kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Főoldal   >   Antikvár   >   Nyelvészet   >  

Egyéb

Koszorú [antikvár]

Ábrányi Emil, Ady Endre, Áprily Lajos, Arany János, Balla D. Károly, Balla László, Baranyi Ferenc, Barcsay Ábrahám, Baróti Szabó Dávid, Batta György, Bella István, Benjámin László, Berda József, Birtalan Ferenc, Bisztray Ádám, Csanád Béla, Csiki László, Csorba Győző, Csukás István, Dalos György, Debreczeni József, Demény Ottó, Döbrentei Gábor, Dsida Jenő, Dutka Ákos, Édes Gergely, Fábri Péter, Faludy György, Fehér Ferenc, Fodor József, Füst Milán, Gál László, Gál Sándor, Garai Gábor, Gazdag Erzsi, Gerenday Mária, Gömöri György, Gömöri Jenő Tamás, Grétsy László, Gyurcsó István, Hajnal Anna, Hegedűs Géza, Héra Zoltán, Illyés Gyula, Jánosy István, Jókai Mór, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Kalász Márton, Kányádi Sándor, Károlyi Amy, Kazinczy Ferenc, Képes Géza, Kerék Imre, Keresztury Dezső, Kibédi Varga Áron, Király László, Kiss Dénes, Kiss Tamás, Kónya Lajos, Kosztolányi Dezső, Ladányi Mihály, Magyari Lajos, Major-Zala Lajos, Márai Sándor, Marsall László, Mátyás Ferenc, Mécs László, Mészöly Dezső, Nagy Gáspár, Nemes Nagy Ágnes, Oravecz Imre, Ozsvald Árpád, Pákolitz István, Parancs János, Páskándi Géza, Petőfi Sándor, Rába György, Raffai Sarolta, Reményik Sándor, Rózsa Endre, Rudnyánszky Gyula, Sajó Sándor, Sík Sándor, Siklós István, Solymos Ida, Sylvester János, Szabó Lőrinc, Szemlér Ferenc, Szepesi Attila, Takáts Gyula, Thinsz Géza, Tóth Éva, Török Elemér, Urbán János, Váci Mihály, Vas István, Vészi Endre, Vihar Béla, Vitéz György, Weöres Sándor

Anyanyelvápolók Szövetsége , Megjelenés: 2005. január 01.
Antikvár
 
Mint e kis gyűjtemény címe is mutatja, koszorút nyújtunk át a kedves olvasóknak: verskoszorút; száz magyar költőnek, a szó míveseinek egy-egy anyanyelvünkről - vagy éppen anyanyelvünkhöz - írott szép versét.Igen, nemcsak anyanyelvünkről, hanem anyanyelvünkhöz is, hiszen...
1580 Ft
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes.
1422 Ft
10%
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Mint e kis gyűjtemény címe is mutatja, koszorút nyújtunk át a kedves olvasóknak: verskoszorút; száz magyar költőnek, a szó míveseinek egy-egy anyanyelvünkről - vagy éppen anyanyelvünkhöz - írott szép versét.Igen, nemcsak anyanyelvünkről, hanem anyanyelvünkhöz is, hiszen sokan vannak, akik a nyelvet, legnagyobb s legszentebb nemzeti kincsünket annyira hozzájuk tartozónak, annyira a magukénak érzik, hogy hozzá fordulnak, beszélnek hozzá, csodálatos szépségű és rendkívüli bölcsességű örök társnak tekintik, aki mindig velük van, mindig gyámolítja őket, mint valami jóságos őrangyal. Csak az ábécébe rendezés önkénye, de talán mégsem véletlen, hogy ilyen anyanyelvünkhöz szóló, tegező akkordsorozattal kezdődik a kötet első verse, Ábrányi Emilé is ("Ó szép magyar nyelv! Aki egyszer téged/ajkára vőn, többé nem dobhat el!"), s hogy ilyen az a vers is, amely e gyűjtemény lelkes és értő összeállítóját, Graf Rezsőt a Koszorú címre ihlette.
Termékadatok
Cím: Koszorú [antikvár]
Szerző: Ábrányi Emil , Ady Endre , Áprily Lajos , Arany János , Balla D. Károly , Balla László , Baranyi Ferenc , Barcsay Ábrahám , Baróti Szabó Dávid , Batta György , Bella István , Benjámin László , Berda József , Birtalan Ferenc , Bisztray Ádám , Csanád Béla , Csiki László , Csorba Győző , Csukás István , Dalos György , Debreczeni József , Demény Ottó , Döbrentei Gábor , Dsida Jenő , Dutka Ákos , Édes Gergely , Fábri Péter , Faludy György , Fehér Ferenc , Fodor József , Füst Milán , Gál László , Gál Sándor , Garai Gábor , Gazdag Erzsi , Gerenday Mária , Gömöri György , Gömöri Jenő Tamás , Grétsy László , Gyurcsó István , Hajnal Anna , Hegedűs Géza , Héra Zoltán , Illyés Gyula , Jánosy István , Jókai Mór , Juhász Ferenc , Juhász Gyula , Kalász Márton , Kányádi Sándor , Károlyi Amy , Kazinczy Ferenc , Képes Géza , Kerék Imre , Keresztury Dezső , Kibédi Varga Áron , Király László , Kiss Dénes , Kiss Tamás , Kónya Lajos , Kosztolányi Dezső , Ladányi Mihály , Magyari Lajos , Major-Zala Lajos , Márai Sándor , Marsall László , Mátyás Ferenc , Mécs László , Mészöly Dezső , Nagy Gáspár , Nemes Nagy Ágnes , Oravecz Imre , Ozsvald Árpád , Pákolitz István , Parancs János , Páskándi Géza , Petőfi Sándor , Rába György , Raffai Sarolta , Reményik Sándor , Rózsa Endre , Rudnyánszky Gyula , Sajó Sándor , Sík Sándor , Siklós István , Solymos Ida , Sylvester János , Szabó Lőrinc , Szemlér Ferenc , Szepesi Attila , Takáts Gyula , Thinsz Géza , Tóth Éva , Török Elemér , Urbán János , Váci Mihály , Vas István , Vészi Endre , Vihar Béla , Vitéz György Weöres Sándor
Kiadó: Anyanyelvápolók Szövetsége
Megjelenés: 2005. január 01.
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9632175980
Méret: 120 mm x 180 mm
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Balla D. Károly művei
Balla László művei
Baróti Szabó Dávid művei
Batta György művei
Bella István művei
Benjámin László művei
Berda József művei
Birtalan Ferenc művei
Bisztray Ádám művei
Csanád Béla művei
A szerzőről
Csiki László művei
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.

1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)

Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
Csorba Győző művei
Csukás István művei
A szerzőről
Dalos György művei
Dalos György (1943-) Németországban élő magyar író és történész.

A Corvina Kiadónál megjelent könyvei:

Világ proletárjai, bocsássatok meg!

Viszlát, elvtársak! - A szocializmus végnapjai Kelet-Európában
Debreczeni József művei
Demény Ottó művei
Döbrentei Gábor művei
Dsida Jenő művei
Dutka Ákos művei
Édes Gergely művei
Fehér Ferenc művei
Fodor József művei
Füst Milán művei
Gál Sándor művei
Garai Gábor művei
A szerzőről
Gazdag Erzsi művei
Gazdag Erzsi (eredeti neve: Sebesi Erzsébet) (Budapest, 1912. november 14. – Szombathely, 1987. február 9.) magyar ifjúsági író, költő.

Sebesi Erzsébet néven született, törvénytelen gyermekként. Korán Sárvárra került, anyai nagyanyjához, Gazdag Erzsébethez (az ő nevét vette fel később). Első versét 13 éves korában írta, diákként színésznő szeretett volna lenni. Szombathelyen a neves nyelvész, költő, néprajztudós, Pável Ágoston karolta fel már az elemi iskolában. Büszkén vallotta magáról, hogy 14 éves korától önálló kereső. Az önfenntartás nehézségeivel is magyarázható, hogy tanulmányait gyakorta megszakította. 1936-ban érettségizett Kőszegen, az 1938-1939-es tanévben a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem Természettudományi Karára iratkozott be. 1945-től a Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végzett el egy fél évet. Közben újságírásból, leckeadásokból, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Volt laboráns, gyógyszertári technikus, gyógynövénybegyűjtő, majd 1961-től nyugdíjazásáig, 1970-ig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa. Fiatalkori barátságot kötött Weöres Sándorral. Otthona 1974-től haláláig a könyvtár szomszédságában, a Petőfi Sándor utca 45. alatt volt.
Gerenday Mária művei
Gömöri Jenő Tamás művei
Grétsy László művei
Gyurcsó István művei
Hajnal Anna művei
Hegedűs Géza művei
Héra Zoltán művei
Illyés Gyula művei
Jánosy István művei
Jókai Mór művei
Juhász Ferenc művei
Juhász Gyula művei
Kalász Márton művei
A szerzőről
Kányádi Sándor művei
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Írói álneve Kónya Gábor.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.

A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Károlyi Amy művei
Képes Géza művei
Kerék Imre művei
Keresztury Dezső művei
Kibédi Varga Áron művei
Kiss Dénes művei
Kónya Lajos művei
Kosztolányi Dezső művei
Ladányi Mihály művei
Magyari Lajos művei
Major-Zala Lajos művei
Márai Sándor művei
Marsall László művei
Mátyás Ferenc művei
Mécs László művei
Mészöly Dezső művei
Nagy Gáspár művei
A szerzőről
Nemes Nagy Ágnes művei
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
A szerzőről
Oravecz Imre művei
A Heves megyei Szajlán született 1943-ban. Jelenleg is ott él. Költő, író, műfordító. A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb megújítója.

Fontosabb díjak

Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj Távozó fa című kötetéért (2016)
Ozsvald Árpád művei
Pákolitz István művei
Parancs János művei
Petőfi Sándor művei
Rába György művei
Raffai Sarolta művei
Rózsa Endre művei
Rudnyánszky Gyula művei
Sajó Sándor művei
Siklós István művei
Solymos Ida művei
Sylvester János művei
Szemlér Ferenc művei
Szepesi Attila művei
Thinsz Géza művei
Tóth Éva művei
Török Elemér művei
Urbán János művei
Váci Mihály művei
Vas István művei
Vészi Endre művei
Vitéz György művei
Weöres Sándor művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet