Autó-Motor 1979. december [antikvár]

Az utóbbi két évtized motorizációs fejlődése azt jelentette, hogy a közúti áruszállítás több mint hatszorosára, a személyszállítás több mint hétszeresére, a személygépkocsi-állomány pedig 30 ezerről közel 1 millióra növekedett. Ez a növekedés jelentős fejlesztéseket igényelt a háttérintézmények, a közlekedést kiszolgáló létesítmények területén. Egyik legfontosabb ebben az úthálózat, ahol a fejlődés jellemzőjeként most csak azt említem, hogy az autópálya-építés kezdeti nehézségei után ma már autópálya-hálózat kiépítésén fáradozunk. Sok gondunk volt korábban a megfejelő műtárgyépítő kapacitás hiánya miatt. Ma azonban korszerű technológiák állnak rendelkezésünkre, amelyek lényegesen lerövidítik az építés idejét, és kifejlődött az a szakmai gárda, amely magas színvonalon képes a feladatokat megoldani. Ennek jelentőségét abból is láthatjuk, hogy a főváros talán legsúlyosabb közlekedési gondja a Duna két oldalának közlekedési összeköttetése. Évszázadok alatt ugyanis olyan országos úthálózatrendszer alakult ki, melyben az utak döntő többsége a fővároson halad keresztül, és a fővárosi hidakat veszi igénybe. A megnövekedett forgalmat a mai hidak egyre kevésbé tudják lebonyolítani, ezért a következő évek egyik kiemelt feladata, átbocsátóképességük növelése lesz.