kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ábrányi Emil - Költők albuma [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/451/2317451.jpg "Ábrányi Emil - Költők albuma [antikvár]")
Költők albuma [antikvár]
Ábrányi Emil, Arany László, Bartók Lajos, Bulla János, Csengeri János, Csengey Gusztáv, Dóczi Lajos, Dóczy Lajos, Dömötör Pál, Endrődi Sándor, Fejes István, Gáspár Imre, Gyulai Pál, Hevesi József, Ifj. Ábrányi Kornél, Illyés Bálint, Inczédi László, Inczédy László, Jakab Ödön, Kiss József, Komócsy József, Koroda Pál, Kozma Andor, Lévai József, Lévay József, Palágyi Lajos, Pósa Lajos, Prém József, Radó Antal, Reviczky Gyula, Rudnyánszky Gyula, Szabó Endre, Szabó Sándor, Szász Béla, Szász Gerő, Szász Károly, Szávay Gyula, Szomaházy István, Torkos László, Vajda János, Váradi Antal, Vargha Gyula, Wohl Janka
Antikvár
E helyen mindenekelőtt köszönetemet akarom kifejezni azoknak, a kik szívesek voltak verseiket e könyv számára átengedni, s a kik midőn ezt tették, velem együtt abból a helyes szempontból indultak ki, hogy Magyarországon az ilyen anthologiáknak csak üdvös hatása lehet. Nálunk a...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
9800 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Magyar Nyelv 1906. január-december [antikvár]
Ágai Adolf, Angyal Dávid, Arany János, Balassa József, Bálint Kelemen, Baloghy Dezső, Bebesi István, Csánki Dezső, Csapodi István, Dőry Ferencz, Farkas Sándor, Fischer Izidor, Gálos Rezső, Goldziher Ignác, Gönczy Béla, Hellebrant Árpád, Herman Ottó, Hornyánszky Gyula, Horváth János, Ifj. Komlóssy Arthur, Jakubovich Emil, Kallós Ede, Karácsonyi János, Kardos Albert, Katona Lajos, Kenedi Géza, Kertész Samu, Kóssa Gyula, Kovách Aladár, Kőrösi Sándor, Kövi Imre, Kujáni Gábor, Laczkó Géza, Lehr Albert, Marusák Pál, Melich János, Mészáros Kálmán, Nagy Gyula, Négyesy László, Ölyvedi Vad Imre, Pungur Gyula, Radó Antal, Réthei Prikkel Marián, Sági István, Sebestyén Gyula, Simai Ödön, Somlyódy István, Sörös Pongrácz, Spissák Ferencz, Szegedy-Maszák Hugó, Szendrei János, Szívós Béla, Sztrokay Lajos, Takáts Sándor, Téglás Gábor, Teleky István, Tolnai Vilmos, Trencsény Károly, Ványi Béla, Várdai Béla, Víg Lajos, Vikár Béla, Werter Laura, Wertner Mór, Závodszky Levente
![Ágai Adolf - Magyar Nyelv 1906. január-december [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/163/2899163_1.jpg "Ágai Adolf - Magyar Nyelv 1906. január-december [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
8480 Ft
Arany János válogatott balladái/Arany János válogatott kisebb költeményei/Katalin/Keveháza/Szent László füve/Az első lopás/Jóka ördöge/Szemelvények Arany János Toldi szerelme czímű eposzából [antikvár]
Arany János
![Arany János - Arany János válogatott balladái/Arany János válogatott kisebb költeményei/Katalin/Keveháza/Szent László füve/Az első lopás/Jóka ördöge/Szemelvények Arany János Toldi szerelme czímű eposzából [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/372/2939372_1.jpg "Arany János - Arany János válogatott balladái/Arany János válogatott kisebb költeményei/Katalin/Keveháza/Szent László füve/Az első lopás/Jóka ördöge/Szemelvények Arany János Toldi szerelme czímű eposzából [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1940 Ft
Petőfi Sándor összes költeményei I. (töredék) [antikvár]
Petőfi Sándor
![Petőfi Sándor - Petőfi Sándor összes költeményei I. (töredék) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/652/2398652_1.jpg "Petőfi Sándor - Petőfi Sándor összes költeményei I. (töredék) [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5480 Ft
Garay János válogatott költeményei [antikvár]
Garay János
![Garay János - Garay János válogatott költeményei [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/616/2909616_1.jpg "Garay János - Garay János válogatott költeményei [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1840 Ft
Toldi estéje [antikvár]
Arany János
![Arany János - Toldi estéje [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/569/2388569_1.jpg "Arany János - Toldi estéje [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1790 Ft
Moliére remekei I-II. [antikvár]
Moliére
![Moliére - Moliére remekei I-II. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/458/2915458_1.jpg "Moliére - Moliére remekei I-II. [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
7480 Ft
Budapest művészete a török hódoltság előtt (rossz állapotú) [antikvár]
Divald Kornél
![Divald Kornél - Budapest művészete a török hódoltság előtt (rossz állapotú) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/41/2388041_1.jpg "Divald Kornél - Budapest művészete a török hódoltság előtt (rossz állapotú) [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2320 Ft
A magyar nemzet története I. (rossz állapotú) [antikvár]
Dr. Szalay József
![Dr. Szalay József - A magyar nemzet története I. (rossz állapotú) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/910/2937910_1.jpg "Dr. Szalay József - A magyar nemzet története I. (rossz állapotú) [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
E helyen mindenekelőtt köszönetemet akarom kifejezni azoknak, a kik szívesek voltak verseiket e könyv számára átengedni, s a kik midőn ezt tették, velem együtt abból a helyes szempontból indultak ki, hogy Magyarországon az ilyen anthologiáknak csak üdvös hatása lehet. Nálunk a költők olvasó-közönsége oly csekély,hogy az utolsó tiz évben a könyvpiaczon megjelent versköteteknek alig 2-3 százaléka birt kiadót találni; a többi egytől-egyig az illető szerzők költségén jelent meg. S ne higyje senki, hogy e »többi« alatt a kevésbbé jelentékeny irók értendők. Nem. Tartózkodni akarok nevek megnevezésétől, mert ez az illetőknek tán roszszul eshetnék: de legjobb tudomásom szerint állithatom. hogy még egynémely oly költőnk is ez úton bocsátotta közzé költeményeit, kinek neve eltörülhetetlenül be van vésve irodalmunk történetébe. A dolgok ilyetén állása mellett a költőink iránti érdeklődés főlkeltésének egyik leghathatósb módját abban találom, ha olcsó áron, az ajándék-könyvek kedvelt és kelendő formájában mintegy izelitőt nyujtunk a közönségnek az ujabb magyar lyrából.
Termékadatok
Cím: Költők albuma [antikvár]
Szerző:
Ábrányi Emil
,
Arany László
,
Bartók Lajos
,
Bulla János
,
Csengeri János
,
Csengey Gusztáv
,
Dóczi Lajos
,
Dóczy Lajos
,
Dömötör Pál
,
Endrődi Sándor
,
Fejes István
,
Gáspár Imre
,
Gyulai Pál
,
Hevesi József
,
Ifj. Ábrányi Kornél
,
Illyés Bálint
,
Inczédi László
,
Inczédy László
,
Jakab Ödön
,
Kiss József
,
Komócsy József
,
Koroda Pál
,
Kozma Andor
,
Lévai József
,
Lévay József
,
Palágyi Lajos
,
Pósa Lajos
,
Prém József
,
Radó Antal
,
Reviczky Gyula
,
Rudnyánszky Gyula
,
Szabó Endre
,
Szabó Sándor
,
Szász Béla
,
Szász Gerő
,
Szász Károly
,
Szávay Gyula
,
Szomaházy István
,
Torkos László
,
Vajda János
,
Váradi Antal
,
Vargha Gyula
Wohl Janka
Kötés: Aranyozott vászon Gottermayer kötés
Méret: 150 mm x 210 mm
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Neje Szalay Gizella volt.
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Neje Szalay Gizella volt.
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.
Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............