezúttal a polgári színmű, a társalgási szalondráma és a budai Királyhágó tér vidékére kirándult. A darabot Bagossy László rendezte, az ősbemutató 2007 októberében volt a Radnóti Színházban. A mű az AEGON Művészeti Díj mellett számos rangos elismerést kapott megjelenése óta. A 2009-ben, könyv formában is megjelent Jeramiás avagy Isten hidege – közvetlenül az Asztalizeneelismerését követően – elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhe díját: „Az évad legjobb drámája” lett.

Fölolvasásokon vett részt Németországban és Ausztriában több alkalommal is (Bécs, Salzburg, Graz, Berlin, Frankfurt, Köln, Darmstadt stb.), 1996-ban pedig Chicagóban, Torontóban és New Yorkban. Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvre fordították.2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven az Akademie Schloss Solitude kiadónál. 2008-ban a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd (Hagen, ou l'Hymne á la haine) című kötete jelent meg francia nyelven az Édition Theatrale kiadó gondozásában.

2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.

Jeremiás avagy Isten hidege című darabjának ősbemutatója 2010. október 2-án volt a budapesti Nemzeti Színházban.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A Nibelung-lakópark (2004), Ultra (2006), Paulus (2007), Asztalizene (2008), Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Protokoll (2010)

Díjai
Mozgó Világ-nívódíj (1990), Soros-ösztöndíj (1994, 2000), Déry Tibor-jutalom (1995), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1995), A Magyar Rádió Petőfi-díja (1996), NKA ösztöndíj (1996, 2004), A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány ösztöndíja (1999), Alföld-díj (2000), József Attila-díj (2001), Palládium-díj (2002), Tiszatáj-díj (2002), A Független Művészeti Alapítvány drámaírói ösztöndíja (2002), Füst Milán-díj (2002), Palatinus-nívódíj (2002), Örkény István-ösztöndíj (2003), Az évad legjobb magyar drámája (2003), Az Édes anyanyelvünk pályázat vers kategóriában I. díj (2004), A Szépírók Társaságának díja (2004), Szép Ernő-jutalom (2004), Az év könyve díja (a Literán, 2004), az Év könyve díj – dráma kategória (2005), Színikritikusok-díja (2005), az Akademie Schloss Solitude ösztöndíja (Stuttgart, 2006) a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006), Látó-díj (2007), AEGON Művészeti Díj (2008), Szép Ernő-jutalom életműdíj (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája az Asztalizene (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája a Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010), Szépirodalmi Figyelő-díj (2010), Székely Bicskarend (2010)
Szerzőről
Tolnai Ottó művei
Szerzőről
Tormay Cécile művei
Szerzőről
Tóth Krisztina művei
1967-ben született Budapesten. 1986-ban érettségizett a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakán, majd 1993-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészkarán. Tóth Krisztina az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb költője, napjaink egyik legolvasottabb írónője, aki markáns hangvételű és jelentős közönségsikert arató rövidprózáival és regényével is beírta nevét a magyar irodalmi életbe.

Első kötete – a Radnóti Miklós emlékéremmel elismert – Őszi kabátlobogás. 1990 és 1992 között ösztöndíjasként közel két évet töltött Párizsban és kortárs francia költészetet fordított. 1995-ban jelent meg A beszélgetés fonala című kötete, majd 1997-ben Az árnyékember. Új és válogatott verseit 2001-ben Porhó címmel már a Magvető Kiadó jelentette meg. 2004-ben az Édes anyanyelvünk pályázat első helyezettje lett vers kategóriában a Síró ponyva (Magvető) címet viselő kötet. A Vonalkód (Magvető, 2006) novelláiban Tóth Krisztina a legszemélyesebb történeteken keresztül idézi meg a hetvenes éveket, azt a kort, amikor vonalkód díszített mindent, ami Nyugatról érkezett. Ez az időszak alakította ki Tóth Krisztina generációjának értékrendjét, ízlésvilágát, kitörölhetetlen félelmeit, megváltoztathatatlan reflexeit. A kötetből készült hangoskönyvön a novellák Pelsőczy Réka előadásában hallhatók.

A Magas labda (Magvető, 2009) című verseskötetének csodálatos és megrázó szövegeiben a lírai én a legdrámaibb helyzetekben is összpontosítani tud a lényeges mozzanatokra, melyek létünk titkait tárják föl.

2009-es Hazaviszlek, jó? című, tárcanovellákat és publicisztikai műveket tartalmazó kötetére végtelen motívum- és műfajgazdagság jellemző. Az ötven írást az teszi kiemelkedővé, hogy a szerző minden esetben túllendül az aktualitáson, és az egyszeri pillanattól a teljességig jut el. A Magvetőnél megjelent könyvben szereplő írásokat többek között a Nők Lapja, a Népszabadság és az Élet és Irodalom közölte.

