A vállalati szintű európai gazdasági együttműködés jogi mechanizmusáról/KGST-jogi formák és keleti-nyugati vállalati együttműködés [antikvár]

A VÁLLALATI SZINTŰ EURÖPAI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS JOGI MECHANIZMUSÁRÓL* Mádl Ferenc 1. Bevezető megjegyzések 2. A vállalatok nemzetközi kapcsolatainak szabályozó rendszereiről és teendőkről általában 2.1. A szabályozási formák mai gazdasági és történeti feltételei 2.2. Az egységes nemzetközi kereskedelmi jog (lex mercatoria) tendenciája 2.3. A különböző szabályozó rendszerek (nemzetközi magánjogi, nemzetközi anyagi jogi, belső jogi szabályozás, szerződési gyakorlat stb.) jelenlegi állapota és a fontosabb teendők 3. A nemzetközi vállalati kapcsolatok egyes konkrét jogi formái a fejlett kapitalista országokban és a magyar jog — helyzet és teendők 3.1. Elhatárolás 3.2. A főbb jogi formák katalógusa 3.3. A katalógusról és a teendőkről nagyobb összefüggésekben 3.4. Helyzet és teendők az egyes kapcsolati formákban (nemzetközi vétel, beruházások, kooperációs- és kartellszerződések, leasing, switch, nemzetközi gazdasági társulások Nyugaton és Kelet—Nyugat relációban) 4. A nemzetközi vállalati kapcsolatok külső szabályozása és alakítása állami és nemzetközi keretekben 4.1. Funkciója 4.2. A külső szabályozó rendszerek katalógusa (belső állami jogokban, bilaterális és multilaterális egyezményekben, a gazdasági integrációk jogi mechanizmusában) 1. Bevezető megjegyzések 1.1. „A Coexistence and commerce kivételes munka, igazi esemény a Kelet—Nyugat kapcsolatokban" — írja J. J. Servan-Schreiber (az „Amerikai kihívás" — „Défi americain" szerzője). „Izgalmas analízis, új politikai felfogás meg jelenítése", mondja Edward Kennedy és Giovanni Agnelli (a Fiat Művek elnök-vezérigazgatója). „Nagyértékű alkotás mindazok számára, akik a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban felelősséget viselnek", állapítja meg II. Henry Ford. „Nixon Kínában, Nixon a Szovjetunióban, Európa a nagyhatalmak e viszonyának mozgásában maga is nagy változások színtere, amelyen * A Világgazdasági Tudományos Tanács felkérésére .az Európai Biztonsági Értekezleten tárgyalt európai gazdasági együttműködés problematikájához, ill. a „Középtávú világgazdasági prognózis" c. távlati kutatási terv témához kapcsolódóan — írt tanulmány (Id. ehhez részletesebben Az európai vállalatközi gazdasági együttműködés közgazdasági és jogi kérdései c. anyag bevezetőjét e lap — Gazdaság- és Jogtudomány, 1974. évi 1—2. szám — 53. oldalán). Gazdaság- és Jogtudomány, MTA IX. Osztályának Közleményei VIII. (1974) 172 mádl ferenc Párizstól Tokióig a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tisztjei és katonái,, tudósai és miniszterei, vezérigazgatói és vámhivatalnokai a.zt kérdezik maguktól: a nemzetközi gazdasági élet e bouleversement-jában mely áramok adják ki a fejlődés fősodrát", fogalmaznak mások, amikor S. Pisar „Kelet-Nyugat-gazdasági kapcsolatok" c. 1972-ben angolul és franciául is megjelent könyvét értékelik.1 Ez a képletes gyorsinterjú Pisar könyve kapcsán számunkra nem azért érdekes, mintha kiindulási tézisének igazát — hogy ti. új korszak kibontako-!' zásának vagyunk tanúi a Kelet—Nyugat gazdasági kapcsolatok terén — ezekkel az idézetekkel akarnánk, vagy ezekkel kellene igazolni. Inkább csak azt kívánja jelezni, hogy e történelmi folyamatot a másik oldalon is konstatálták és megindult a hozzá való alkalmazkodás. Persze Pisar és benne Nyugat számos kérdésfeltevésére a mi nézőpontjainkból ez a tanulmány is kitér, hiszen olyan témáról való beszélgetésről van szó, amelyben a másik partner végül is i||l képletesen szólva — S. Pisar, ill. mindazok, akik a nemzetközi reáliák figyelembevételével jószándékkal és tudományos objektivitással kívánnak e beszélgetésben résztvenni, amelyet a történelem azokra is rákényszerít, akik ezt nem akarnák. Pisar egyébként valóban izgalmas elemzéseinek alján vagy végén mintegy ceterum censeo-ként mindig ott van az a valami, amit úgy fejez ki, hogy a imodern-kori pax mercatoria (a korszerű világkereskedelem békéje) kibonta-Ikozásáért szenvedélyes elkötelezettséggel állandóan harcolni kell. Ehhez, e tanulmány jegyében, azt is hozzá lehet fűzni, hogy ennek végülis egy a jelenleginél alkalmasabb modern-kori lex mercatoria (a világkereskedelem korszerű jogának) kibontakozására is kell vezetnie. E problematikáról jggj a fennálló helyzetről és teendőkről®® kíván jelen tanulmány áttekintő összegezést nyújtani. A fenti nyitás után természetesnek tűnnék, hogy a Kelet—Nyugat gazdasági kapcsolatok fejlődésének értékelésére a szocialista gyakorlat és elmélet pozíciójából is sor kerüljön. Ez a tanulmány azonban csak feltételezi és nem tárgyalja a Kelet—Nyugat gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez fűződő gazdasági és politikai érdeket, ill. azokat az objektív jelenségeket és törvényszerűségeket (a világpiac egysége, a technológia, a termelés és az értékesítés fokozatos internacionalizálódása, a nemzetközi munkamegosztás fejlődése, a békés koegzisztencia, a jelenleg is erős gazdasági interdependencia, a nem-szocialista országok 1/3-os részesedése külkereskedelmünkben, a különböző alapvető hazai és KGST-okmányokban megfogalmazott gazdaságpolitikai normák a. Kelet—Nyugat gazdasági kapcsolatok fontosságáról és fejlesztéséről stb.), * S. Pisar: Transactions entre l'Est et l'Ouest. Préface de V. Giscard d'Estaing. Dunod, Paris 1972. 335 old. Az angolul is. megjelent könyv angol oime: Goexistence aruí Oommerce. Az idézett értékeléseket, a francia kiadónak a könyvhöz csatolt sajtótájékoztatója tartalmazza. Gazdaság--is ¦ Jogtudomány. MTA IX. Osztályának Közleményei VIII. (1974)