E kötetben a jogelmélet és a jogtudomány (avagy a jogszociológia) területéhez tartozó négy tanulmányt tárok az olvasó elé. Az írások témaválasztása, elemzési tárgya a jogi rendszer változása, a jogászelit gondolkodása, illetve a polgári eljárásjog néhány problémája. A...
E kötetben a jogelmélet és a jogtudomány (avagy a jogszociológia) területéhez tartozó négy tanulmányt tárok az olvasó elé. Az írások témaválasztása, elemzési tárgya a jogi rendszer változása, a jogászelit gondolkodása, illetve a polgári eljárásjog néhány problémája. A témaválasztás miatt a tanulmányok megjelentetése egy kötetben az első pillanatban meg sem kérdőjelezhető. Szigorúan ragaszkodva azonban a jogtudomány és általában a tudomány diszciplináris szokásaihoz, reménybeli olvasónk joggal ráncolja homlokát, és jogosan kérdezi: miképpen kerülhetett egymás mellé a jogászelit gondolkodásáról írt tanulmány a polgári eljárásjog olyan speciális témájával, mint a bírói tényállás megállapítása. A válasz néhány szóval is megadható, amennyiben a tanulmányok írójának tudományos pályájára, érdeklődésének alakulására hivatkozunk.
Ebben a körben valóban a tanulmányok megírásának időpontjai jelzik a tudományos figyelem - és pályaív eltolódását, amely a szociológiától a polgári eljárásjogig tartott. Ám ha nem elégszünk meg a szerző szubjektumából derivált magyarázattal, akkor összetettebb válaszadásra kényszerülünk. A tanulmányok összetartozását, tartalmi egységét a kötet címe fejezi ki a legjobban. A jogászok joga ugyanis a jognak azt a szemléletét jelzi, ami a jog világából, immanens logikájából, felépítésének és működési problémáinak rendszerhű megértéséből táplálkozik.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.