kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett


Új Írás 1977. január-december I-II. [antikvár]

Ady Endre, Ágh István, Bajomi Lázár Endre, Balogh Edgár, Bárány János, Barcsay Jenő, Bata Imre, Béládi Miklós, Bella István, Benkő Loránd, Bertha Bulcsu, Bihari Sándor, Bisztray Gyula, Bodnár György, Bodosi György, Bodri Ferenc, Boldizsár Iván, Bólya Péter, Borbély Sándor, Böszörményi Zoltán, Csanády János, Csaplár Vilmos, Császár László, Csíki László, Csorba Győző, Csukás István, Csurka István, Czakó Gábor, Czine Mihály, Dérczy Péter, Déry Tibor, Dobai Péter, Dobos László, Dobozy Imre, Domokos Mátyás, Dudás Kálmán, Erdélyi Zsuzsanna, Esterházy Péter, Fábián László, Falu Tamás, Féja Géza, Fenyő István, Fodor András, Fülöp László, Gábor Mária, Galambos Lajos, Galgóczi Erzsébet, Gáll István, Garai Gábor, Gergely Ágnes, Granasztói Pál, Grezsa Ferenc, Gyergyai Albert, Győri János, Győri Klára, Győri László, Hajnal Anna, Hajnóczy Péter, Hernádi Gyula, Hervay Gizella, Horgas Béla, Horváth János, Horváth Péter, Huszti Péter, Illés Endre, Illyés Gyula, Iszlai Zoltán, Jakó Zsigmond, Jankovics József, Jánosy István, Jávorszky Béla, Jékely Zoltán, Jókai Anna, Juhász Gyula, Juhász Mária, Julow Viktor, Kalász Márton, Kálnoky László, Kántor Lajos, Kapecz Zsuzsa, Kardos G. György, Karinthy Ferenc, Károlyi Amy, Képes Géza, Kerék Imre, Keresztes Ágnes, Keresztury Dezső, Kiss Benedek, Kiss Tamás, Kodolányi Gyula, Konczek József, Kormos István, Kovács István, Kovács Sándor Iván, Kovalovszky Miklós, Kulin Ferenc, Kurucz Gyula, Kutasi Gyula, László Gyula, Lászlóffy Aladár, Lator László, Lázár Ervin, Mándy Iván, Marosi Gyula, Mező Ferenc, Miklós Elemér, Misley Pál, Módos Péter, Monostori Imre, Munkácsi Miklós, Nagy Attila, Nagy Gáspár, Nagy Péter, Németh G. Béla, Németh László, Orbán Ottó, Ószabó István, Osztojkán Béla, Ördögh Szilveszter, Örkény István, Pándi Pál, Pécsi Gabriella, Pintér Lajos, Pomogáts Béla, Raffai Sarolta, Rákos Sándor, Réz Pál, Rónay György, Rónay László, Rubin Szilárd, Sárándi József, Sárközi György, Serfőző Simon, Simon Zoltán, Simonffy András, Sőtér István, Stenczer Ferenc, Sükösd Mihály, Sütő András, Szabó István, Szabó Zsolt, Szakolczay Lajos, Szalay Károly, Szandai Sándor, Szávai János, Szeder Katalin, Szederkényi Ervin, Széles Klára, Szemlér Ferenc, Szepesi Attila, Szilágyi Domokos, Szilágyi István, Szkárosi Endre, Szöllősi Zoltán, Takács Imre, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tamás Attila, Tamkó Sirató Károly, Tandori Dezső, Thurzó Gábor, Tolnai Gábor, Tornai József, Tóth Bálint, Tömöry Márta, Turcsány Péter, Tüskés Tibor, Újhelyi János, Utassy József, Vajda Kornél, Varga Imre, Vargha Balázs, Vas István, Vathy Zsuzsa, Vészi Endre, Vihar Béla, Vivaldi, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Zirkuli Péter

