kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Abaj Kunanbajev - Világirodalmi antológia IV. [antikvár]

Világirodalmi antológia IV. [antikvár]

Abaj Kunanbajev, Ada Negri, Adalbert von Chamisso, Adam Mickiewicz, Adam Oehlenschläger, Afanaszij Afanaszjevics Fet, Aleardo Aleardi, Aleksis Kivi, Alekszandr Ivanovics Gercen, Alekszandr Ivanovics Odojevszkij, Alekszandr Szergejevics Gribodejov, Alekszandr Szergejevics Puskin, Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj, Alekszej Vasziljevics Kolcov, Alexandru Vlahutá, Alfred de Musset, Alfred de Vigny, Alfred Tennyson, Algernon Charles Swinburne, Alois Jirásek, Alphonse Daudet, Alphonse de Lamartine, Anastasius Grün, Andrej Sládkovic, Anton Askerc, Anton Pavlovics Csehov, Apollon Nyikolajevics Majkov, August Strindberg, August von Platen, Benjamin Constant, Björnstjerne Björnson, Boleslaw Prus, Bozena Nemcová, Branko Radicevic, Bret Harte, Charles Dickens, Charles Leconte de Lisle, Claude Tillier, Clemens Brentano, Costache Negruzzi, Dante Gabriel Rossetti, Detlev von Liliencron, Djura Jaksic, Dragotin Kette, E. T. A. Hoffman, Edgar Allan Poe, Edmondo De Amicis, Eduard Mörike, Elias Lönnrot, Eliza Orzeszkowa, Elizabeth Barrett Browning, Émile Zola, Erik Gustaf Geijer, Ernest Jones, Ernst Moritz Arndt, Esaias Tegnér, Eugéne Fromentin, Eugéne Pottier, Eugéne Sue, Ferdinand Freiligrath, Francois Coppée, Francois René De Chateaubriand, Frantisek Ladislav Celakovsky, Franz Grillparzer, Frédéric Mistral, Friedrich Hebbel, Friedrich Hölderlin, Friedrich Schiller, Georg Büchner, Georg Herwegh, Georg Weerth, George Cosbuc, George Eliot, George Gordon Byron, George Meredith, George Sand, Gérard de Nerval, Giacomo Leopardi, Giosue Carducci, Giovanni Berchet, Giovanni Pascoli, Giovanni Prati, Giovanni Verga, Gottfried Keller, Grigore Alexandrescu, Grimm-testvérek, Gustaf Fröding, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant, Harriet Beecher Stowe, Heinrich Heine, Heinrich von Kleist, Henrik Ibsen, Henrik Pontoppidan, Henrik Wergeland, Herman Melville, Holger Drachmann, Honoré de Balzac, Hriszto Botev, Hviezdoslav, Ifj. Alexandre Dumas, Ion Creanga, Ion Luca Caragiale, Ippolito Nievo, Ivan Andrejevics Krilov, Ivan Franko, Ivan Mazuranic, Ivan Szergejevics Turgenyev, Iván Vazov, James Fenimore Cooper, Ján Kollár, Jan Neruda, Jane Austen, Jaroslav Vrchlicky, Jean Paul, Jens Baggesen, Jens Peter Jacobsen, Johan Ludvig Runeberg, Johann Wolfgang Goethe, John Greenleaf Whittier, John Keats, José Echegaray, José Marti, José Zorrilla, José-Maria de Heredia, Juan Valera, Jules Renard, Juliusz Slowacki, Karel Hynek Mácha, Karl Immermann, Kondratyij Fjodorovics Rilejev, Konsztantyin Nyikolajevics Batyuskov, Lev Nyikolajevics Tolsztoj, Ludwig Börne, Ludwig Tieck, Ludwig Uhland, Luigi Mercantini, Lydia Koidula, Manuel José Quintana, Maria Konopnicka, Mario Rapisardi, Mark Twain, Matthew Arnold, Mihail Eminescu, Mihail Jevgrafovics Szaltikov-Scsedrin, Mihail Jurjevics Lermontov, Multatuli, Nikolaus Lenau, Nikoloz Baratasvili, Novalis, Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov, Nyikolaj Platonovics Ogarjov, Nyikolaj Szemjonovics Leszkov, Nyikolaj Vasziljevics Gogol, Oscar Wilde, Paul Verlaine, Pedro Antonio de Alarcón, Per Daniel Amadeus Atterbom, Percy Bysshe Shelley, Petar Preradovic, Pierre-Jean Béranger, Prosper Mérimée, Robert Browning, Samuel Butler, Samuel Taylor Coleridge, Simo Matavulj, Simon Gregorcic, Simon Jenko, Stefan Zeromski, Stendhal, Stéphane Mallarmé, Sully-Prudhomme, Svatopluk Cech, Szemjon Jakovlevics Nadszon, Tarasz Sevcsenko, Tevfik Fikret, Theodor Fontane, Theodor Storm, Théophile Gautier, Thomas Hardy, Thomas Hood, Thomas Moore, Ugo Foscolo, Vasile Alecsandri, Vasile Cirlova, Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij, Victor Hugo, Visszarion Grigorjevics Belinszkij, Vlagyimir Galaktionovics Korolenko, Walt Whitman, Walter Scott, Washington Irving, Wilhelm Raabe, William Morris, William Wordsworth

