Tizenkét év I-III. [antikvár]

Tizenkét esztendő a tudománytörténetben is elég jelentékeny időegység ahhoz, hogy a kutatási eredmények mérhetők, a tudományfejlődés fő irányai érzékelhetőek és a létező hiányosságok számonkérhetők legyenek. Amikor a Sapientia Alapítvány - Kutatási Programok Intézete a rendszerváltozás utáni erdélyi tudományos kutatási eredmények számbavételére kérte fel a különböző, Erdélyben művelt tudományterületek szakembereit, úgy gondoltuk, eljött annak az ideje, hogy szembenézzünk önmagunkkal: kik vagyunk, hova jutottunk, mennyit érünk és merrefelé tartunk. Kiadványunk a jelenkori Erdélyben alkotó magyar kutatók 1990-2001 között eltér tudományos eredményeit próbálja meg felleltározni. Az elkészült 37 tanulmányból és a hozzájuk tartozó könyvészetekből álló szintéziskísérlet tehát nem azokat a tudományos eredményeket ismerteti, amelyek Erdéllyel, illetve az erdélyi magyarsággal kapcsolatosak, hanem ennél bizonyos tekintetben többre, más tekintetben pedig kevesebbre törekszik. Erdély és az erdélyi magyarság ugyanis fontos kutatási téma és probléma, de a specifikusan Erdélyhez köthető kutatási témák csak a ténylegesen művelt tudományterületek egy részének - mindenekelőtt a történelem- és társadalomtudományoknak, a bölcsészettudományok egy részének - és ezeken belül is csak egyes szakirányoknak lehetnek sajátos kutatási tárgyai, míg más tudományok (pl. a műszaki és a természettudományok, az orvostudomány stb.) olyan egyetemes tudományos kérdésekre keresik a válaszokat, melyek egyáltalán nem Erdélyspecifikusak. Mivel abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ez utóbbi tudományterületeken is számos erdélyi magyar tudományos kutató tevékenykedik és ér el nemzetközileg is számottevő eredményeket, kiadványunk szerkesztése során egy tágabb szemléletet kellett érvényesítenünk, és nem tűzhettük ki célul azt, hogy a jelen összefoglalóban csak azok a munkák kerüljenek bemutatásra, melyek Erdéllyel mint kutatási témával foglalkoznak.