Antikvár
 
3280 Ft
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes.
2952 Ft
10%
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Új Írás 1977. január-december I-II. [antikvár]
Szerző: Ady Endre , Ágh István , Bajomi Lázár Endre , Balogh Edgár , Bárány János , Barcsay Jenő , Bata Imre , Béládi Miklós , Bella István , Benkő Loránd , Bertha Bulcsu , Bihari Sándor , Bisztray Gyula , Bodnár György , Bodosi György , Bodri Ferenc , Boldizsár Iván , Bólya Péter , Borbély Sándor , Böszörményi Zoltán , Csanády János , Csaplár Vilmos , Császár László , Csíki László , Csorba Győző , Csukás István , Csurka István , Czakó Gábor , Czine Mihály , Dérczy Péter , Déry Tibor , Dobai Péter , Dobos László , Dobozy Imre , Domokos Mátyás , Dudás Kálmán , Erdélyi Zsuzsanna , Esterházy Péter , Fábián László , Falu Tamás , Féja Géza , Fenyő István , Fodor András , Fülöp László , Gábor Mária , Galambos Lajos , Galgóczi Erzsébet , Gáll István , Garai Gábor , Gergely Ágnes , Granasztói Pál , Grezsa Ferenc , Gyergyai Albert , Győri János , Győri Klára , Győri László , Hajnal Anna , Hajnóczy Péter , Hernádi Gyula , Hervay Gizella , Horgas Béla , Horváth János , Horváth Péter , Huszti Péter , Illés Endre , Illyés Gyula , Iszlai Zoltán , Jakó Zsigmond , Jankovics József , Jánosy István , Jávorszky Béla , Jékely Zoltán , Jókai Anna , Juhász Gyula , Juhász Mária , Julow Viktor , Kalász Márton , Kálnoky László , Kántor Lajos , Kapecz Zsuzsa , Kardos G. György , Karinthy Ferenc , Károlyi Amy , Képes Géza , Kerék Imre , Keresztes Ágnes , Keresztury Dezső , Kiss Benedek , Kiss Tamás , Kodolányi Gyula , Konczek József , Kormos István , Kovács István , Kovács Sándor Iván , Kovalovszky Miklós , Kulin Ferenc , Kurucz Gyula , Kutasi Gyula , László Gyula , Lászlóffy Aladár , Lator László , Lázár Ervin , Mándy Iván , Marosi Gyula , Mező Ferenc , Miklós Elemér , Misley Pál , Módos Péter , Monostori Imre , Munkácsi Miklós , Nagy Attila , Nagy Gáspár , Nagy Péter , Németh G. Béla , Németh László , Orbán Ottó , Ószabó István , Osztojkán Béla , Ördögh Szilveszter , Örkény István , Pándi Pál , Pécsi Gabriella , Pintér Lajos , Pomogáts Béla , Raffai Sarolta , Rákos Sándor , Réz Pál , Rónay György , Rónay László , Rubin Szilárd , Sárándi József , Sárközi György , Serfőző Simon , Simon Zoltán , Simonffy András , Sőtér István , Stenczer Ferenc , Sükösd Mihály , Sütő András , Szabó István , Szabó Zsolt , Szakolczay Lajos , Szalay Károly , Szandai Sándor , Szávai János , Szeder Katalin , Szederkényi Ervin , Széles Klára , Szemlér Ferenc , Szepesi Attila , Szilágyi Domokos , Szilágyi István , Szkárosi Endre , Szöllősi Zoltán , Takács Imre , Takács Zsuzsa , Takáts Gyula , Tamás Attila , Tamkó Sirató Károly , Tandori Dezső , Thurzó Gábor , Tolnai Gábor , Tornai József , Tóth Bálint , Tömöry Márta , Turcsány Péter , Tüskés Tibor , Újhelyi János , Utassy József , Vajda Kornél , Varga Imre , Vargha Balázs , Vas István , Vathy Zsuzsa , Vészi Endre , Vihar Béla , Vivaldi , Weöres Sándor , Zelk Zoltán Zirkuli Péter
Kiadó: Lapkiadó Vállalat
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Bajomi Lázár Endre művei
Balogh Edgár művei
Barcsay Jenő művei
Bata Imre művei
Béládi Miklós művei
Bella István művei
Benkő Loránd művei
Bertha Bulcsu művei
Bihari Sándor művei
Bisztray Gyula művei
Bodnár György művei
Bodosi György művei
Boldizsár Iván művei
Bólya Péter művei
Borbély Sándor művei
Böszörményi Zoltán művei
Csanády János művei
Császár László művei
Csíki László művei
Csorba Győző művei
Csukás István művei
A szerzőről
Csurka István művei
Kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. 1934-ben született. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
Czine Mihály művei
Dérczy Péter művei
Déry Tibor művei
Dobos László művei
Dobozy Imre művei
Domokos Mátyás művei
Dudás Kálmán művei
Erdélyi Zsuzsanna művei
A szerzőről
Esterházy Péter művei
Esterházy Péter

Esterházy Péter (1950–2016) az ELTE matematika szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író. Világszerte az egyik legismertebb és legelismertebb magyar író. Első könyve megjelenésétől kezdve a Magvető Kiadó szerzője.

