kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

 
A 20. század második felében az újító áramlatokat, illetve azok fogalomapparátusát értelmező kategóriák, nevek, terminusok gazdagsága és változatossága a korábban megszokotthoz képest hihetetlen mértékben megnőtt, s úgy tűnik, hogy állandósul ez a tendencia. A művészeti...
4980 Ft
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes.
4482 Ft
10%
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A 20. század második felében az újító áramlatokat, illetve azok fogalomapparátusát értelmező kategóriák, nevek, terminusok gazdagsága és változatossága a korábban megszokotthoz képest hihetetlen mértékben megnőtt, s úgy tűnik, hogy állandósul ez a tendencia. A művészeti jelenségek leírásában, értelmezésében persze többé vagy kevésbé mindenkor érvényesült bizonyos terminológiai variabilitás, alternativitás, a kritikai kanonizáció azonban általában kialakította a hosszú távra elfogadott és használatos kategóriák rendjét. A 20. században beérő, a fentebbiekben jelzett új gyakorlat mindenképpen - talán szerencsésen - változtat a dolgok korábban megszokott rendjén, mivel a kritikai kanonizáció már nem bírja követni a művészi újítások sokasága által felszínre hozott kérdések iramát, s így bizonyos terminológiai egyneműsítésükre sem képes. Ennek a folyamatnak persze nemcsak jó oldala van - vagyis például a megnövekedett művészi kreativitás megnövekedett szellemi szabadsága hanem rossz is, amennyiben az új folyamatok tenyészete nem szervesül a mindennapinak tekinthető „tudományos" - kritikai nyelvhasználatba, s így kevésbé kerül be a kulturális élet szokásos vérkeringésébe, azaz a köztudatba. Mindenesetre egyre bizonyosabbnak látszik, hogy a korábban uralkodó kritikai homofónia helyét egész egyszerűen a polifónia váltja fel. Mi lehet e terminológiai többszólamúság tartós kialakulásának oka? Esetleg az általános elméleti elbizonytalanodás vagy a kritika hiánya vagy a kritikai fegyelem hiányosságai a jelenségek értelmezésében? Netalántán a század kultúrtörténete során tartósnak és - diszkontinuitásaival együtt is - folytonosnak bizonyuló avantgárd művészetszemlélet és világkép sajátossága volna a terminológiai variabilitás és interferencia? Mivel feltettem a második kérdést is, minden bizonnyal ez utóbbi vélekedés jár legközelebb a feltételezhető igazsághoz: és ebbe a perspektívába már a történeti avantgárd, korszaka és kultúrája is beleilleszkedik. Mindezek kapcsán azonban a természetes szellemi optimizmus mellett - amelyet az a szellemi tartalom motivál, amelyet a művészeti mozgások alakítanak egyre tovább - megjelenik egy jól körvonalazódó aggály is. A mai világ döntő társadalmi-politikai folyamataiban egy drámaian egy és egynegyed pólusú világ kialakulása figyelhető meg: a konzumtársadalom diktatúrája a kommercialitás és a kommerciabilitás kérdését csaknem általánossá és szinte kizárólagossá teszi. A mainstream-kultúra terjeszkedése, vagyis a fogyasztásra szánt kultúra csaknem kizárólagos egyeduralma természetesen váltja ki a no-mainstream-kultúra formálódását, amely természetesen zárja ki teleológiájából a fogyasztás aspektusát. Valószínűleg az avantgárd-fogalom történetileg kialakult tartalmának szublimációja az, aminek tanúi lehetünk a történelmi léptékű folyamatban: ennek során az avantgárd egy művészeti folyamatot jelző kategóriából egy egyetemes magatartás- és létezéskultúra fogalma alakul ki. Éleselméjű, metsző nézésű gondolkodók darabideje úgy tekintenek a posztmodern állapot, a posztmodern kultúra szereplőire, mint egy önjáró mozgólépcső utasaira, akik betartják a haladási irányt; az alsó szintről felfelé mozgó utas meg a feljebb jutott közti távolság lényegében hanyagolható; látszólag ez utóbbi továbbjutott az „idő ormán", noha az orom nem egyéb: mint az „itt és most". Az önjáró mozgólépcsőn a helyzetmegbeszélés tömegigénnyé vált. Egyik múlékonyság követi a másikat. Ehelyett inkább elidőzünk művészeink arcán, egy-egy gesztusán, alkalomadtán üresjáratán, a talány nélküliségről, művészi cselekvésén. A folyamatos mozgás és az idült tisztázatlanság közepette ajándékszámba megy, hogy az elmúltakon túljutottunk, s a múlt és a jelen érdemei méltathatok. Akinek nincs kedve vagy hajlama beszédet mondani, még zavartalanul válhat epigonná, teljes erejéből; a testamentumok, az epilógusok pedig szertartásszerű rítussá válhatnak, a művészálmok extrém színpadképekké. Kötetünk napi igényekre, alkalmi feladatok, cikkek gyűjteménye, tanulmány - mozaikdarabok, melyekből remélhetőleg kialakul a művészet-művészek találkozási pontjainak gazdag szövete. Köszönet a művészeknek, szerzőknek, hogy segítették e kiadvány létrejöttét.
Termékadatok
Cím: Art in act [antikvár]
Szerző: Achille Bonito Oliva , Andrási Gábor , Babarczy Eszter , Bak Imre , Bálványos Anna , Bán András Hajdu István
Kiadó: Paksi Képtár
Kötés: Fűzött papírkötés
ISBN: 9789630624367
Méret: 210 mm x 300 mm
Achille Bonito Oliva művei
Andrási Gábor művei
Bak Imre művei
Bálványos Anna művei
Hajdu István művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet