"Nem vonakodom a munkától" [antikvár]

SZENT MÁRTON KULTUSZA HAZÁNKBANI. Klodvig, a Nyugatrómai Birodalom örökségét felvállaló Frank Birodalom alapítója több ezer hívével, udvartartásával 498 karácsonyán (?) Reimsben megkeresztelkedett. Az első dátum ez Nyugat-Európa krisztianizálásának históriájában, amikor a keresztény vallás mellett döntött egy germán törzs. Klodvig, az uralkodó már előtte titokban eljárt a katekumenek (keresztelésre váró felnőtt jelölt) foglalkozásaira. Személyes meggyőződésében s majd döntésében nagy szerepe volt a savariai születésű toursi Szt. Márton hiteles életpéldájának. A nyugat-aquitaniai hadjárat során, 498-ban meglátogatta azokat a sírbazilikákat, a csodák színhelyeit, amelyek számára a hit, a szent csodatévő erejének példaértékével bírtak. A Meroving-kori uralkodókat a források szüntelen imádkozó, példás életű férfiakként jellemzik, akiket szentként tiszteltek. A cseh Frantisek Graus (1965) nagyszabású szintézisben mutatja be a meroving uralkodók életét. Eszerint sem véletlen, hogy példaképül Mártont választották, akinek tisztelete meghatározó volt Galliában, Szász- és Bajorországban. E hagyományra épülvén Márton tisztelete újabb virágkort élt meg a Ka-rolingok korában. 433-ban érte el a népvándorlás első nagyobb hulláma Pannoniát. Savaria városa és annak romanizált-keresztény lakossága túlélte a hunok támadásait (Csóka 1969: 383). Szomorú dátum 456. szeptember 7-e a város életében, amikor földrengés döntötte romba az ókori Savariát. Erről a korabeli tudósítások is megemlékeznek (Csóka 1969: 383; Kiss - tóth - ZÁ-gorhidi 1998: 78), ezzel is jelezve a település jelentőségét. A Pannóniában és benne Savariában továbbélő keresztény hagyomány történetét többen és alaposan feldolgozták (Csóka 1969; Alföldi 1988). E kutatások alapján feltételezhetjük, hogy István államalapítása s a kereszténység felvétele előtt a Dunántúlon léteztek keresztény közösségek, s ezek ápolták Márton tiszteletét.