Nyelv, nemzet, identitás I. [antikvár]

Benő Attila (Kolozsvár) Köznyelvi magyar szavak jelentésbővülése az erdélyi magyar nyelvváltozatban 1. Erdélyi nyelvészek évtizedek óta vizsgálják az erdélyi nyelvváltozat regionális és a kétnyelvűségi helyzetből fakadó sajátosságait. Újabban a határtalanítás program keretében történtek kutatások az erdélyi magyar nyelvváltozat lexikológia sajátosságairól. A határtalanítás Lanstyák István értelmezésében azokra a nyelvészeti (leginkább lexikológia, lexikográfiái és korpusznyelvészeti) munkálatokra vonatkozik, amelyeknek célja az, hogy az újonnan készülő vagy átdolgozott magyarországi nyelvészeti kiadványokban elterjedtségük megfelelő mértékben jelenjenek meg a magyar nyelv határon túli változatai, azaz a „magyar" nyelvet vagy annak valamely részrendszerét bemutató kiadványok (értelmező szótárak, idegen szavak szótárai, helyesírási szótárak és a helyesírás-ellenőrző számítógépes programok, szinonimaszótárak, névszótárak, csoportnyelvi szótárak, kétnyelvű szótárak, nyelvtanok, helyesírási, nyelvhelyességi, stilisztikai kézikönyvek stb.) a magyarországi magyar nyelvváltozatokon kívül magába foglalja a határon túli magyar beszélőközösségek által beszélt nyelvváltozatokat is. A határtalanítás terminus az eddigiekben több publikáció címében is megjelenítődött (Kolláth 2005; Szoták 2005; Lanstyák 2005, 2006b), nyomtatásban olvasható a külső régióbeli kutatóműhelyek ezzel kapcsolatos állásfoglalása (Péntek 2004), és a 2006-os debreceni Hungarológia Kongresszuson külön szimpózium témája volt (1. a jelen kiadvány tanulmányait). A magyarországi szótárak határtalanítása a Magyar Tudományos Akadémia határon túli kutatóállomásainak feladatait ellátó nyelvi irodák, kutatóhelyek kiemelt közös kutatási programja. A nyelvi irodák az MTA anyagi támogatásával jöttek létre 2001-ben az erdélyi Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön Péntek János vezetésével (Szabó T. Attila Nyelvi Intézet), a felvidéki Dunaszerdahelyen Sza-bómihály Gizella vezetésével (Gramma Nyelvi Iroda), a kárpátaljai Beregszászban Csernicskó István irányításával (Hodinka Antal Intézet), a vajdasági Magyarkanizsán Papp György vezetésével (Magyar Nyelvi Korpusz). Horvátországban, a Muravidéken (Szlovénia) és az Őrvidéken (Burgenland, Ausztria) Kolláth Anna, Szoták Szilvia, illetve Zagar-Szentesi Orsolya kapcsolódott be az összehangolt lexikológiai kutatásba. A határtalanítási program lexikográfiái vonatkozásában eddig három szótárba javasoltak a kutatóhálózat munkatársai külső régiókból származó szavakat, szókapcsolatokat, alakváltozatokat, jelentéseket, vonzatokat: az Osiris Helyesírás szótári részébe (Laczkó-Mártonfi 2004), a Tolcsvai Nagy Gábor által írt Osiris Idegen szavak szótárába, valamint a Kiss Gábor vezetésével készülő Képes diákszótár 2., átdolgozott kiadásába (ez utóbbi 7