Antikvár
 
1980 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Termék adatok
Cím: Világirodalmi antológia IV. [antikvár]
Szerző: Abaj Kunanbajev , Ada Negri , Adalbert von Chamisso , Adam Mickiewicz , Adam Oehlenschläger , Afanaszij Afanaszjevics Fet , Aleardo Aleardi , Aleksis Kivi , Alekszandr Ivanovics Gercen , Alekszandr Ivanovics Odojevszkij , Alekszandr Szergejevics Gribodejov , Alekszandr Szergejevics Puskin , Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj , Alekszej Vasziljevics Kolcov , Alexandru Vlahutá , Alfred de Musset , Alfred de Vigny , Alfred Tennyson , Algernon Charles Swinburne , Alois Jirásek , Alphonse Daudet , Alphonse de Lamartine , Anastasius Grün , Andrej Sládkovic , Anton Askerc , Anton Pavlovics Csehov , Apollon Nyikolajevics Majkov , August Strindberg , August von Platen , Benjamin Constant , Björnstjerne Björnson , Boleslaw Prus , Bozena Nemcová , Branko Radicevic , Bret Harte , Charles Dickens , Charles Leconte de Lisle , Claude Tillier , Clemens Brentano , Costache Negruzzi , Dante Gabriel Rossetti , Detlev von Liliencron , Djura Jaksic , Dragotin Kette , E. T. A. Hoffman , Edgar Allan Poe , Edmondo De Amicis , Eduard Mörike , Elias Lönnrot , Eliza Orzeszkowa , Elizabeth Barrett Browning , Émile Zola , Erik Gustaf Geijer , Ernest Jones , Ernst Moritz Arndt , Esaias Tegnér , Eugéne Fromentin , Eugéne Pottier , Eugéne Sue , Ferdinand Freiligrath , Francois Coppée , Francois René De Chateaubriand , Frantisek Ladislav Celakovsky , Franz Grillparzer , Frédéric Mistral , Friedrich Hebbel , Friedrich Hölderlin , Friedrich Schiller , Georg Büchner , Georg Herwegh , Georg Weerth , George Cosbuc , George Eliot , George Gordon Byron , George Meredith , George Sand , Gérard de Nerval , Giacomo Leopardi , Giosue Carducci , Giovanni Berchet , Giovanni Pascoli , Giovanni Prati , Giovanni Verga , Gottfried Keller , Grigore Alexandrescu , Grimm-testvérek , Gustaf Fröding , Gustave Flaubert , Guy de Maupassant , Harriet Beecher Stowe , Heinrich Heine , Heinrich von Kleist , Henrik Ibsen , Henrik Pontoppidan , Henrik Wergeland , Herman Melville , Holger Drachmann , Honoré de Balzac , Hriszto Botev , Hviezdoslav , Ifj. Alexandre Dumas , Ion Creanga , Ion Luca Caragiale , Ippolito Nievo , Ivan Andrejevics Krilov , Ivan Franko , Ivan Mazuranic , Ivan Szergejevics Turgenyev , Iván Vazov , James Fenimore Cooper , Ján Kollár , Jan Neruda , Jane Austen , Jaroslav Vrchlicky , Jean Paul , Jens Baggesen , Jens Peter Jacobsen , Johan Ludvig Runeberg , Johann Wolfgang Goethe , John Greenleaf Whittier , John Keats , José Echegaray , José Marti , José Zorrilla , José-Maria de Heredia , Juan Valera , Jules Renard , Juliusz Slowacki , Karel Hynek Mácha , Karl Immermann , Kondratyij Fjodorovics Rilejev , Konsztantyin Nyikolajevics Batyuskov , Lev Nyikolajevics Tolsztoj , Ludwig Börne , Ludwig Tieck , Ludwig Uhland , Luigi Mercantini , Lydia Koidula , Manuel José Quintana , Maria Konopnicka , Mario Rapisardi , Mark Twain , Matthew Arnold , Mihail Eminescu , Mihail Jevgrafovics Szaltikov-Scsedrin , Mihail Jurjevics Lermontov , Multatuli , Nikolaus Lenau , Nikoloz Baratasvili , Novalis , Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov , Nyikolaj Platonovics Ogarjov , Nyikolaj Szemjonovics Leszkov , Nyikolaj Vasziljevics Gogol , Oscar Wilde , Paul Verlaine , Pedro Antonio de Alarcón , Per Daniel Amadeus Atterbom , Percy Bysshe Shelley , Petar Preradovic , Pierre-Jean Béranger , Prosper Mérimée , Robert Browning , Samuel Butler , Samuel Taylor Coleridge , Simo Matavulj , Simon Gregorcic , Simon Jenko , Stefan Zeromski , Stendhal , Stéphane Mallarmé , Sully-Prudhomme , Svatopluk Cech , Szemjon Jakovlevics Nadszon , Tarasz Sevcsenko , Tevfik Fikret , Theodor Fontane , Theodor Storm , Théophile Gautier , Thomas Hardy , Thomas Hood , Thomas Moore , Ugo Foscolo , Vasile Alecsandri , Vasile Cirlova , Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij , Victor Hugo , Visszarion Grigorjevics Belinszkij , Vlagyimir Galaktionovics Korolenko , Walt Whitman , Walter Scott , Washington Irving , Wilhelm Raabe , William Morris William Wordsworth
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kötés: Félvászon
Méret: 180 mm x 240 mm
Szerzőről
Abaj Kunanbajev művei
Szerzőről
Ada Negri művei
Szerzőről
Adalbert von Chamisso művei
Szerzőről
Adam Oehlenschläger művei
Szerzőről
Afanaszij Afanaszjevics Fet művei
Szerzőről
Aleardo Aleardi művei
Szerzőről
Aleksis Kivi művei
Szerzőről
Alekszandr Ivanovics Gercen művei
Szerzőről
Alekszandr Ivanovics Odojevszkij művei
Szerzőről
Alekszandr Szergejevics Gribodejov művei
Szerzőről
Alekszandr Szergejevics Puskin művei
Szerzőről
Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj művei
Szerzőről
Alekszej Vasziljevics Kolcov művei
Szerzőről
Alexandru Vlahutá művei
Szerzőről
Alfred de Musset művei
Szerzőről
Alfred Tennyson művei
Szerzőről
Algernon Charles Swinburne művei
Szerzőről
Alois Jirásek művei
Szerzőről
Alphonse Daudet művei
Szerzőről
Alphonse de Lamartine művei
Szerzőről
Anastasius Grün művei
Szerzőről
Andrej Sládkovic művei
Szerzőről
Anton Askerc művei
Szerzőről
Apollon Nyikolajevics Majkov művei
Szerzőről
August von Platen művei
Szerzőről
Benjamin Constant művei
Szerzőről
Boleslaw Prus művei
Szerzőről
Bozena Nemcová művei
Szerzőről
Branko Radicevic művei
Szerzőről
Bret Harte művei
Szerzőről
Charles Dickens művei
Charles John Huffam Dickens (Portsmouth, 1812. február 7. – Higham, 1870. június 9.) angol író.