Fontosabb díjai

Füst Milán-jutalom (1983), Déry Tibor-díj (1984), József Attila-díj (1986), Örley-díj (1986), Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata (Franciaország – 1992), Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíj (1992), Premio Opera di Poesia (a Római Irodalmi Fesztivál Díja – 1993), Ordre des Arts et des Lettres tiszti fokozata (Franciaország – 1994), Björnson-díj (Norvégia – 1995), Kossuth-díj (1996), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1998), Osztrák Állami Díj (1999), Magyar Irodalmi Díj (2001), Márai Sándor-díj (2001), Herder-díj (2002), Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata (Franciaország – 2003), Pro Europa-díj (2004), Üveggolyó-díj (2004), A német könyvszakma békedíja (Friedenpreis des Deutschen Buchhandels – 2004), Grinzane Cavour-díj (a Harmonia caelestis című regényért – 2004), a Toszkán Tartomány Il Gonfalone d'Argento díja (2005), Cittá di Bari irodalmi különdíj (2006), Nápoly város könyvdíja (2006), Pablo Neruda Nemzetközi Irodalmi Díj (2006), Prima Primissima Díj (2006), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2008), Ovidius-díj (2009), 20 éves a Köztársaság Díj (2009), Román Kulturális Érdemrend Parancsnoki fokozata (2010), Grosso d'Oro Veneziano Díj (2010), AEGON Művészeti Díj (2011), Jeanette Schocken-díj (2013), Premio Letterario Internazionale Mondello (2013)
Falu Tamás művei
Féja Géza művei
Fenyő István művei
Fülöp László művei
Gábor Mária művei
Galambos Lajos művei
Galgóczi Erzsébet művei
Gáll István művei
Garai Gábor művei
Gergely Ágnes művei
Grezsa Ferenc művei
Gyergyai Albert művei
Győri János művei
Győri Klára művei
Győri László művei
Hajnal Anna művei
A szerzőről
Hajnóczy Péter művei
A közelmúlt magyar prózájának egyik kiemelkedő alakja, A halál kilovagolt Perzsiából és a Jézus menyasszonya című kultikus művek szerzője.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Porcsalmán született 1942. augusztus 10-én. Egyéves koráig lelencházban élt, ezután került nevelőszüleihez. Tizenévesen versenyszerűen úszott. Néhány évig segédmunkásként dolgozott: volt többek között kabinos, fűtő, gyári és nyomdai munkás. Az Eötvös József Gimnáziumban végzett, levelező tagozaton.

Első elbeszélései 1975-ben, A fűtő címmel jelentek meg. 1976-tól szabadúszó íróként dolgozott, a Mozgó Világ munkatársa lett. Írásaiban gyakran keveredik az álom és az ébrenlét, a vízió és a realitás. Hősei leggyakrabban az igazságot és az egyéni szabadságot kereső emberek. Szövegeiben idézeteket, vendégszövegeket, filmszerű vágásokat és montázstechnikát alkalmaz, ami a nyolcvanas évek új prózai törekvéseinek az előfutárává teszi őt. 1981-ben halt meg.

A Magvető kiadó a 2013-as könyvhétre jelenteti meg a Jelentések a süllyesztőből. Az elkülönítő és más írások című könyvét – itt és most lát először napvilágot könyvben Az elkülönítő teljes hagyatéki anyaga, ami a szociográfián túl az eredeti folyóiratpublikációt követő per dokumentumait, illetve az elmeszociális otthonba kényszerbeutalt Sz. Aliz kálváriáját is „elbeszéli”.

Díjai:

Füst Milán-díj, Aszú-díj

A Magvető Kiadónál megjelent művei:

Jelentések a süllyesztőből (2013)
Hernádi Gyula művei
Hervay Gizella művei
Horgas Béla művei
Horváth János művei
Illés Endre művei
Illyés Gyula művei
Iszlai Zoltán művei
Jankovics József művei
Jánosy István művei
Jávorszky Béla művei
Jékely Zoltán művei
A szerzőről
Jókai Anna művei
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. – Budapest, 2017. június 5.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.

Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.

Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
Juhász Gyula művei
Juhász Mária művei
Julow Viktor művei
Kalász Márton művei
Kálnoky László művei
Kapecz Zsuzsa művei
Kardos G. György művei
Károlyi Amy művei
Képes Géza művei
Kerék Imre művei
Keresztes Ágnes művei
Keresztury Dezső művei
Konczek József művei
A szerzőről
Kormos István művei
Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő.

Kormos István az elemi népiskolát Győrben kezdte el, 1948–1949-ben a Vörösmarty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt, a hetedikből kimaradt. 1939-től dolgozott mint biciklista-kifutó. 1940-1946 között tisztviselő egy gyarmatáru-kereskedésben.

Első feleségét Pallos Klárát (1929–1984) a Dolgozók Gimnáziumában ismerte meg, 1948-ban házasságot kötöttek. 1950-ben megszületett Anna lányuk. A férj „bohém” életmódja miatt 1952-ben elváltak. A második feleség Rab Zsuzsa költő és műfordító (1926–1998). Kötetnyi orosz népköltészeti alkotást fordítottak együtt. Ez a házasság 1956-tól 1964-ig tartott. Nagyrészt a feleség fegyelmezetten munkás életformája elől menekült Kormos 1963 májusában Párizsba. Kamaszkora óta a francia költészetnek is híve volt, s idehaza megismerkedett a kint élő Nagy Cécile műfordítóval – utána ment ki. 1964 januárjában tért haza. Elvált Rab Zsuzsától, majd 1964 augusztusa és 1965 novembere között ismét Párizsban élt, miközben Cécile Amerikában tanított.

Párizs felszabadító hatással volt a költőre, s kiteljesedett ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve is (Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud stb.). Azonban, mint első válása után, ezidőben is zaklatott az életformája: nincs rendes lakása, napirendje. 1970-ben kötött harmadik házassága hoz megnyugvást számára. Péter Márta (1940–1991) művészettörténésszel évekig a szülők lakásában élt, 1977 elején kaptak lakást Őrmezőn. Luca lányuk 1973-ban született.

1977. október 6-án este, lakásában halt meg, az infarktus percek alatt végzett vele. A Farkasréti temetőben nyugszik.

2000-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Kovács Sándor Iván művei
Kovalovszky Miklós művei
Kurucz Gyula művei
Kutasi Gyula művei
Lászlóffy Aladár művei
A szerzőről
Lázár Ervin művei
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Mező Ferenc művei
Miklós Elemér művei
Misley Pál művei
Módos Péter művei
Munkácsi Miklós művei
Nagy Gáspár művei
Nagy Péter művei
Németh G. Béla művei
Orbán Ottó művei
Ószabó István művei
Osztojkán Béla művei
Örkény István művei
Pándi Pál művei
Pécsi Gabriella művei
Pintér Lajos művei
Raffai Sarolta művei
Rákos Sándor művei
A szerzőről
Réz Pál művei
Réz Pál

Réz Pál Aradon született 1930-ban, Budapesten hunyt el 2016-ban. Irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, műkritikus. Fontosabb díjai

József Attila-díj (1988), Széchenyi-díj (2004)
Rónay György művei
Rónay László művei
Rubin Szilárd művei
Sárándi József művei
Sárközi György művei
Serfőző Simon művei
Simon Zoltán művei
Simonffy András művei
Sőtér István művei
Stenczer Ferenc művei
Sükösd Mihály művei
Sütő András művei
Szalay Károly művei
Szandai Sándor művei
Szávai János művei
Szeder Katalin művei
Szederkényi Ervin művei
Széles Klára művei
Szemlér Ferenc művei
Szepesi Attila művei
Szilágyi Domokos művei
A szerzőről
Szilágyi István művei
1938-ban született Kolozsváron. 1958 és 1962 között a kolozsvári jogi kar hallgatója. 1963-tól munkatársként, majd 1968-tól főszerkesztő-helyettesként dolgozott az Utunknál 1989-ig. 1990-től a kolozsvári Helikon főszerkesztője.

Legelső novelláskötete Sorskovács címmel Bukarestben jelent meg 1964-ben. Ezt követték az Ezen a csillagon (1966), az Üllő, dobszó, harang (1969) és a Jámbor vadak (1971). A novelláskötetek után regényeket írt: Kő hull apadó kútba (1975), Agancsbozót (1990), Hollóidő (2001).

