kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Balázs György - A népi építészet védelme [antikvár]
 
Részlet a könyvből: Szép fekvésű kis ország a Kárpát-medence középső és nyugati részén. Lakosainak száma alig haladja meg a tíz és félmilliót. A terület nagy része síkság és alacsony dombvidék, amely mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas. Hazánk egyike azon...
4980 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a könyvből: Szép fekvésű kis ország a Kárpát-medence középső és nyugati részén. Lakosainak száma alig haladja meg a tíz és félmilliót. A terület nagy része síkság és alacsony dombvidék, amely mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas. Hazánk egyike azon európai országoknak, amelyek a tengertől a legtávolabb fekszenek. Legnagyobb területű tava - mely a külföldi és belföldi turizmus kedvelt helye - a Balaton. Országunk rendkívül gazdag gyógyforrásokban. Kedves Vendégeink Egerben és környékén is találhatnak ilyeneket. A népesség 96,5%-a magyar. Német, szlovák, román, szerb-horvát és egyéb nemzetiségek lakják még az országot, amelyeknek fontos szerepük van a magyarok és a szomszéd népek közötti barátság fejlesztésében. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsolataikat. Magyarország a közepesen városiasodott európai országok közé tartozik, annak ellenére, hogy 1949. óta a városi népesség 37,0%-ról 56,0%-ra növekedett az összlakosságon belül. A városi lakosság rohamos növekedését döntően a falusi népességnek a 60-as évek végéig tartó nagyarányú elvándorlása okozta a jobb életkörülményeket kínáló ipari-városi telephelyek felé. Ma több, mint száz városunk van, közülük legnagyobb az ország szívében levő gyönyörű fővárosunk több mint kétmillió lakossal. Társadalmi fejlődésünk a különböző történelmi korszakokban sajátosan alakult. Régiónk fejlődése már a feudalizmus kialakulása idején is megkésett, és ennek következtében már az akkori társadalom vonásai is jelentős mértékben eltértek a nyugati típusú feudalizmustól. Ezeket az eltéréseket tovább erősítették és növelték olyan események, mint a kereskedelmi utak „elterelődése", a török hódítás stb., amelyek gazdaságilag háttérbe szorították ezt a régiót, és amelyek visszafogták a polgárosodást és a városiasodást. Számottevő és erős városi polgárság nem alakulhatott ki, így ez a (nyugaton gazdaságilag is erős és számbelileg is jelentékeny) osztály nem kérdőjelezhette meg alapvetően a feudális viszonyokat, s sem a központi hatalom, sem pedig a feudális társadalmi rendszer elleni küzdelem nem számíthatott erre a tényezőre. Ennek következtében gyakorlatilag a II. világháború végéig fennmaradt a nagybirtok rendszer (egyes elemeiben feudális vonásokat is őrizve) és képviselői is jelentős helyet foglaltak el a politikai hatalmi struktúrában. E fejlődés következtében a magyar társadalom nem csupán gazdaságilag maradt el a nyugati, gazdaságilag fejlett országokhoz képest, hanem a társadalom szerkezete is másképpen alakult. Ez a társadalomszerkezet azután hosszú távra kedvezőtlen feltételeket teremtett a modem társadalomfejlődés számára. A II. világháború befejezésekor és az azt követő években a korábbi társadalmi struktúra (elsősorban a földreform és a politikai változások következtében) jelentősen átalakult, majd a szocialista társadalom építésének folyamatában gyökeresen megváltozott. Ezek a változások azonban nem tüntették, s nem is tüntethették el a korábbi történeti fejlődés sajátosságait. A korábban kialakult társadalomszerkezet ugyanis nemcsak ,/elépítését" tekintve volt más, mint pl. a nyugat-európai társadalmak struktúrája, hanem egyes osztályaiban és rétegeiben is más vonásokat őrzött. Ezek a vonások a szocialista társadalom létfeltételei között részben átalakultak, részben eltűntek, részben viszont hangsúlyozódtak. Annak a körülménynek pl. hogy a magyar munkásság kialakulásának első szakaszában nem kis részben külföldi származású volt, ma aligha van hatása. Az, hogy a szakmunkásság meglehetősen zárt társadalmi réteget jelentett ma is érezhető pl. abban, hogy szívesen adják fiaikat szintén szakmunkásnak. Az a körülmény pedig, hogy a munkásosztály jelentős része parasztszármazású, a települési viszonyok hatására még hangsúlyozódott is. A mai magyar társadalomszerkezetre már az jellemző, hogy az aktív keresők 56%-a munkás, 14%-a szövetkezeti paraszt, mintegy 26%-a szellemi foglalkozású. A dolgozóknak 4%-át teszi ki a kisárutermelő, kisiparos, kiskereskedő réteg. A két világháború között Magyarország gazdasági fejlettsége és a két fejlődés üteme tekintetében is Európa elmaradott országai közé tartozott, fejletlen agráripari jellegű volt. Ma a magyar gazdaság a közepesen fejlettek közé sorolható. Az 1950-től 1978-ig eltelt időszak a magyar ipar rendkívül dinamikus fejlődésének korszaka volt, a gyors iparfejlődés minden előnyével és hátrányával együtt. Az ipari termelés közel nyolcszorosára emelkedett.
Szerzőről
Balázs György művei
Szerzőről
Dr. Bakó Ferenc művei
Szerzőről
Dr. Barabás Jenő művei
Szerzőről
Dr. Hoffmann Tamás művei
Szerzőről
Dr. Komjáthy Attila művei
Szerzőről
Dr. Román András művei
Szerzőről
Jiri Vondra művei
Szerzőről
Kecskés Péter művei
Szerzőről
Kerner Gábor művei
Szerzőről
Margarete Vyoral-Tschapka művei
Szerzőről
Maria Medvecka művei
Szerzőről
Mendele Ferenc művei
Szerzőről
Palcsó Pál művei
Szerzőről
Sisa Béla művei
Szerzőről
Szigetvári János művei
Szerzőről
Wirth Péter művei
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet