kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett


Utunk évkönyv 1970. [antikvár]

Alexandru Caprariu, Bagdi Sándor, Bajor Andor, Bálint Tibor, Balogh Edgár, Banner Zoltán, Baróti Pál, Bartalis János, Beke György, Bodor Ádám, Bodor Pál, Bözödi György, Csehi Gyula, Cseke Gábor, Csiki László, Czegő Zoltán, Dános Miklós, Endre Károly, Eugen Jebeleanu, Fábián Sándor, Farkas Árpád, Fodor Sándor, Franyó Zoltán, Gellért Sándor, Geo Dumitrescu, Gy. Szabó Béla, Hervay Gizella, Hornyák József, Horváth Imre, Horváth István, Huszár Sándor, Ion Alexandru, Jancsik Pál, Jancsó Elemér, Kacsó Sándor, Kádár János, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kemény János, Kenéz Ferenc, Király László, Kiss Jenő, Kocsis István, Kormos Gyula, Kós Károly, Kovács György, Láng Gusztáv, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Létay Lajos, Lőrinczi László, Magyari Lajos, Majtényi Erik, Marin Sorescu, Márki Zoltán, Marosi Péter, Marton Lili, Méliusz József, Mihai Beniuc, Miklós László, Mikó Ervin, Mikó Imre, Molter Károly, Nagy István, Nichita Stanescu, Orosz Irén, Paizs Tibor, Palocsay Zsigmond, Panek Zoltán, Páskándi Géza, Romulus Rusan, Simon Magda, Sőni Pál, Szabó Gyula, Szabó Zoltán, Szász János, Székely János, Szemlér Ferenc, Szépréti Lilla, Szilágyi András, Szilágyi Domokos, Szilágyi István, Szilágyi Júlia, Szinberger Sándor, Szőcs István, Szőcs Kálmán, Tamás Gáspár, Telegdi Magda, Tömöry Péter, Traian Iancu, Váradi B. László, Varró Ilona, Victor Felea, Zaharia Stancu

Antikvár
 
940 Ft
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes.
846 Ft
10%
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Utunk évkönyv 1970. [antikvár]
Szerző: Alexandru Caprariu , Bagdi Sándor , Bajor Andor , Bálint Tibor , Balogh Edgár , Banner Zoltán , Baróti Pál , Bartalis János , Beke György , Bodor Ádám , Bodor Pál , Bözödi György , Csehi Gyula , Cseke Gábor , Csiki László , Czegő Zoltán , Dános Miklós , Endre Károly , Eugen Jebeleanu , Fábián Sándor , Farkas Árpád , Fodor Sándor , Franyó Zoltán , Gellért Sándor , Geo Dumitrescu , Gy. Szabó Béla , Hervay Gizella , Hornyák József , Horváth Imre , Horváth István , Huszár Sándor , Ion Alexandru , Jancsik Pál , Jancsó Elemér , Kacsó Sándor , Kádár János , Kántor Lajos , Kányádi Sándor , Kemény János , Kenéz Ferenc , Király László , Kiss Jenő , Kocsis István , Kormos Gyula , Kós Károly , Kovács György , Láng Gusztáv , Lászlóffy Aladár , Lászlóffy Csaba , Létay Lajos , Lőrinczi László , Magyari Lajos , Majtényi Erik , Marin Sorescu , Márki Zoltán , Marosi Péter , Marton Lili , Méliusz József , Mihai Beniuc , Miklós László , Mikó Ervin , Mikó Imre , Molter Károly , Nagy István , Nichita Stanescu , Orosz Irén , Paizs Tibor , Palocsay Zsigmond , Panek Zoltán , Páskándi Géza , Romulus Rusan , Simon Magda , Sőni Pál , Szabó Gyula , Szabó Zoltán , Szász János , Székely János , Szemlér Ferenc , Szépréti Lilla , Szilágyi András , Szilágyi Domokos , Szilágyi István , Szilágyi Júlia , Szinberger Sándor , Szőcs István , Szőcs Kálmán , Tamás Gáspár , Telegdi Magda , Tömöry Péter , Traian Iancu , Váradi B. László , Varró Ilona , Victor Felea Zaharia Stancu
Kiadó: Intreprinderea Pligraficá
Kötés: Fűzött papírkötés
Méret: 150 mm x 210 mm
Alexandru Caprariu művei
Bagdi Sándor művei
Bajor Andor művei
Bálint Tibor művei
Balogh Edgár művei
Banner Zoltán művei
Baróti Pál művei
Bartalis János művei
Beke György művei
A szerzőről
Bodor Ádám művei
1936. február 22-én született Kolozsváron, ott végzett teológiát, de nem vállalt lelkészi szolgálatot. 1960-tól levéltárosként, majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott. 1965-ben publikálta első novelláját a kolozsvári Utunk című folyóiratban. 1968-tól szabadfoglalkozású író.

