Örökségkalauz [antikvár]

Műemlék épületeink történeti, esztétikai és kulturális értékük mellett gyakran jelentős használati, társadalmi, identitásbeli értéket is hordoznak. Egy műemlék épület felújítása és hosszútávon fenntartható üzemeltetése sokféle módon történhet. Jelen Örökségkalauz ahhoz a rendhagyó esethez kíván segítséget nyújtani, amikor egy állami, önkormányzati vagy egyházi tulajdonban levő műemlék középület felújítását egy helyi közösség kezdeményezi úgy, hogy: az épületbe közösségi, kulturális és üzleti tevékenységeket tervez, alapvetően a közösség hasznára; az épület állagmegőrzésében, illetve a tervezett tevékenységek finanszírozásában a közösség szerepet vállal; az épület felújítását célzó projekt túlmutat magán az épületen és képes a térség fejlődésének motorjává válni. Az Örökségkalauz megírását egy kísérleti projekt tapasztalataira alapoztuk, amelynek során a Balaton-felvidéken található Nivegy-völgy öt falvának összefogásával megszépült és új életre talált a balatoncsicsói plébánia hosszú évek óta pusztuló épülete. A Norvég Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával megvalósuló projekt során, a használaton kívüli, egyházi tulajdonú épület a helyi közösség szándéka szerint közösségi és non-profit üzleti funkciót kapott. Az útmutatóként is használható Örökségkalauzban az alábbi kérdésekre keresünk választ: Hogyan lehet úgy elvégezni egy értékmegőrző beruházást, műemlék-helyreállítást, hogy az minél pozitívabb hatással legyen a helyi gazdasági, társadalmi környezetre, az épület valódi gazdára találjon és hosszú távon fenntarthatóvá váljon? Miben különbözik a közösségi tervezés a hagyományos tervezési folyamattól? Milyen funkciók, üzleti modellek működnek egy fenntartható, önfenntartó közösségi használatú épületnél? A válaszok a következő oldalakon olvashatók és reményeink szerint sok hasonló kezdeményezéshez adnak hasznosítható elméleti hátteret és gyakorlati útmutatást.