A Pixel (Magvető, 2011) a fájdalmasan szomorú kapcsolatok krónikája. Az egymásra épülő fejezetek önálló pixelkockákként működnek: önmagukban is egész, egyedi színű, izgalmas fejezetek, de ha észrevesszük közöttük a kapcsolatok összetett rendszerét, valami új és lenyűgöző, nagy történetté állnak össze.

2013-ban jelent meg Tóth Krisztina első regénye, az Akvárium a Magvetőnél. Ebben egy nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világot rajzol elénk. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, „hétköznapi katarzissal” tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát.

1989-es első kötetének, az Őszi kabátlobogás megjelenésének huszonötödik évfordulójára adta ki a Magvető a 25 írást tartalmazó Pillanatragasztót. A történetek mindegyike egy-egy pillanatfelvétel Magyarországról, tükörcserép az elmúlt negyedszázadból. A könyvben a szenvtelennek tűnő elbeszélő végtelenül pontosan láttatja az emberek közti bonyolult viszonyok rendszerét, és a nehéz sorsok, olykor groteszk jelenetek elmesélése közben minduntalan megcsillan a szerző kifinomult és szarkasztikus humora.

Tavaly jelent meg a Magvetőnél Világadapter című verseskötete, amely rövid idő alatt két kiadást ért meg. A Világadapter hol játékosan, hol megrázó komolysággal az idő múlásáról, a távolodásról, a fájdalmakról és veszteségekről mesél.

Gyerekkönyveket fia születése, 1998 után kezdett írni. A gyerekirodalomban szokatlan témájú, humoros hangvételű, a tabutémákat könnyedén feldolgozó műveivel hívta fel magára a figyelmet.

Fotó © Falus Kriszta

Radnóti-díj (1990), Soros-ösztöndíj (1992), Móricz-ösztöndíj (1993), Műfordítói-jutalom (1994), Illyés Gyula-díj (1994), Graves-díj (1996), Déry-jutalom (1996), Zoltán Attila-díj (1996), Soros-ösztöndíj (1999), József Attila-díj (2000), Vas István-díj (2001), Palládium-díj (2002), Édes Anyanyelvünk Pályázat I. helyezett – vers kategóriában (2004), Az Év Könyve-díj A londoni mackók című kötetért (2004), Szépírók Társaságának Díja (2005), Gemini-díj (2005), Castel Goffredo irodalmi különdíja (2006), Márai Sándor-díj (2007), Quasimodo-emlékdíj (2008), Magyar Köztársaság babérkoszorúja díj (2009), Nizzai Kavics-díj (2009), Artisjus Irodalmi Díj (2010), Bárka-díj (2010), Alföld-díj (2014)
Szerzőről
Török-Szofi László művei
Szerzőről
Tremkóné Meszleny Mária művei
Szerzőről
Turányi Tamás művei
Szerzőről
Turczi István művei
Szerzőről
Tüskés Tibor művei
Szerzőről
Tzvetan Todorov művei
Szerzőről
Ungvárnémeti Tóth László művei
Szerzőről
Utassy József művei
Szerzőről
V. S. Naipaul művei
Szerzőről
Vámos Miklós művei
Szerzőről
Varga Mátyás művei
1963. augusztus 23-án született Zalaegerszegen. 1983-ban – másfél év katonai szolgálat után – elkezdi teológiai tanulmányait Pannonhalmán, ezek befejezését követően az ELTE magyar-francia szakos hallgatója.

Az 1990-es évektől kezd publikálni elsősorban esszéket, kritikákat és verseket; rendszeresen fordít francia költőket (René Char, Philippe Jaccottet, Lorand Gaspar, Edmond Jabès, Georges Perec). 1993-tól az újrainduló Pannonhalmi Szemle szerkesztője. Első kötete (Barlangrajz címmel) 1995-ben jelenik meg magyarul, majd három év múlva franciául. Ezt csak tizenegy év elteltével, 2006-ban, követi újabb verseskötet (A leghosszabb út). Közben két esszégyűjteményt (Kint és bent, 2005; Nyitott rítusok, 2008) publikál. Jó néhány írása foglalkozik a kortárs képzőművészet, színház, táncszínház kérdéseivel. 2003-tól a Pannonhalmi Bencés Főapátság kulturális igazgatója, az Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztivál elindítója. 2004-től a Bencés Kiadó ügyvezetője, a „Napjaink Teológiája” sorozat szerkesztője.

Díjai
Pulitzer-emlékdíj, amelyet a Pannonhalmi Szemle kapott „alkotóközösség” kategóriában (2001), Kodály Zoltán közművelési díj (2002), Radnóti Miklós-díj (2004), Zelk Zoltán-díj (2011), Artisjus Irodalmi Díj (2012), Déry Tibor-díj (2013)
Szerzőről
Varga Virág művei
Szerzőről
Vlagyimir Odojevszkij művei
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet