A csekktől a kártyáig [antikvár]

Részlet: Bevezetés A piacgazdálkodásra való eredményes áttérésnek többek között az is feltétele, hogy gyökeres szemléletváltozás történjék, amely segíti az „új" befogadását, hogy korszerű eszközök, gazdasági és jogi intézmények álljanak rendelkezésre, és azokat helyesen, gazdaságosan tudják alkalmazni. A tervgazdálkodást folytató kelet-európai országokban eddig nem voltak ismertek és elfogadottak a könyvünkben tárgyalt fizetési eszközök, jóllehet ebben az időszakban a nyugati világban már régen jelen voltak, és a mindenkori szükségleteknek megfelelően módosultak és fejlődtek. Mi ezek közül kiemeljük és a következőkben tárgyalni kívánjuk a készpénzkímélő fizetési eszközöket, így a csekket, a garantált csekket, a csekk-kártyát és a különböző bankkártyákat. Célunk elsősorban a gyakorlat ismertetése és alkalmazásuk előmozdítása. Az elméleti vonatkozásokat csak az előbbi cél biztosabb eléréséig kívánjuk vizsgálni. A kérdések taglalásánál a közérthetőségre igyekeztünk törekedni, a szakkifejezéseket csak módjával és mindenkor magyarázattal kiegészítve használtuk. Tettük ezt azért, mert nemcsak a banki, pénzintézeti körök munkatársait szeretnénk a könyv olvasói között tudni, hanem a leendő kártyabirtokosokat is, illetve mindenkit, aki a plasztikkártyát a jövőben használni fogja. A készpénzkímélő fizetési eszközök magyarországi használatának nemegyszer gátat szabott a bizalmatlanság is, amellyel azokat itthon fogadták. A készpénzkímélő fizetési eszközök használatát és fejlődését nem is lehetett vámi olyan gazdaságban, ahol a fizetőképesség szinte közömbös volt (lásd fizetésképtelen „élüzemek", hónapokig tartó sorban állások), nem szólva a „magánszektorról", amely nem volt „méltó" a korszerűsítésre, fejlesztésre. Abban is reménykedünk, hogy a készpénzkímélő fizetési módozatok helyes és világos magyarázatával kedvet csinálunk nemcsak a gazdálkodó szervezetek, így a kereskedelmi és szolgáltató szektor, hanem a lakosság körében történő alkalmazásához is, továbbá a bankoknál az ehhez szükséges számlavezetési és egyéb kapcsolódó tevékenység fejlesztéséhez. Tudatában vagyunk annak, hogy mindezeknek a megvalósítása, a mindennapos gyakorlatba való bevezetése költséggel, befektetéssel jár, amelyet valakinek 9