Egyesek szerint a viktoriánus kor legnagyobb írója és az angol nyelv legkiválóbb művelője. Írásainak népszerűségét mutatja, hogy napjainkig minden műve folyamatosan kapható anyanyelvén.

Dickens Hampshire-ben született, ötévesen költözött Kentbe, tízévesen Londonba a családjával. A korai évei szépen, jómódban teltek; sokat olvasott, különösen a pikareszk regényeket szerette. Azonban amikor tizenkét éves lett, apja, a tengerészeti pénztár kistisztviselője, eladósodott és börtönbe került. Dickens egy fénymázműhelyben kezdett dolgozni. Gyermekkori élményei, a látott nyomor visszatérő elemeivé váltak regényeinek. Heti hat shillingből tartotta el magát és támogatta családját.

Pár évvel később a család anyagi helyzete egy örökségnek köszönhetően ismét jobbra fordult, elhagyhatták az adósok börtönét, de Dickens anyja nem vette őt egyből ki a műhelyből, amit a fiú soha nem bocsátott meg neki. Ügyvédbojtárkodás és egy gyorsírói állás után újságíró lett, parlamenti vitákról tudósított, és járta az országot a választási kampányok időszakában. Huszonnégy éves korában jelent meg első regénye, a Pickwick Klub, amellyel azonnal nevet szerzett magának.

1836. április 2-án feleségül vette Catherine Thompson Hogarth-ot, aki tizenöt év alatt tíz gyereket szült neki. 1842-ben együtt Amerikába utaztak; az utat az Amerikai jegyzetek című leírás örökíti meg. Dickens három újság számára írt, az egyiknél szerkesztőként is dolgozott 1839-ig.

1856-ra annyi pénzt gyűjtött össze, hogy megvehette a Gad’s Hill Place nevű villát Kentben, melyről gyerekkora óta álmodozott.

1858-ban Dickens és felesége szétköltöztek. A válás akkoriban skandalumszámba ment volna, és Dickens haláláig gondoskodott a feleségéről. A szakítás hátterében többek között alighanem Ellen Ternan színésznő állt, aki feltételezhetően Dickens szeretője volt.

1865. június 9-én Dickens a Staplehurst-vonatszerencsétlenség túlélői között volt. Egy pályafelújítás miatt a vonat kisiklott egy hídon, és a vagonok a patakba potyogtak. Dickens első osztályon utazott a szerelvény elején: az ő vagonja nem zuhant a mélybe. Sértetlenül megúszta az incidenst, de a lelkében mély nyomott hagyott az eset. Ezt követően már csak egy regényt fejezett be, a Közös barátunkat. Idejét főleg nyilvános felolvasásai töltötték ki.

A szerencsétlenség ötéves évfordulóján hunyt el otthonában. Kívánsága ellenére (miszerint a rochesteri katedrálisban temessék el) a Westminsteri apátságban helyezték örök nyugalomra.
Szerzőről
Charles Leconte de Lisle művei
Szerzőről
Claude Tillier művei
Szerzőről
Clemens Brentano művei
Szerzőről
Costache Negruzzi művei
Szerzőről
Dante Gabriel Rossetti művei
Szerzőről
Detlev von Liliencron művei
Szerzőről
Djura Jaksic művei
Szerzőről
Dragotin Kette művei
Szerzőről
E. T. A. Hoffman művei
Szerzőről
Edgar Allan Poe művei
Edgar Allan Poe (1809. január 19. – 1849. október 7.) amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus volt, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője. A leginkább misztikus, hátborzongató történetei révén ismert Poe az első amerikai novellisták egyike volt, emellett őt tartják a detektívregény „feltalálójának” is. Ezen kívül a korban újnak számító sci-fi területén is alkotott. Az első közismert amerikai író volt, aki pusztán az írásból akart megélni; emiatt szinte egész életében anyagi gondokkal küzdött.

Edgar Poe néven született a massachusettsi Bostonban. Szülei halála után a richmondi John és Frances Allan nevelte, bár hivatalosan sosem fogadták örökbe. A Virginiai Egyetemen töltött egy év és a katonai pályára tett kísérlet után Poe és az Allan család eltávolodott egymástól. Írói pályája szerényen kezdődött: a Tamerlane and Other Poems című kötete 1827-ben név nélkül, „egy bostoni” aláírással jelent meg.

Poe ezután a próza felé fordult. Az elkövetkező néhány évben irodalmi újságok és folyóiratok munkatársa volt, és egyéni stílusú kritikáiról vált ismertté. Munkája miatt gyakran ingázott Baltimore, Philadelphia, Pennsylvania és New York között. 1835-ben feleségül vette unokatestvérét, az akkor 13 éves Virginia Eliza Clemmet. 1845 januárjában jelent meg A holló (The Raven) című verse, ami azonnali sikert aratott. 1847-ben felesége tuberkulózisban meghalt. Poe The Penn (később The Stylus) címen saját lap indítását tervezte, de még azelőtt meghalt, hogy az első szám megjelenhetett volna. Poe 1849. október 7-én, Baltimore-ban halt meg. Halálának pontos oka még ma is ismeretlen. Többen gyanakodtak idült alkoholizmusra, agyrázkódásra, kolerára, kábítószerekre, szívrohamra, veszettségre, tuberkulózisra, de öngyilkosságra is.

Poe munkássága az egész világirodalomra hatással volt, de közvetetten olyan tudományokat is befolyásolt, mint a kozmológia és a kriptográfia. Emellett Poe és művei a kortárs irodalomban, zenében és filmekben is gyakran felbukkannak. Több házban, amelyben élt, ma múzeum található.
Szerzőről
Edmondo De Amicis művei
Szerzőről
Eduard Mörike művei
Szerzőről
Eliza Orzeszkowa művei
Szerzőről
Émile Zola művei
Szerzőről
Erik Gustaf Geijer művei
Szerzőről
Ernest Jones művei
Szerzőről
Ernst Moritz Arndt művei
Szerzőről
Esaias Tegnér művei
Szerzőről
Eugéne Fromentin művei
Szerzőről
Eugéne Pottier művei
Szerzőről
Eugéne Sue művei
Szerzőről
Ferdinand Freiligrath művei
Szerzőről
Francois Coppée művei
Szerzőről
Francois René De Chateaubriand művei
Szerzőről
Frantisek Ladislav Celakovsky művei
Szerzőről
Franz Grillparzer művei
Szerzőről
Frédéric Mistral művei
Szerzőről
Friedrich Hebbel művei
Szerzőről
Friedrich Hölderlin művei
Szerzőről
Georg Herwegh művei
Szerzőről
Georg Weerth művei
Szerzőről
George Cosbuc művei
Szerzőről
George Gordon Byron művei
Szerzőről
George Meredith művei
Szerzőről
Giacomo Leopardi művei
Szerzőről
Giosue Carducci művei
Szerzőről
Giovanni Berchet művei
Szerzőről
Giovanni Pascoli művei
Szerzőről
Giovanni Prati művei
Szerzőről
Gottfried Keller művei
Szerzőről
Grigore Alexandrescu művei
Szerzőről
Grimm-testvérek művei
Szerzőről
Gustaf Fröding művei
Szerzőről
Guy de Maupassant művei
Szerzőről
Harriet Beecher Stowe művei
Szerzőről
Henrik Ibsen művei
Szerzőről
Henrik Pontoppidan művei
Szerzőről
Henrik Wergeland művei
Szerzőről
Holger Drachmann művei
Szerzőről
Honoré de Balzac művei
Szerzőről
Hriszto Botev művei
Szerzőről
Hviezdoslav művei
Szerzőről
Ifj. Alexandre Dumas művei
Szerzőről
Ion Creanga művei
Szerzőről
Ion Luca Caragiale művei
Szerzőről
Ippolito Nievo művei
Szerzőről
Ivan Andrejevics Krilov művei
Szerzőről
Ivan Franko művei
Szerzőről
Ivan Mazuranic művei
Szerzőről
Iván Vazov művei
Szerzőről
Ján Kollár művei
Szerzőről
Jane Austen művei
Jane Austen (Steventon, Hampshire, 1775. december 16. – Winchester, Hampshire 1817. július 18.)

Angol regényírónő. A korában általános romantika túlzásaival szembefordulva a kritikai realizmus egyik úttörője.

Írásaira jellemző a feszes kompozíció és az ironikus látásmód.

Főszereplői intelligens, erkölcsileg erős hősnők, akik éles kontrasztban állnak környezetük balgaságával.

A Hampshire megyei Steventon falujában született 1775. december 16-án. Anyja Cassandra Leight (1739–1827) nemesi család sarja, apja George Austen (1731–1805) anglikán vikárius volt. Nyolcan voltak testvérek, ő volt a hetedik. Öt bátyja, egy öccse és egy nővére volt. Apja plébánosként elég tekintélyes fizetést kapott, de mivel nyolc gyermeket kellett felnevelnie, nem számítottak tehetős családnak.

Jane élénk és szeretetteljes családi háttere ösztönzően hatott az írásra, sőt kiterjedt rokoni és baráti kapcsolatai révén élményei jóval messzebbre jutottak a steventoni parókiánál. Ebből a világból merítette regényeinek helyszíneit, szereplőit és témáját.

1785–86-ban Jane-t és nővérét, Cassandrát a readingi Abbey kollégiumba íratták, amely minden bizonnyal hasonlított az Emmában szereplő Mrs. Goddard iskolájára. Jane-t túl fiatalnak tartották, hogy hasznát lássa az iskolának, de anyjuk szerint, „ha Cassandrának fejét vették volna, Jane is levágatta volna sajátját”.

1800 decemberében a hetvenhez közel járó apja hirtelen úgy döntött, hogy visszavonul Bathba, és a rákövetkező évben a család is odaköltözött. Bathban töltött éveik során minden nyáron elutaztak a tengerpartra, és egyik nyaralásuk alkalmával esett meg Jane legtitokzatosabb szerelmi kalandja. Erről csupán annyit lehet tudni, amennyit Jane Austen halála után Cassandra az unokahúgainak elmondott, és még azután sem írtak róla évekig. Míg a család a partvidéken időzött, Jane találkozott egy fiatalemberrel, aki, úgy tűnt, kellően beleszeretett. Cassandra később is elismerően beszélt róla, és úgy gondolta, Jane számára jó parti lehetett volna. Caroline szerint „elváltak, de Jane a lelkére kötötte, hogy keresse fel őket újból.” Ennek ellenére nem sokkal később az ifjú halálhíréről számoltak be.

1805-ben, édesapjuk halála után Jane édesanyjával, nővérével, Frank bátyjával és annak feleségével Southamptonba költöztek, ahol 1809-ig éltek.

1809-től Chawtonban éltek, ahol Edward nevű bátyja egy kis házat bocsátott a család rendelkezésére. Edwardot az a szerencse érte, hogy egy jómódú nagybátyja adoptálta, így a George Austen halála után elszegényedett családot támogatni tudta.

Jane Austen sohasem ment férjhez, bár fiatalon eljegyezte magát Harris Bigg-Witherrel, de az eljegyzést később felbontották.



Jane Austen visszavonultan élt, mert súlyos betegségben szenvedett. Az orvosok előtt akkor még ismeretlen és gyógyíthatatlan Addison-kórban szenvedett, melynek következtében a teste elfeketedett. A betegség elhatalmasodása után már nem járt emberek közé, nővérével folytatott levelezéséből tudhatunk meg sokat az írónő életének ezen szakaszából.

1817-ben még Winchesterbe utazott a gyógyulás reményében, de betegsége olyan előrehaladott volt, hogy július 18-án meghalt. A winchesteri székesegyházban temették el, 24-én.
Szerzőről
Jaroslav Vrchlicky művei
Szerzőről
Jens Baggesen művei
Szerzőről
Jens Peter Jacobsen művei
Szerzőről
Johan Ludvig Runeberg művei
Szerzőről
Johann Wolfgang Goethe művei
A költőfejedelem 1749-ben, frankfurti polgárcsaládban született Johann Wolfgang von Goethe, a német felvilágosodás és kora romantika írófejedelme. Jelentőségét a német és a világirodalomban Voltaire-éhez lehet csak mérni. Az irodalom minden műnemében maradandót alkotott, s jelentősek tudományos munkái is. Írt értekezéseket, jelentős a levelezése is. Önéletrajza a memoárirodalom egyik legszebb emléke. Minden iránt érdeklődő, a világ minden megnyilvánulására figyelő ember volt, az ész, a szellem megszállottja, a tudás, a megismerés fanatikusa.

Politikai, diplomáciai tevékenységeit a weimari herceg titkos tanácsosaként végezte.Nagy hatást tett rá Herder, és a Sturm und Drang mozgalomban is jelentős szerepet vállalt.
Irodalmi tevékenysége Irodalmi pályáját lírai kötetekkel (Anette, 1767; Új dalok, 1769) és drámai művekkel (Prométheusz, 1772; Götz von Berlichingen, 1773) kezdte.

Életének és művészetének meghatározó élménye a szerelem, pontosabban szerelmei. Korai Goethe Goethe költészetének első darabja (Friderika-dalok, 1767–69), regényének (Werther szenvedései, 1774), versciklusának (Római elégiák, 1788–90) és kései lírájának (Marienbadi elégia, 1823) a szerelem az ihletője. Ifjúkori nagy szerelme a wetzlari intéző lánya, Lotte volt, később egy nála idősebb asszonyba, Stein bárónéba volt szerelmes. Feleségével, Christiane Vulpiussal 1788-ban ismerkedett meg, de csak gyermekük 17 éves korában, 1806-ban vette feleségül. A szerelem fontos téma élete fő művében, az 1808-ban megjelent a Faustban is.

Másik élménye, mely szintén hatott művészetére, gondolkodására, az utazás. Több országban is megfordult, legnagyobb hatást itáliai utazása, az ókori Róma emlékeinek látványa tette rá.

Nagy híve volt a francia felvilágosodásnak, az antikvitást pedig rajongásig tisztelte. Keserű kijózanodás volt számára a francia forradalom és a francia–német háborúk; bár maga is részt vett a franciák elleni valmy-i csatában, főként háborús élményeinek hatására, elfordult a politikától.

Barátsága Schillerrel 1794-ben ismerkedett meg Schillerrel, mély barátságuk emlékét Weimar főterén szoborkettősük őrzi. Közös munkájuk nyomán született meg a német klasszika (Xéniák, 1796).

Esztétikai munkáikban foglalkoztak a műfajok, műfajcsoportok kérdéseivel, a művészi formák, az ízlés és esztétikum problémáival. Programjuk kulcsszavai a nevelés és fejlődés. Nézeteik nem mindenben egyeztek, de erőteljes rousseau-ista, kantiánus hatások jellemzik munkáikat. Esztétikájuk értékrendjét az antikvitás és a klasszicizmus értékei határozzák meg.

Barátja halála (1805) megrendítette, nem sokkal később súlyosan megbetegedett, fokozatosan visszavonult a közélettől, Weimarban élt. Művészetében is irányváltás figyelhető meg, egyre inkább a filozofikus és életrajzi művek, gyűjteményes munkák jellemzik: Vonzások és választások (1809), Utazás Itáliában (1816–17), Költészet és valóság (1811–33), Nyugat-keleti Diván (összegyűjtött versek, 1819) és a Faust második része (1823–32). Életének ebben a szakaszában háza szinte zarándokhellyé vált, sokan látogatták, mégis magányossá vált, hisz szellemi társait elvesztette. 1832 márciusában halt meg.
Szerzőről
John Greenleaf Whittier művei
Szerzőről
John Keats művei
Szerzőről
José Echegaray művei
Szerzőről
José Marti művei
Szerzőről
José Zorrilla művei
Szerzőről
José-Maria de Heredia művei
Szerzőről
Juan Valera művei
Szerzőről
Jules Renard művei
Szerzőről
Juliusz Slowacki művei
Szerzőről
Karel Hynek Mácha művei
Szerzőről
Karl Immermann művei
Szerzőről
Kondratyij Fjodorovics Rilejev művei
Szerzőről
Konsztantyin Nyikolajevics Batyuskov művei
Szerzőről
Lev Nyikolajevics Tolsztoj művei
Szerzőről
Ludwig Börne művei
Szerzőről
Ludwig Tieck művei
Szerzőről
Ludwig Uhland művei
Szerzőről
Luigi Mercantini művei
Szerzőről
Lydia Koidula művei
Szerzőről
Manuel José Quintana művei
Szerzőről
Maria Konopnicka művei
Szerzőről
Mario Rapisardi művei
Szerzőről
Mark Twain művei
Mark Twain, eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens (Florida, Missouri, 1835. november 30. – Redding, Connecticut, 1910. április 21.) amerikai író, újságíró, humorista.

