Művelődésszociológiai szöveggyűjtemény [antikvár]

A művelődésszociológia szakirodalmából válogatott jelen szöveggyűjtemény a középfokú művelődésszerző és közművelődési szakképzésben résztvevő hallgatók felkészülését kívánja megkönnyíteni, segíteni. Teljességre - már csak terjedelmi okokból sem - nem törekedhetett. A szerteágazó és részkérdéseiben is sokrétűen összefüggő tudományos diszciplína minden aspektusa egy kisebb könyvtári szakirodalmat tudhat maga mögött; pusztán tudománytörténeti áttekintése is egy vaskos könyv megírását tenné szükségessé. Ilyképpen a kötet egyik célja, hogy áttekinthetővé tegye a művelődésszociológia kérdésfelvetéseinek körét- igazából ezt is csak a Művelődésszociológia szöveggyűjtemény 1. résszel (Bp. 1976) együtt teszi. Másik célja, hogy megkönnyítse a - sokszor nehezen hozzáférhető - könyvek és tanulmányok legfontosabb gondolatainak megismerését. S nem tagadom, célja az is - mert minden válogatás szubjektív is-, hogy támpontul szolgáljon a szerkesztő művelődésszociológiáról vallott saját nézetei kifejtésére. Az első kérdést úgy vethetjük fel, hogy minek tekintsük a műveltség és a művelődés társadalmi jelenségeit: társadalmi intézménynek vagy a társadalom egyik alrendszerének? Ha alrendszernek fogjuk fel, akkor ekkép közelíthetnénk tárgyunkhoz: „Az emberi élet minden szervezett formáját egy rendszernek nevezhetjük. Ha a társadalomra mint egészre gondolunk, akkor a társadalmat szociális rendszernek hívhatjuk. Nyilvánvalóan a szociális rendszernek bizonyos - kisebb vagy nagyobb - számú másodlagos, egymással vonatkozásban álló rendszerből kell összeállnia, amelyek mindegyikét a maga ténykedése metódusával összhangban lehet meghatározni.(...) A rendszert úgy kell definiálnunk, mint megszervezett módot, amelyben egy meghatározott szociális tevékenység megvalósul. Ebben az értelemben minden társadalom funkciókat kapcsol hozzá egy rendszerhez, amely(ek)et folyamatos léte megtartásához fejlesztettek ki. (...) Ebben az értelemben a művészeteket és a tudományokat a mentális aktivitás rendszereinek nevezhetjük. (Abraham, 1973.) Ennek a szemléletnek megfelelően járunk el példának okáért, amikor az „oktatási rendszer"-ről beszélünk, annak szociológiai problémáit tárgyalva.