Bővebb ismertető
Részlet:
LRI-NEK ÁLLNI A SAJAT LÁBÁN
Beszélgetés Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel
Hosszas érdekegyeztető folyamat közeledik a vége (elé: a Malév privatizációjával párhuzamosan tisztázni kellett, milyen értékekkel rendelkezik a Magyar Légiközlekedési Vállalat, s mi az, ami a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság hatáskörébe tartozik. Az állam 20 évvel ezelőtt választotta ketté a feladatokat, de a munka során inkább a szervezeti kérdésekre volt tekintettel, mint a tevékenységi körök nemzetközi gyakorlatnak megfelelő elosztására. Ez az esztendő új helyzetet hoz mindkét cég életében. A következőkben, egyebek mellett, arról kérdezzük Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert, milyen lesz a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság holnapja.
- Szereti-e a repülőgépen való utazást?
- Mióta Ikaros megpróbálkozott először a repüléssel, az emberek többségét nem lehet eltántorítani a repülőgépektől. Én is közéjük tartozom. Eddig még csak az utasszállító gépeken utaztam, de szeretnék egyszer felülni
egy sportrepülőgépre, s kipróbálnám a hőlégballonos utazást is.
- Bízzunk benne, erre mielőbb sor kerül, méghozzá úgy, hogy olyan Ferihegyi repülőtér-'ről szállhatnak föl, ahol tisztázták az ott működő két nagy cég, a Malév és az LRI hatáskörét, azt a tevékenység- és vagyonmegosztást, amely az utóbbi időben sok vita tárgyát adta. A két vállalat nem létezhetett egymás nélkül a múltban sem, s a jövőben szintén egymásra lesz utalva. A kérdés az: milyen mértékben?
- Teljesen igaz, hogy a két vállalat nem tud egymás nélkül létezni, nyilvánvaló: az oiszág sem képes e két szervezet nélkül jól működni. Kérdés, a nemzeti, az országos érdekeket megtestesítő kormányzat révén ez az ügy hogy kezelhető. A vagyonmegosztás folyamatában azt tartottuk szem előtt, hogy két életképes, hosszú távon Is önerejéből megélni tudó vállalatot alakítsunk ki. A munka során tekintettel voltunk az Állami Számvevőszék LRI-nél folytatott vizsgálatára, melynek megállapításai erősen
figyelemmel voltak a vállalat költségvetési kapcsolatára. Aktualitást adott az ügynek továbbá a Malév nem kis nyilvánossággal folyó privatizációja, amelyet szintén közelről érint a vagyonmegosztás. Nem mindegy ugyanis, milyen értékeket vihet magával a légiközeledési társaság az üzletbe. A cél mindenképpen az, központi, anyagi támogatás igénybevétele nélkül éljen meg mindkét cég. Az LRI pldául a korábbi években még többszáz millió forintot kapott a költségvetésből a feladatok ellátására. Ma már saját költségvetésének csak kis része központi pénz, s ha jövőre nem is, 1993-tól valószínűleg a saját lábán kell megállnia teljes egészében.
- Miből élhet meg az LRI?
- A légikikötőn keresztül történhet meg a nemzetközi légiforgalomba való aktív bekapcsolódásunk. Ennek csak egyik oldala a nemzeti légitársaságon keresztüli munka, a másik részét pedig a külföldi légitársaságoknak a „begyűjtése" jelenti.
- Azt gondolom, erre nagy szükség is van, hiszen még Fe-
rihegyen tavaly mintegy harmincezer leszállást jegyertek föl, addig Bécsben közel négyszer ennyit.
- Igen, ami nyilván lehetne kedvezőbb is a számunkra. Ebben persze benne van a keletnyugati elkülönülés hatása Is, ugyanakkor tény: hogy a repülési tarifák tálunk olcsóbbak mint más nemzetközi repülőtereken, a gépek kiszolgálási dijai viszont nem teszik vonzóvá Ferihegyet.
- Egyáltalán, érdekeltek vol-tunk-e abban, hogy minél több gépet csalogassunk hozzánk?
- Az érdekeltség működött ugyan, de nem nagyobb Intenzitással, mint a magyar gazdaságban általában. Tény viszont, hogy - mint arról már szóltunk - csökkent az LRI állami támogatása, s ez éppen az érdekeltség erősödésével volt ellensúlyozható.
- A forgalom növelésén túl, milyen tevékenységekből származhat jövedelme az LRI-nek?
- Tisztázni kellett, mik azok a jogosítványok, amelyek az állami tulajdon kezelésére, működtetésére szolgálnak. E tekintetben mind a jogok, mind a vagyontár-