Büntetés-végrehajtási jog és szabálysértési tételek [antikvár]

részlet Bevezetés A büntetés-végrehajtási jog című segédkönyv a jogi szakvizsgára felkészüléshez kíván segítséget nyújtani. Azok az ismeretek találhatók meg benne, amelyek elvezethetik a T. Olvasót ennek a szakvizsgatárgynak akár a mélyebb megismeréséhez is. Abban a reményben íródott, hogy valóban segítőtársa tud lenni a büntetés-végrehajtási jogot már egyszer megtanult, avagy azt megismerni óhajtónak, az abból vizsgázni készülőnek. Az ismeretközlés olyan módszerét választottam, amely elsődlegesen a jogi felsőoktatás céljait már elsajátított, az elméleti alapokon már túljutott olvasónál nagyobb súlyt helyez a jogalkalmazási alapismeretekre és tapasztalatokra, a gyakorlati követelmények figyelembevételére. A tananyag tartalmazza a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által közzétett Jogi Szakvizsga követelményeket a megfelelő témák keretei közé illesztve, ott feldolgozva. A cenzorok ugyanis ezeken túlterjedő kérdéseket is feltehetnek. A Jogi Szakvizsga Bizottság Titkársága a szabálysértési jogból is e szakvizsgához sorolt kérdéseket technikai okok miatt; nem azért, mert ne tudná, hogy nem ide, nem ehhez a jogághoz tartozik. Az ezekre a kérdésekre adandó választ is tartalmazza külön függelékben a büntetés-végrehajtási jog után a segédkönyv, amely az 1996-ban e címen, majd 1999-ben, 2001-ben, 2006-ban, 2008-ban és 2010-ben „Magyar büntetés-végrehajtási jog" címen kiadott tankönyveim és az azóta történt jogszabályváltozás, valamint a bírói gyakorlat figyelembevételével készült. Ha a büntetőjog azzal tudja betölteni társadalmi szerepét, hogy büntet, akkor a büntetésvégrehajtásijog is csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, amennyiben ezt a büntetést érvényesíti. Úgy kell ezt tennie, hogy eredményes, hatékony legyen, ugyanakkor megfeleljen a jogállamiság követelményeinek is. A büntetés-végrehajtási jogtól függ a büntetőjogi szankció, a büntető eljárásjogi kényszerintézkedés tartalmát képező és más értékektől, érdekektől való ideiglenes, átmeneti, arányos jogfosztás gyakorlati megvalósulása. Mivel az alapvető jogok korlátozásáról van szó - még ha maga az állam részéről és törvény alapján is -, messzemenő védelmet kell nyújtani az esetleges joggal való visszaélés megelőzésére, kiküszöbölésére. A büntetőjog, a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás koncepciója és szerkezete középpontjában - mint tettesnek és sértettnek egyaránt - az ember védelmének és tiszteletének kell állnia, melyből levezethető szabadságának korlátja is, amelyet csak annyiban gyakorolhat, és amelynek tiszteletben tartását csak annyiban igényelheti másoktól, amennyiben embertársainak ugyanolyan és épp úgy tiszteletben tartandó szabadságába és jogaiba nem ütközik. Az emberi és állampolgári jogok biztosítása iránti igény ott a legerősebb, ahol az állam a legsúlyosabban korlátozhatja ezeket, a büntető jogszabályok végrehajtása során. A büntetés-végrehajtás nem lehet az önkényesség eszköze, mindig a törvények betartásával kell teljesítenie funkcióját. Szempont a társadalom védelme a bűnelkövetőtől, de szempont a végrehajtás során az ő védelme is a társadalom haragjától, a hatóságok egyes megtévedt tagjainak esetleges önkényes eljárásától. Ha a végrehajtási tevékenység nem törvényes, nem váltja ki az állam törvényei iránti tiszteletet és természetesen nem felel meg a jogállamiság követelményeinek sem. Az igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtás tevékenységében nincs súlyosabb követelmény, nagyobb érték, mint a törvényesség megtartása.