Szabályzatok, törvények [antikvár]

Részlet: A mi törvényeink Sokféle törvény irányítja életünket. Már puszta biológiai létezésünket is egész sereg természeti törvény teszi lehetővé és határozza meg: az élet csak erre alkalmas közegben jöhet létre és tartható fenn. A születéstől a halálig meghatározott törvényszerűségekkel lezajló bonyolult fizikai, vegyi, biológiai folyamatok összessége biztosítja az életet. Mindenki számára érthető, hogy ezeket a természeti törvényeket nem lehet büntetlenül megsérteni. Az emberi élet azonban nem puszta vegetatív létezést jelent — mint a kezdetleges egysejtűek, az állat- és növényvilág egyedeinek élete —, hanem egyúttal közösségben, társadalomban élést is. Az embernek, mint társadalmi lénynek az életét másfajta törvények szabályozzák. Nemcsak azok, amelyeket a köznapi nyelv is törvényeknek nevez, hanem egy sor más, Íratlan magatartási szabály is. Ezek a szabályok az emberek tartós együttélése során alakulnak ki és formálódnak át az idők folyamán, a megszokás, a szóbeli vagy hallgatólagos megállapodás révén. A köznapi életben szinte észre sem vesszük, hogy viselkedésünk, magatartásunk ilyen, az emberek közötti érintkezést meghatározó szabályok szerint igazodik. Az ilyen típusú magatartási szabályok betartásáról maga a közösség gondoskodik. Aki több ízben megszegi egyiket vagy másikat, azt a kollektíva bünteti meg. Például, aki mindig mások szavába vág, azt a többiek fecsegőnek bélyegzik, aki adott szavát több ízben nem tartja meg, az könnyen megkaphatja a „megbízhatatlan", „felelőtlen" jelzőt. A következőkben a fecsegő hamarosan észreveheti, hogy nem szívesen állnak vele szóba, a felelőtlen, hogy akkor sem hisznek ígéretének, amikor komoly a szándéka. A magatartási szabályok megsértője tehát kényelmetlen helyzetbe kerül. 3