A Magvető Kiadó az író hetvenedik születésnapjára – 2008 őszén – újra megjelentette Szilágyi István Kő hull apadó kútba, valamint Hollóidő című regényeit, egy esztendővel később pedig novelláinak, elbeszéléseinek legjavát gyűjtötte kötetbe.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kő hull apadó kútba (1980, 2008), Hollóidő (2001, 2008), Bolygó tüzek (2009)

Díjai
A romániai KISZ irodalmi díja (1972), a Román Írószövetség díja (1975), Pezsgő-díj (1975), József Attila-díj (1990), Ady Endre-díj (1992), Déry Tibor-jutalom (1995), Getz Corporation-díj (1998), Kossuth-díj (2000), Magyar Irodalmi Díj (Szilágyi a díjat visszautasította – 2002), Márai Sándor-díj (2003), Székelyföld-díj (2008), Arany János-díj (2008), Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány-díj (2008)
Szkárosi Endre művei
Szöllősi Zoltán művei
Takács Zsuzsa művei
Tamás Attila művei
Tandori Dezső művei
Thurzó Gábor művei
Tolnai Gábor művei
Tóth Bálint művei
Tömöry Márta művei
Turcsány Péter művei
Újhelyi János művei
Utassy József művei
Vajda Kornél művei
Varga Imre művei
Vargha Balázs művei
Vas István művei
Vathy Zsuzsa művei
Vészi Endre művei
A szerzőről
Vivaldi művei
Antonio Lucio Vivaldi (Velence, 1678. március 4. – Bécs, 1741. július 28.)

Olasz barokk-kori zeneszerző, hegedűs, pedagógus, impresszárió és pap. Apja, Giovanni Battista Vivaldi a velencei Szent Márk-székesegyház hegedűse volt, valószínűleg ő tanította a fiát hegedülni. Vivaldit a szülei papnak szánták, egyházi tanulmányait 1688-ban kezdte meg. Mivel azonban koraszülött volt és beteges maradt, nem adták be a velencei papi szemináriumba, hanem otthon taníttatták. A zeneszerzőt 1703-ban szentelték áldozópappá, de papi hivatását nem sokáig gyakorolta, saját elmondása szerint egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy rendszeresen misézzen.

1704-ben a Pio Ospedale della Pietà conservatorio (árvaház) tanára lett, és bár a későbbi évek alatt többször került összetűzésbe az intézmény vezetőségével, állását egészen élete végéig megtartotta. A Pietà hangversenyei és zenés miséi a korabeli velencei és külföldi nemesek kedvelt szórakozásai voltak, így Vivaldi több befolyásos uralkodóval, arisztokratával köthetett ismeretséget. 1709-ben bemutatták Velencében Händel Agrippina című operáját, s valószínűleg Vivaldi is látta az operabemutatót, aki 1710-től már egyre inkább az operaszínpadok meghódításán gondolkozott.

Első operájának bemutatójára 1713-ban, Vicenzában került sor nagy sikerrel, a következő évben már Velencében vitték színre következő dalművét. Ezután nem sokkal a velencei Sant'Angelo színház impresszáriója lett, operái pedig hamar meghódították Itália operaszínpadait, néhány év elteltével már Firenze, Róma, Mantova, Milánó színházai is rendeltek tőle operákat. Operaszerzőként egyre nagyobb hírnévre tett szert, Mantovában egy ideig Fülöp hessen–darmstadti herceg szolgálatába is lépett. 1720-ban jelent meg Benedetto Marcello korabeli operaéletet kifigurázó írása, amelynek egyik főszereplője Vivaldi volt. A zeneszerző 1725-ben Rómába utazott, ahol három operáját mutatták be, és valószínűleg XIII. Benedek pápával is találkozott.

1726-tól kezdve operabemutatóinak állandó női főszereplője Anna Girò, aki valószínűleg a Pietà növendéke volt. A lány nővére Vivaldi ápolónője lett, a két nő Vivaldi velencei házában lakott. Ez számos pletykára adott okot, és Tommaso Ruffo kardinális végül ezért tiltotta ki Vivaldit Ferrarából. Az 1730-as években a zeneszerzőt már egyre kevésbé becsülték meg, a Pietà is több fiatal zenészt alkalmazott, végül megvált Vivalditól, aki elhatározta, hogy elhagyja a lagúnák városát. Eladta mindenét és Bécsbe utazott, ahol VI. Károly császárnak akarta felajánlani a szolgálatait, akivel már korábban találkozott. Az uralkodó azonban hamarosan elhunyt, Vivaldi pedig tovább akart utazni Drezdába, de megbetegedett és meghalt.
Weöres Sándor művei
Zelk Zoltán művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet