Zenekönyv - Tanulmányok/Kamarazene [antikvár]

Részlet: ERKEL FERENC SZÁRMAZÁSA (Halálának félszázados évfordulóján) 1943 június 15-én volt Erkel Ferenc halálának félszázados évfordulója, ötven év távlatából az értékelés igazságosabb, mert a kultúra kincseinek elrétegeződésében segít az idő. Romain Rolland írja: «Oly nehéz egy egyéniséget megítélni. Minden ember rejtély, nemcsak másoknak, de önmagának is. És mégis kénytelenek vagyunk ítélni: erre szükség van, hogy élhessünk.» Erkel Ferenc felé vetítve ezeket a szavakat, annál szükségesebb az értékelés, mert a szakirodalomban se alakja, se munkálkodása nem áll azon a magaslaton, amelyet megérdemel. Kultúrtörténetünk csaknem teljes egészében: nemzeti történet. A magyar lángész legtöbbször azzal a küldetéssel jön, hogy nemzeti, politikai céljainknak zászlóvivője legyen. Erkel Ferenc a muzsika fenséges nyelvén erősítette törekvéseinket. A nemzet nagy ébresztőinek zenei vezére ő. Működése a nemzet szívének dobbanása. Kölcsey, Petőfi, Arany, Vörösmarty, Munkácsy, Jókai neve mellé kell iktatni az Erkel-ét, - olyan érdemeket szerzett a magyar művészet legválságosabb, de talán éppen ezért, leglendületesebb századában.