Művészet és szépség [antikvár]

A női szépség esztétikája című könyvemben - mély egyébként már régen nem kapható - igyekeztem annakidején a női test analizálásán keresztül népszerűsíteni azokat a fontos művészi és kultúrhistóriai szempontokat, melyeknek ismerete nélkül mégoly tudós elméletek sem közvetíthetik a közönség felé a művészi szemlélet alapvető törvényeit. Amolyan esztétikai aprópénzszórás volt ez, s abból az elgondolásból fakadt, hogy az örök téma, az asszony és szépsége mindenkit érdekel, férfiakat és nőket egyaránt, s e szépség művészi elemeinek és dokumentumainak félmutatása közben be lehet járni - a tájképfestés kivételével - a művészet csodás birodalmának egész területét: az aktból kiindulva, a figurális kompozíciókon és a klasszikus arcképen keresztül a modern portréfestésig. Ezt a tárgykört most rendszeresebben és részletesebben dolgoztam föl, a módszeren azonban most sem változtattam. Elvont és száraz esztétizálás helyett most is bekapcsoltam fejtegetéseimbe - ha úgy tetszik: csevegésembe - nemcsak a festészet és szobrászat tanításait, hanem az anatómus adatait, a jellemző történeti eseményéket és anekdotákat, a divat fejlődéstörténetét és furcsaságait, sőt a költök ditirambusait is, hogy színesebbé tegyem az esztétikai elméletek és a művészettörténeti adatok itt-ott elkerülhetetlenül hűvös tárgyilagosságát. Afféle modern szellemi koktélt kevertem ebben a könyvben: pezsgőt és édeset, csípőset és fanyart, lírát és humort - talán felüdíti az olvasót pár órára ezekben a szomorú napokban.