1982-ben települt át Magyarországra, ahol 1984-től a Magvető Könyvkiadó felelős szerkesztője. Már érett íróként jelent meg első, rövid prózákat tartalmazó kötete, A tanú (1969). Kisepikai műveivel egészen egyedülállót alkotott a magyar irodalomban. Ezt vallotta egy helyütt: „Semmi nincs előre készen, számomra is majdnem minden az írás folyamatában bontakozik ki. Kiindulópontnak olykor elég egy helyszín, egy érzés, egy illat, egy hely, ahol történni kezd valami. Vagy egyszerűen csak egy hangulat. Valami, amit nem lehet előre kicédulázni, rögzíteni. Ez a megfoghatatlan valami, titkos fuvallat a novella lelke. Ha ez nem lebeg valahol ott a közelünkben, jobb a dolgot nem erőltetni…”

Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, bolgár, szerb, horvát, szlovák nyelven is. 2007. október 4-én mutatták be Az érsek látogatása című regényéből készült filmet (Dolina) Kamondi Zoltán rendezésében.

Díjai
Első kötetesek Díja (1969), a Román Írószövetség Prózai Díja (1970, 1975), Kritikusok Díja (1975), József Attila-díj (1986), Déry Tibor-jutalom (1989, 1992), Artisjus Irodalmi Díj (1990), Krúdy Gyula-díj (1992), A Magyar Napló Díja (1991), Kortárs-nívódíj (1991), a Soros Alapítvány életműdíja (1993), a Művészeti Alap Literatúra Díja (1996), Márai Sándor-díj (1996), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (1998), Magyar Irodalmi Díj (2002), Irodalmi Alkotói Díj (2002), Kossuth-díj (2003), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2011)
Bodor Pál művei
Bözödi György művei
Csehi Gyula művei
Cseke Gábor művei
A szerzőről
Csiki László művei
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.

1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)

Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
Czegő Zoltán művei
Dános Miklós művei
Endre Károly művei
Eugen Jebeleanu művei
Fábián Sándor művei
Farkas Árpád művei
Fodor Sándor művei
Franyó Zoltán művei
Gellért Sándor művei
Geo Dumitrescu művei
Gy. Szabó Béla művei
Hervay Gizella művei
Hornyák József művei
Horváth István művei
Huszár Sándor művei
Ion Alexandru művei
Jancsik Pál művei
Jancsó Elemér művei
Kacsó Sándor művei
Kádár János művei
A szerzőről
Kányádi Sándor művei
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Írói álneve Kónya Gábor.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.

A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Kenéz Ferenc művei
Kormos Gyula művei
Kós Károly művei
Láng Gusztáv művei
Lászlóffy Aladár művei
Lászlóffy Csaba művei
Létay Lajos művei
Lőrinczi László művei
Magyari Lajos művei
Majtényi Erik művei
Marin Sorescu művei
Márki Zoltán művei
Marosi Péter művei
Méliusz József művei
Mihai Beniuc művei
Miklós László művei
Mikó Ervin művei
Mikó Imre művei
Molter Károly művei
Nagy István művei
Nichita Stanescu művei
Orosz Irén művei
Paizs Tibor művei
Palocsay Zsigmond művei
Panek Zoltán művei
Romulus Rusan művei
Simon Magda művei
Sőni Pál művei
Szabó Gyula művei
Szabó Zoltán művei
Szász János művei
Székely János művei
Szemlér Ferenc művei
Szépréti Lilla művei
Szilágyi András művei
Szilágyi Domokos művei
A szerzőről
Szilágyi István művei
1938-ban született Kolozsváron. 1958 és 1962 között a kolozsvári jogi kar hallgatója. 1963-tól munkatársként, majd 1968-tól főszerkesztő-helyettesként dolgozott az Utunknál 1989-ig. 1990-től a kolozsvári Helikon főszerkesztője.

Legelső novelláskötete Sorskovács címmel Bukarestben jelent meg 1964-ben. Ezt követték az Ezen a csillagon (1966), az Üllő, dobszó, harang (1969) és a Jámbor vadak (1971). A novelláskötetek után regényeket írt: Kő hull apadó kútba (1975), Agancsbozót (1990), Hollóidő (2001).

A Magvető Kiadó az író hetvenedik születésnapjára – 2008 őszén – újra megjelentette Szilágyi István Kő hull apadó kútba, valamint Hollóidő című regényeit, egy esztendővel később pedig novelláinak, elbeszéléseinek legjavát gyűjtötte kötetbe.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kő hull apadó kútba (1980, 2008), Hollóidő (2001, 2008), Bolygó tüzek (2009)

Díjai
A romániai KISZ irodalmi díja (1972), a Román Írószövetség díja (1975), Pezsgő-díj (1975), József Attila-díj (1990), Ady Endre-díj (1992), Déry Tibor-jutalom (1995), Getz Corporation-díj (1998), Kossuth-díj (2000), Magyar Irodalmi Díj (Szilágyi a díjat visszautasította – 2002), Márai Sándor-díj (2003), Székelyföld-díj (2008), Arany János-díj (2008), Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány-díj (2008)
Szilágyi Júlia művei
Szinberger Sándor művei
Szőcs István művei
Szőcs Kálmán művei
Tamás Gáspár művei
Telegdi Magda művei
Tömöry Péter művei
Traian Iancu művei
Váradi B. László művei
Varró Ilona művei
Victor Felea művei
Zaharia Stancu művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet