Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
Ez a kötet a „Magyar alkotmányjog" tankönyvsorozat befejező része. A tananyag támaszkodik a modern alkotmányelméletben elfogadott dogmatikai ismeretekre, amelyek az alapjogok fejlődésére, fogalmára, funkciójára, tartalmi elemeire és tárgyára, csoportosítására, illetve az alapjogok biztosítására vonatkozó állami kötelezettségekre, valamint a korlátozás szabályaira vonatkoznak.
Szerzők figyelembe veszik egyrészt, hogy az Alkotmányban rögzített alapvető jogok katalógus nem tagolódik (tartalom és funkció alapján, alanyok vagy gyakorlási mód szerinti) csoportokra. Ezért az egymással tematikus kapcsolatban álló, egymást feltételező vagy az egyén, illetve a közösségek alapjogi státusának, dimenzióinak hasonló aspektusát biztosító jogok - elszakadva az alkotmányi sorrendtől - nagyobb egységekbe tömörítve kerülnek bemutatásra. Szerzők másrészt törekednek az egységes dogmatikai séma kialakítására, és olyan módszer alkalmazására, amely rendszertani összefüggésekben szemlélteti az alapvető jogokat, és egyértelmű definíciókra épül. Fontos célkitűzés a vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat feldolgozása, amely a magyar alapjogi dogmatikához, illetve jogalkalmazáshoz jogfejlesztő döntésekkel járul hozzá. Mindezek egyfelől a tananyag feldolgozását hivatottak megkönnyíteni, másfelől megteremtik a jogeset-megoldó készség elméleti alapját. A kötet az alapjogokkal kapcsolatos általános (nemzetközi, szupranacionális, alkotmányi és törvényi) rendelkezések bemutatása után vázolja az egyes alapjogok elemzésénél követendő módszert és a szempontválasztás indokait. Az alapjogok és kötelességek tartalom és funkció szerinti csoportosításban, hat nagyobb fejezetbe sorolva kerülnek ismertetésre, figyelemmel a közöttük mutatkozó intézményi összefüggésekre is. Mivel a szerzők a magyar alapjogi dogmatika kidolgozására törekednek, nincs, vagy csak szűk körben van lehetőség és szükség történeti, összehasonlító, vagy nemzetközi dogmatikai, illetve kritikai elemzésre. A politikai részvételi jogok (választójog, népszavazáshoz való jog, helyi önkormányzáshoz való jog) tárgyalására azért nem kerül sor, mert azokat a tankönyvsorozat más részei részletesen elemzik.