kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
A. E. Baconsky művei
Adonyi Nagy Mária művei
Anavi Ádám művei
Aurel Gurghianu művei
Aurel Ráu művei
Bágyoni Szabó István művei
Bálint Tibor művei
Bartalis János művei
Bözödi György művei
Cezar Baltag művei
Csávossy György művei
Cselényi Béla művei
Czegő Zoltán művei
Eugen Jebeleanu művei
Fábián Sándor művei
Farkas Árpád művei
Fényi István művei
Fodor Sándor művei
Forró László művei
Gellért Sándor művei
Gittai István művei
Hervay Gizella művei
Hornyák József művei
Horváth István művei
Huszár Sándor művei
Ioan Alexandru művei
Ion Brad művei
Jancsik Pál művei
Kádár János művei
A szerzőről
Kányádi Sándor művei
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Írói álneve Kónya Gábor.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.

A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Kenéz Ferenc művei
Kovács András Ferenc művei
Lászlóffy Csaba művei
Létay Lajos művei
Marin Sorescu művei
Márki Zoltán művei
Markó Béla művei
Marosi Péter művei
Marton Lili művei
Méliusz József művei
Molnos Lajos művei
Mózes Attila művei
Nichita Stanescu művei
Nicolae Prelipceanu művei
Octavian Sireagu művei
Oláh István művei
Páll Árpád művei
Páll Lajos művei
Palocsay Zsigmond művei
Panek Zoltán művei
St. Augustin Doinas művei
Szabédi László művei
Szabó György művei
Szász János művei
Székely János művei
Szemlér Ferenc művei
Szentimrei Jenő művei
Szilágyi Domonkos művei
A szerzőről
Szilágyi István művei
1938-ban született Kolozsváron. 1958 és 1962 között a kolozsvári jogi kar hallgatója. 1963-tól munkatársként, majd 1968-tól főszerkesztő-helyettesként dolgozott az Utunknál 1989-ig. 1990-től a kolozsvári Helikon főszerkesztője.

Legelső novelláskötete Sorskovács címmel Bukarestben jelent meg 1964-ben. Ezt követték az Ezen a csillagon (1966), az Üllő, dobszó, harang (1969) és a Jámbor vadak (1971). A novelláskötetek után regényeket írt: Kő hull apadó kútba (1975), Agancsbozót (1990), Hollóidő (2001).

A Magvető Kiadó az író hetvenedik születésnapjára – 2008 őszén – újra megjelentette Szilágyi István Kő hull apadó kútba, valamint Hollóidő című regényeit, egy esztendővel később pedig novelláinak, elbeszéléseinek legjavát gyűjtötte kötetbe.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kő hull apadó kútba (1980, 2008), Hollóidő (2001, 2008), Bolygó tüzek (2009)

Díjai
A romániai KISZ irodalmi díja (1972), a Román Írószövetség díja (1975), Pezsgő-díj (1975), József Attila-díj (1990), Ady Endre-díj (1992), Déry Tibor-jutalom (1995), Getz Corporation-díj (1998), Kossuth-díj (2000), Magyar Irodalmi Díj (Szilágyi a díjat visszautasította – 2002), Márai Sándor-díj (2003), Székelyföld-díj (2008), Arany János-díj (2008), Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány-díj (2008)
Szőcs Kálmán művei
Tompa László művei
Traian Iancu művei
Vásárhelyi Géza művei
Victor Felea művei
Virgil Teodorescu művei
Zaharia Stancu művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet