Kerényi [antikvár]

Köszöntöm az olvasót! Ha az ember egy művész életművét bemutató könyvet vesz a kezébe, természetesen a képek megnézésével foglalkozik. Nagyon ritka érdeklődésű az, aki a művekbe beavató képek után, amelyek tetszést, rokonszenvet avagy ellenszenvet váltottak ki belőle, ha közömbös, visszalapoz az előszóra: nos, lássuk, mit mondanak valami magasztalót róla? Azzal kell hát kezdenem, hogy az érdeklődő ez esetben különlegesen szokatlan szöveget olvas, mert a szöveget egy másik szobrász írta, akit e könyvben bemutatott művek szerzőjével köztudomásulag több évtizede tartó barátság fűz össze. Ez a barátság kölcsönös és teljesen őszinte, noha nagyon sok művészi kérdésben nem egyetértő. A nézeteltérés nem zavarta meg barátságunkat, mert sohasem volt ellenséges, hanem csak ellentétes. Mindenkor őszintén megmondottuk egymás művei iránt érzett művészeti bíráló aggodalmainkat. Maga Kerényi kért fel a műveit bemutató képeskönyv bevezetőjének megírására, azzal a kívánsággal tetézve, hogy olyan közvetlen bíráló legyek, mint négyszemközt, mert így lesz példaadó. Ez az írás tehát pusztán abban különbözik négyszemközti beszélgetéseinktől, hogy nyilvánossá lett.