Szegény, de a kor fogalmai szerint előkelő családba született: anyja, Jane Lampton és apja, John Marshall Clemens révén is olyan ír-angol felmenőkkel rendelkezett, akik már a függetlenségi háború előtt letelepedtek az Újvilágban. A házaspár hét gyermeke közül Samuel volt a hatodik. Testvérei közül három még gyerekkorában meghalt, csak Orion (1825–1897), Henry (1838–1858) és Pamela (1827–1904) érte meg a felnőttkort.

Amikor Samuel 13 éves volt, meghalt az édesapja. A fiú a Missouri Courier-nél kezdett dolgozni, Orion nevű bátyja pedig megvette a Hannibal Journal című lapot. Ebben jelent meg Samuel első rövid cikke. 18 éves koráig Samuel a családjával Hannibalban, egy Mississippi-parti községben élt. Eleinte a bátyja újságjánál dolgozott, majd később San Franciscóban, a Morning Call-nál és a Californian-nél. 1852-től utazó tudósítóként több cikket írt a bátyja lapjának Philadelphiából, New Yorkból és Washingtonból.1855-től Clemens St. Louisban élt, és egy folyami gőzhajón dolgozott. 1857-ben elkezdte az ez irányú képesítés megszerzését, 1859-ben sikerrel végzett. 1861-ben tagja lett a helybeli szabadkőműves páholynak.Az amerikai polgárháború kitörése 1861-ben a munkanélküliséget hozta Clemensnek. Két hetes katonáskodás után, melyet a Missouri State Guard-nál töltött, Orion fivérével nyugatra indultak, és Nevadában aranyásóként dolgoztak. Mivel nem jártak sikerrel, 1862-ben Clemens visszatért az újságíráshoz, ezúttal a nevadai Virginia City Territorial Enterprise riportereként.

A Mark Twain álnevet először 1863. február 3-án használta. Az álnév egy folyami hajós szakkifejezés, helyesen írva mark two, és a mélységmérő rúdon a második vonást jelentette: ez volt a minimális mélység a gőzös biztonságos haladásához. 1864-ben Twain San Franciscóba költözött, majd ismét Nevadába, vissza Kaliforniába, Hawaii-ra, és megint Nevadába. Közben rövid ideig tudósítóként dolgozott Európában és a Közel-Keleten.A szélesebb körű elismerést az 1865-ben megjelent Jim Smiley and His Jumping Frog történet hozta meg. Ezután profi előadóként járta az országot és New York-i lapoknak kezdett írni.

1870-ben feleségül vette Olivia Langdont. 1871-ben a connecticuti Hartfordban telepedett le, ahol tizenhét évig élt sikeres íróként. Közvetlen szomszédja Harriet Beecher Stowe volt, aki komoly hatást gyakorolt az írónak a rabszolgaságról vallott nézeteire. Ebben a korszakban jelentek meg legjobb művei: Tom Sawyer kalandjai, Élet a Mississippin és a Huckleberry Finn kalandjai.1874-ben Mark Twain egy Remington írógépet vásárolt, és a Tom Sawyer kalandjai volt az első olyan könyv a világon, amelynek a kéziratát az író írógéppel készítette. 1891-ben ismét Európába utazott, ahol kilenc évet maradt.

Mark Twain első üzleti próbálkozása 1869-ben volt, amikor részesedést szerzett a Buffalo Express lapban. A saját könyvei mellett anyagi sikert jelentett a Charles L. Webster & Co. könyvkiadó, amely Ulysses S. Grant tábornok (később elnök) életrajzát adta ki. 1894-ben egy nyomdai vállalkozása csődbe jutott, ezért az anyagi ügyeinek a rendbehozatalára felolvasó körútra indult. Az utazás alatt meghalt Suzy nevű lánya. Szerencsére Henry Huttleson Rogers, a Standard Oil alelnöke kész volt az írót átsegíteni az anyagi nehézségeken, akinek négy gyermeke közül három idő előtt halt meg, majd feleségét is elvesztette.

Mark Twain ünnepelt hírességként halt meg. Életműve sok amerikai íróra hatással volt.
Szerzőről
Matthew Arnold művei
Szerzőről
Mihail Eminescu művei
Szerzőről
Mihail Jevgrafovics Szaltikov-Scsedrin művei
Szerzőről
Mihail Jurjevics Lermontov művei
Szerzőről
Multatuli művei
Szerzőről
Nikolaus Lenau művei
Szerzőről
Nikoloz Baratasvili művei
Szerzőről
Novalis művei
Szerzőről
Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov művei
Szerzőről
Nyikolaj Platonovics Ogarjov művei
Szerzőről
Nyikolaj Szemjonovics Leszkov művei
Szerzőről
Nyikolaj Vasziljevics Gogol művei
Szerzőről
Oscar Wilde művei
Oscar Wilde (eredeti nevén Fingal O'Flahertie Wills) (Dublin, 1854. október 16. – Párizs, 1900. november 30.) ír költő, író, drámaíró.

Oscar Wilde 1854. október 16-án dublini értelmiségi családban született. Édesapja, William Wilde fül-orr-gégész szakorvosként dolgozott, édesanyja pedig Speranza álnéven forradalmi hangvételű költeményeket írogatott. Így az ifjú Oscar már egészen fiatalon „megfertőződött” az irodalom szeretetével.

A gyenge fizikumú, érzékeny fiú kitűnő neveltetésben részesült. Az enniskilleni bentlakásos iskola elvégzése után a dublini Trinity College-ban irodalmat, majd klasszika filológiát hallgatott. Egy 95 fontos ösztöndíj elnyerését követően útja Oxfordba vezetett.

Az írásból élő különc, de kétségtelenül zseniális képességekkel rendelkező Oscar Wilde az 1870-es, 80-as években érte el legnagyobb sikereit. A Newdigate-díjjal kitüntetett Wilde-t a viktoriánus Anglia legprovokatívabb írójaként tartották számon.

Az időközben megnősült és gyermekeket nemzett Oscar Wilde élete az ifjú Alfred Dougles megismerését követően siklott félre. Az elismert író a családját elhanyagolva egyre több időt töltött a pályakezdő irodalmárral. Kettejük között kialakult homoszexuális kapcsolat azonban sem a feleségnek, sem pedig az ifjú apjának nem tetszett: Constance Lloyd elvált Wilde-tól, Lord Dougles, Quennsberry ura pedig fajtalankodás vádjával bíróság elé citálta. Wilde elvesztette a pert, büntetésképpen két év letöltendő fegyházra, továbbá kényszermunkára ítélték.

A börtönévek alatt komoly fülbajt szerzett Wilde 1897-ben, szabadulása után, az őt ért állandó támadások, zaklatások elől, - egy jobb élet reményében -, Párizsba menekült, ahol Sebastian Melmoth álnéven teljes szegénységben és elszigeteltségben élt.

Annak ellenére, hogy Wilde vagyontalan volt, a Hotel d' Alsace tulajdonosának jóvoltából életének utolsó hónapjait a szálloda egyik legszebb szobájában tölthette el. Az anyagi helyzetéhez képest kitűnő ellátásban részesült író azonban halálának pillanatáig nem tudott megbékélni szobájának színével. „Vagy a tapéta megy, vagy én!” - fenyegetőzött a botrányos életű zseni.

A valószínűleg agyhártya-gyulladásban, 46 éves korában (1900. november 30-án) elhunyt írót, csekély számú barátja kíséretében, Párizs legnagyobb temetőjében, a Pére Lachaise-ban helyezték végső nyugalomra.
Szerzőről
Paul Verlaine művei
Szerzőről
Pedro Antonio de Alarcón művei
Szerzőről
Per Daniel Amadeus Atterbom művei
Szerzőről
Percy Bysshe Shelley művei
Szerzőről
Petar Preradovic művei
Szerzőről
Pierre-Jean Béranger művei
Szerzőről
Robert Browning művei
Szerzőről
Samuel Butler művei
Szerzőről
Samuel Taylor Coleridge művei
Szerzőről
Simo Matavulj művei
Szerzőről
Simon Gregorcic művei
Szerzőről
Simon Jenko művei
Szerzőről
Stefan Zeromski művei
Szerzőről
Stéphane Mallarmé művei
Szerzőről
Sully-Prudhomme művei
Szerzőről
Svatopluk Cech művei
Szerzőről
Szemjon Jakovlevics Nadszon művei
Szerzőről
Tarasz Sevcsenko művei
Szerzőről
Tevfik Fikret művei
Szerzőről
Thomas Hardy művei
Szerzőről
Thomas Hood művei
Szerzőről
Ugo Foscolo művei
Szerzőről
Vasile Alecsandri művei
Szerzőről
Vasile Cirlova művei
Szerzőről
Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij művei
Szerzőről
Visszarion Grigorjevics Belinszkij művei
Szerzőről
Vlagyimir Galaktionovics Korolenko művei
Szerzőről
Walt Whitman művei
Szerzőről
Wilhelm Raabe művei
Szerzőről
William Morris művei
Szerzőről
William Wordsworth művei
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet