kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Alice Munro - Szépirodalmi Figyelő 2007/1-6. [antikvár]

Szépirodalmi Figyelő 2007/1-6. [antikvár]

Alice Munro, Antoine Auger, Babiczky Tibor, Balázs-Arth Valéria, Balogh Róbert, Bárdi László, Bencze Géza, Benedict Anderson, Bereményi Géza, Bratka László, Cem Mumcu, Christoph Hein, David Toop, Deák László, Dimitri Casali, Drozdik Orsolya, E. Csorba Csilla, Eric Delay, Fábián László, Falvai Mátyás, Ferdinandy György, Francois Trassard, Fülöp Gábor, Gabriela Adamesteanu, Géczi János, Geréb László, Gyáni Gábor, Hamar Péter, Hász Róbert, Háy János, Hiltrud Häntzschel, Horváth Miklós, Inge Jens, Ivan Kulekov, Jacques Roubaud, Jász Attila, Jean-Marie Gustave le Clézio, Jean-Pierre Torrell, Jenei László, John Lukacs, John Perkins, John Updike, Jónás Tamás, Jürgen Habermas, K. J. Farandzsi, Kemény István, Kiss Anna, Kiss Noémi, Kondor Béla, Kontra Ferenc, Kovács András Ferenc, Kovács Emőke, Kovács István, Lackfi János, Láng Benedek, M. Kiss Sándor, Maria Janion, Máthé Andrea, Móricz Zsigmond, Nagy Koppány Zsolt, Olga Kaminer, Orcsik Roland, P. P. Aprisko, Perneczky Géza, Petőcz András, Philip Roth, Richard Rorty, Rohinton Mistry, Scott McCloud, Sigmond István, Sopotnik Zoltán, Sütő Csaba András, Szalai Zsolt, Szécsi Noémi, Szentkirályi Zoltán, Szőcs Géza, Térey János, Tóth Erzsébet, Tóth Krisztina, Tulipán Éva, Turczi István, Vathy Zsuzsa, Vilcsek Béla, Villányi László, Walter Jens, Wladimir Kaminer, Zalán Tibor

Antikvár
 
2900 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Termék adatok
Cím: Szépirodalmi Figyelő 2007/1-6. [antikvár]
Szerző: Alice Munro , Antoine Auger , Babiczky Tibor , Balázs-Arth Valéria , Balogh Róbert , Bárdi László , Bencze Géza , Benedict Anderson , Bereményi Géza , Bratka László , Cem Mumcu , Christoph Hein , David Toop , Deák László , Dimitri Casali , Drozdik Orsolya , E. Csorba Csilla , Eric Delay , Fábián László , Falvai Mátyás , Ferdinandy György , Francois Trassard , Fülöp Gábor , Gabriela Adamesteanu , Géczi János , Geréb László , Gyáni Gábor , Hamar Péter , Hász Róbert , Háy János , Hiltrud Häntzschel , Horváth Miklós , Inge Jens , Ivan Kulekov , Jacques Roubaud , Jász Attila , Jean-Marie Gustave le Clézio , Jean-Pierre Torrell , Jenei László , John Lukacs , John Perkins , John Updike , Jónás Tamás , Jürgen Habermas , K. J. Farandzsi , Kemény István , Kiss Anna , Kiss Noémi , Kondor Béla , Kontra Ferenc , Kovács András Ferenc , Kovács Emőke , Kovács István , Lackfi János , Láng Benedek , M. Kiss Sándor , Maria Janion , Máthé Andrea , Móricz Zsigmond , Nagy Koppány Zsolt , Olga Kaminer , Orcsik Roland , P. P. Aprisko , Perneczky Géza , Petőcz András , Philip Roth , Richard Rorty , Rohinton Mistry , Scott McCloud , Sigmond István , Sopotnik Zoltán , Sütő Csaba András , Szalai Zsolt , Szécsi Noémi , Szentkirályi Zoltán , Szőcs Géza , Térey János , Tóth Erzsébet , Tóth Krisztina , Tulipán Éva , Turczi István , Vathy Zsuzsa , Vilcsek Béla , Villányi László , Walter Jens , Wladimir Kaminer Zalán Tibor
Kiadó: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 130 mm x 200 mm
Szerzőről
Alice Munro művei
Alice Ann Munro (leánykori nevén Alice Laidlaw) 1931-ben született az Ontario tartományban lévő Winghamben, Kanadában. Már tinédzserkorában eldöntötte, írónő lesz. Első novellája egyetemista korában jelent meg 1950-ben. Iskolai évei alatt pincérként és könyvtári kisegítőként is dolgozott, de az is előfordult, hogy nyári idénymunkaként dohányt szedett a földeken. A szárnyait bontogató írónő két év után otthagyta az egyetemet, és hozzáment James Munróhoz, akivel Vancouverben alapítottak családot. Három lánya született. Második gyermekét még egynapos korában elvesztette. 1963-ban férjével és két lányával a kanadai Victoriába költöztek, ahol Munro’s Books néven nyitottak egy könyvesboltot, mely a mai napig nyitva áll az olvasók előtt. Munro néhány évvel később elvált férjétől, és visszatért egykori egyetemének (University of Western Ohio) berkeibe, ahol zavartalan körülmények között dolgozhatott a művein. 1976-ban újra férjhez ment a geográfus Gerald Fremlinhez.

A kanadai Csehovként emlegetett írónő első novelláskötete 1968-ban jelent meg, azóta művei tizenhárom nyelven láttak napvilágot, melyek mindenütt nagy kritikai és közönségsikert arattak. Számos díj és elismerés birtokosa, elnyerte többek között az Egyesült Államok Országos Könyvkritikusi Körének díját és a rangos Giller Prize-t is. 2009-ben megkapta a Man Booker Nemzetközi Díjat, olyan jelölteket megelőzve, mint Ljudmila Ulickaja vagy Mario Vargas Llosa.2013-ban elnyerte az Irodalmi Nobel díjat.
Szerzőről
Antoine Auger művei
Szerzőről
Babiczky Tibor művei
Babiczky Tibor

Babiczky Tibor 1980-ban született Székesfehérváron. Budapesten él, író, költő, szerkesztő. A szerző portréját Pfliegel Dóra készítette.

Díjai

Prima Primissima Junior Díj – Magyar Irodalom (2008)
Szerzőről
Balázs-Arth Valéria művei
Szerzőről
Bárdi László művei
Szerzőről
Bencze Géza művei
Szerzőről
Benedict Anderson művei
Szerzőről
Bereményi Géza művei
Szerzőről
Bratka László művei
Szerzőről
Cem Mumcu művei
Szerzőről
Christoph Hein művei
Szerzőről
David Toop művei
Szerzőről
Deák László művei
Szerzőről
Dimitri Casali művei
Szerzőről
Drozdik Orsolya művei
Szerzőről
Eric Delay művei
Szerzőről
Falvai Mátyás művei
Szerzőről
Ferdinandy György művei
Szerzőről
Fülöp Gábor művei
Szerzőről
Gabriela Adamesteanu művei
Szerzőről
Géczi János művei
Szerzőről
Geréb László művei
Szerzőről
Hamar Péter művei
Szerzőről
Háy János művei
Szerzőről
Hiltrud Häntzschel művei
Szerzőről
Horváth Miklós művei
Szerzőről
Inge Jens művei
Szerzőről
Ivan Kulekov művei
Szerzőről
Jacques Roubaud művei
Szerzőről
Jász Attila művei
Szerzőről
Jean-Marie Gustave le Clézio művei
Szerzőről
Jean-Pierre Torrell művei
Szerzőről
John Perkins művei
Szerzőről
Jónás Tamás művei
Jónás Tamás

Jónás Tamás 1973-ban született Ózdon. Költő, író, újságíró.

Fontosabb díjai

Herder-ösztöndíj (Esterházy Péter javaslatára, 2002), Nizzai Kavics Díj (2003), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2005), Artisjus Irodalmi Díj (2006), Zelk Zoltán-díj (2008), Aegon Művészeti Díj (2009)
Szerzőről
Jürgen Habermas művei
Szerzőről
K. J. Farandzsi művei
Szerzőről
Kemény István művei
1961-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakon diplomázott 1990-ben.

Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.

Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.

Fotó © Szilágyi Lenke

Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Szerzőről
Kiss Anna művei
Szerzőről
Kiss Noémi művei
Kiss Noémi 1974-ben született, író, kritikus, az irodalomtudomány doktora. Az ME BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének és a Balassi Bálint Intézet Hungarológiai Tanszékének tanára.

2003-ben jelent meg esszékötete Tájgyakorlatok címmel, valamint Celan-tanulmánykötete. Első elbeszéléskötete 2006-ban látott napvilágott Trans címmel a Magvetőnél.

Díjai
MAB Tudományos díja (2000), DAAD-ösztöndíj - Konstanzi Egyetem (1998-2000), Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj - Konstanzi Egyetem (2002), DAAD kutatói ösztöndíj - Viadnina Egyetem, Frankfurt an der Oder (2003), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2004)
Szerzőről
Kondor Béla művei
Szerzőről
Kontra Ferenc művei
Szerzőről
Kovács András Ferenc művei
Szerzőről
Kovács Emőke művei
Szerzőről
Lackfi János művei
Szerzőről
Láng Benedek művei
Szerzőről
Maria Janion művei
Szerzőről
Máthé Andrea művei
Szerzőről
Móricz Zsigmond művei
Szerzőről
Nagy Koppány Zsolt művei
Szerzőről
Olga Kaminer művei
Szerzőről
Orcsik Roland művei
Szerzőről
P. P. Aprisko művei
Szerzőről
Petőcz András művei
Szerzőről
Richard Rorty művei
Szerzőről
Rohinton Mistry művei
Szerzőről
Scott McCloud művei
Szerzőről
Sigmond István művei
Szerzőről
Sopotnik Zoltán művei
Szerzőről
Sütő Csaba András művei
Szerzőről
Szalai Zsolt művei
Szerzőről
Szécsi Noémi művei
Szerzőről
Szentkirályi Zoltán művei
Szerzőről
Szőcs Géza művei
1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. Erdélyi magyar költő, politikus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon.

1974 és 1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1976 és 1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979-80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981 és 1982 között Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, amiért a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta, bántalmazta. 1985-86-ban a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986-89 között Genfben újságíróskodott, 1989-90-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője, 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990-91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991-1993 között politikai alelnöke volt. 1990-1992-ben szenátorrá választották, majd 1996-1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett.Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel. Írt több drámát, regénytöredéket, drámai költeményt. Legutóbbi könyvének (Limpopo, avagy egy strucckisasszony naplója) címszereplője, Limpopo egy strucckisasszony, akinek Szőcs Géza struccnyelven írt naplóját „embernyelvre lefordította, átdolgozta és most közzéteszi”.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A szélnek eresztett bábu (1986), A sirálybőr cipő (1989), Passió (1999), Limpopo (2007)

Díjai
A Romániai Írószövetség debüt-díja (1976), Graves-díj (1986), Füst Milán-díj (1986), Déry Tibor-díj (1992), Bethlen Gábor-díj (1993), József Attila-díj (1993), Leopardi-díj (2011)
Szerzőről
Térey János művei
1970. szeptember 14-én született Debrecenben. A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, 1989-től 1991-ig magyart és történelmet hallgatott a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarának magyar szakán folytatta tanulmányait. 1998 óta szabadfoglalkozású író.

Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, és nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is.

2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült: Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj, Margócsy István pedig a nemzedék várakozását és ígéretét beteljesítő nagy műnek nevezte a verses regényt.

Első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása, Radnai Annamária nyersfordítása alapján. Filmes vállalkozása egy Harcos Bálinttal közösen írt verses operalibrettó, amelyhez Tallér Zsófia írt zenét, és Mundruczó Kornél filmjének szolgál alapjául (Johanna). Lefordította Arnold Schönberg Pierrot Lunaire című dalciklusának szövegét Ambrus Asma számára, aki 2005-ben adta elő a művet az Őszi Fesztiválon. Mundruczó Kornél megbízta Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának szöveggondozásával (bemutatója 2003 októberében volt az Átrium moziban). Saját drámatrilógiájából (A Nibelung-lakópark, amely a Litera.hu olvasóinak szavazatai alapján magyar irodalom kategóriában „Az év könyve” lett ) ugyancsak Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházat a Millenáris Teátrumban, illetve a POSZT-on, Pécsett. Az első rész, a Rajnapark – a Dramaturgok Céhének jóvoltából – megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004. október 23-án, a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon.

Ultra címmel publikálta Térey tizenegyedik kötetét, amely a 2002–2006 közt írt új verseit tartalmazza.

2006-ban a Rózsavölgyi és Társa a Budapesti Őszi Fesztivállal közösen jelentette meg a TéreyULTRA című partitúrát, amelyben 12 Térey-verset zenésítettek meg fiatal magyar zeneszerzők.

Térey János talán a kortárs magyar irodalom legaktívabb, leglendületesebb alkotója. Energiájára, lendületére jellemző, hogy elfeledett, tetszhalott műfajokat aktualizál és kelt új életre. Térey – Asztalizene című drámájával – ezúttal a polgári színmű, a társalgási szalondráma és a budai Királyhágó tér vidékére kirándult. A darabot Bagossy László rendezte, az ősbemutató 2007 októberében volt a Radnóti Színházban. A mű az AEGON Művészeti Díj mellett számos rangos elismerést kapott megjelenése óta. A 2009-ben, könyv formában is megjelent Jeramiás avagy Isten hidege – közvetlenül az Asztalizeneelismerését követően – elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhe díját: „Az évad legjobb drámája” lett.

Fölolvasásokon vett részt Németországban és Ausztriában több alkalommal is (Bécs, Salzburg, Graz, Berlin, Frankfurt, Köln, Darmstadt stb.), 1996-ban pedig Chicagóban, Torontóban és New Yorkban. Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvre fordították.2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven az Akademie Schloss Solitude kiadónál. 2008-ban a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd (Hagen, ou l'Hymne á la haine) című kötete jelent meg francia nyelven az Édition Theatrale kiadó gondozásában.

2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.

Jeremiás avagy Isten hidege című darabjának ősbemutatója 2010. október 2-án volt a budapesti Nemzeti Színházban.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A Nibelung-lakópark (2004), Ultra (2006), Paulus (2007), Asztalizene (2008), Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Protokoll (2010)

Díjai
Mozgó Világ-nívódíj (1990), Soros-ösztöndíj (1994, 2000), Déry Tibor-jutalom (1995), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1995), A Magyar Rádió Petőfi-díja (1996), NKA ösztöndíj (1996, 2004), A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány ösztöndíja (1999), Alföld-díj (2000), József Attila-díj (2001), Palládium-díj (2002), Tiszatáj-díj (2002), A Független Művészeti Alapítvány drámaírói ösztöndíja (2002), Füst Milán-díj (2002), Palatinus-nívódíj (2002), Örkény István-ösztöndíj (2003), Az évad legjobb magyar drámája (2003), Az Édes anyanyelvünk pályázat vers kategóriában I. díj (2004), A Szépírók Társaságának díja (2004), Szép Ernő-jutalom (2004), Az év könyve díja (a Literán, 2004), az Év könyve díj – dráma kategória (2005), Színikritikusok-díja (2005), az Akademie Schloss Solitude ösztöndíja (Stuttgart, 2006) a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006), Látó-díj (2007), AEGON Művészeti Díj (2008), Szép Ernő-jutalom életműdíj (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája az Asztalizene (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája a Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010), Szépirodalmi Figyelő-díj (2010), Székely Bicskarend (2010)
Szerzőről
Tóth Erzsébet művei
Szerzőről
Tóth Krisztina művei
1967-ben született Budapesten. 1986-ban érettségizett a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakán, majd 1993-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészkarán. Tóth Krisztina az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb költője, napjaink egyik legolvasottabb írónője, aki markáns hangvételű és jelentős közönségsikert arató rövidprózáival és regényével is beírta nevét a magyar irodalmi életbe.

Első kötete – a Radnóti Miklós emlékéremmel elismert – Őszi kabátlobogás. 1990 és 1992 között ösztöndíjasként közel két évet töltött Párizsban és kortárs francia költészetet fordított. 1995-ban jelent meg A beszélgetés fonala című kötete, majd 1997-ben Az árnyékember. Új és válogatott verseit 2001-ben Porhó címmel már a Magvető Kiadó jelentette meg. 2004-ben az Édes anyanyelvünk pályázat első helyezettje lett vers kategóriában a Síró ponyva (Magvető) címet viselő kötet. A Vonalkód (Magvető, 2006) novelláiban Tóth Krisztina a legszemélyesebb történeteken keresztül idézi meg a hetvenes éveket, azt a kort, amikor vonalkód díszített mindent, ami Nyugatról érkezett. Ez az időszak alakította ki Tóth Krisztina generációjának értékrendjét, ízlésvilágát, kitörölhetetlen félelmeit, megváltoztathatatlan reflexeit. A kötetből készült hangoskönyvön a novellák Pelsőczy Réka előadásában hallhatók.

A Magas labda (Magvető, 2009) című verseskötetének csodálatos és megrázó szövegeiben a lírai én a legdrámaibb helyzetekben is összpontosítani tud a lényeges mozzanatokra, melyek létünk titkait tárják föl.

2009-es Hazaviszlek, jó? című, tárcanovellákat és publicisztikai műveket tartalmazó kötetére végtelen motívum- és műfajgazdagság jellemző. Az ötven írást az teszi kiemelkedővé, hogy a szerző minden esetben túllendül az aktualitáson, és az egyszeri pillanattól a teljességig jut el. A Magvetőnél megjelent könyvben szereplő írásokat többek között a Nők Lapja, a Népszabadság és az Élet és Irodalom közölte.

A Pixel (Magvető, 2011) a fájdalmasan szomorú kapcsolatok krónikája. Az egymásra épülő fejezetek önálló pixelkockákként működnek: önmagukban is egész, egyedi színű, izgalmas fejezetek, de ha észrevesszük közöttük a kapcsolatok összetett rendszerét, valami új és lenyűgöző, nagy történetté állnak össze.

2013-ban jelent meg Tóth Krisztina első regénye, az Akvárium a Magvetőnél. Ebben egy nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világot rajzol elénk. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, „hétköznapi katarzissal” tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát.

1989-es első kötetének, az Őszi kabátlobogás megjelenésének huszonötödik évfordulójára adta ki a Magvető a 25 írást tartalmazó Pillanatragasztót. A történetek mindegyike egy-egy pillanatfelvétel Magyarországról, tükörcserép az elmúlt negyedszázadból. A könyvben a szenvtelennek tűnő elbeszélő végtelenül pontosan láttatja az emberek közti bonyolult viszonyok rendszerét, és a nehéz sorsok, olykor groteszk jelenetek elmesélése közben minduntalan megcsillan a szerző kifinomult és szarkasztikus humora.

Tavaly jelent meg a Magvetőnél Világadapter című verseskötete, amely rövid idő alatt két kiadást ért meg. A Világadapter hol játékosan, hol megrázó komolysággal az idő múlásáról, a távolodásról, a fájdalmakról és veszteségekről mesél.

Gyerekkönyveket fia születése, 1998 után kezdett írni. A gyerekirodalomban szokatlan témájú, humoros hangvételű, a tabutémákat könnyedén feldolgozó műveivel hívta fel magára a figyelmet.

Fotó © Falus Kriszta

Radnóti-díj (1990), Soros-ösztöndíj (1992), Móricz-ösztöndíj (1993), Műfordítói-jutalom (1994), Illyés Gyula-díj (1994), Graves-díj (1996), Déry-jutalom (1996), Zoltán Attila-díj (1996), Soros-ösztöndíj (1999), József Attila-díj (2000), Vas István-díj (2001), Palládium-díj (2002), Édes Anyanyelvünk Pályázat I. helyezett – vers kategóriában (2004), Az Év Könyve-díj A londoni mackók című kötetért (2004), Szépírók Társaságának Díja (2005), Gemini-díj (2005), Castel Goffredo irodalmi különdíja (2006), Márai Sándor-díj (2007), Quasimodo-emlékdíj (2008), Magyar Köztársaság babérkoszorúja díj (2009), Nizzai Kavics-díj (2009), Artisjus Irodalmi Díj (2010), Bárka-díj (2010), Alföld-díj (2014)
Szerzőről
Turczi István művei
Szerzőről
Vathy Zsuzsa művei
Szerzőről
Villányi László művei
Szerzőről
Walter Jens művei
Szerzőről
Wladimir Kaminer művei
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet