Nyomdaipari anyag- és áruismeret [antikvár]

Részlet: 1. A papír alapanyagai és gyártása A papír nyersanyaga a növényi rost. A rostszálak legegyszerűbb kimutatási módja, hogy egy darab papírt eltépünk és a világosság felé tartva a szakítás mentén apró, vékony szálakat veszünk észre. E szálak összefüggő tömege alkotja a papírt. Ahhoz, hogy a növényi nyersanyagból papírt készíthessenek, annak több szakaszos megmunkáláson kell keresztülmenni: 1. rostanyagot kell készíteni; 2. a rostanyagot meg kell őrölni, továbbá enyvezni, festeni stb.; 3. szitán lappá kell képezni; 4. ki kell szárítani, végül kikészíteni és csomagolni. A papírral szemben támasztott követelmények határozzák meg a felhasználandó rostanyag minőségét és milyenségét. Minél vékonyabb a papír, annál hosszabb szálú rostanyag kell hozzá. Vastagabb papírokhoz és kartonlemezekhez megfelel a rövidebb rostanyag is. A növény rostszálainak hosszúsága határozza meg többek között, hogy a növény a papírgyártás céljainak megfelelő-e. A rövid, vastag rostok nehezen kuszálódnak egymással, kevésbé szilárd lapot képeznek. A növény vázát a sejtek összessége alkotja. Mint a vasbetonban a vasszálakat a cement, úgy a növényben a lignin a sejteket ágyazza be. A sejtek igen sokfélék lehetnek, anyaguk többsége cellulóz. Papírgyártásra csak azok alkalmasak, amelyeknek hossza az 1—2 mm-t meghaladja és nagy tömegekben fordulnak elő. Ezeket a hosszabb sejteket rostoknak nevezzük. Minden olyan növény alkalmas tehát papír előállítására, amely megfelel az alábbi feltételeknek: 1. megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre; 2. a használható rostok a növény nagy részét alkossák; 3. a rostok lehetőleg hosszúak legyenek; 4. a rostoknak megfelelő szilárdsága legyen; 5. felhasználása olcsó legyen. A mai papírgyártás leghasználatosabb nyersanyagai: 1. a fából mechanikai úton nyert, ún. facsiszolat (faköszörület); 2. a cellulóz, amelyet vegyi úton kell feltárni; 3. a félcellulóz (feltárási foka a cellulóznál alacsonyabb); 4. hulladékpapír; 5. segédanyagok: a) töltőanyagok b) enyvezőanyagok és timsó c) festékanyagok d) segédanyagok különleges célokra. Facsiszolatgyártás Facsiszolaton az alapvetően mechanikai úton elemi rostokra bontott fát értjük. Gyártásához legalkalmasabb a lucfenyő. A jegenyefenyőt valamivel több gyantatartalma miatt ritkábban használják. A nyárfát - mivel rostjai rövidebbek és szélesebbek - csak fenyőfa-csiszolattal keverve használják fel, így elkerülik, hogy a belőle készülő papír laza és kis szilárdságú legyen.