Bővebb ismertető
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma - az Anyanyelvápolók Szövetségével együttműködve - 2002-ben is meghirdette éves pályázatát a magyar nyelv értékeinek feltárására, megóvására és gyarapítására. A pályázaton társadalmi szervezetek, szövetségek, társaságok, nyelvművelő körök, alapítványok és magánszemélyek, valamint ugyanilyen jellegű határon túli magyar szervezetek és magánszemélyek vettek részt. A pályázati felhívás két témája közül az egyik „A 20. századi magánlevelek nyelvi világa" volt. - A pályázati bizottság egyik tagjaként én javasoltam ezt a témát; nyilván ezért kértek fel ennek az előszónak a megírására is. (Évenként általában két témát jelöl ki a bizottság, 2002- ben a másik téma címe ez volt: „Sportnyelvünk a 21. század elején". A pályázatok anyagából több válogatott kötet jelent meg: ezeknek adatai a kötet végén olvashatóak.) A közösen megfogalmazott pályázati kiírásból idézek: „A népi és családi írásbeliség kiemelkedő dokumentumai a magánlevelek. A változó technikai-kommunikációs környezetben különösen fontos az írásbeliség megmaradó szerepére történő figyelemfelhívás. A pályázat célja: 20. századi elküldött vagy nem továbbított magánlevelek, levelezőlapok gyűjtése, dokumentálása, tartalmuk, stílusuk bemutatása, elemzése. A pályázatra olyan magánleveleket kérünk beküldeni, amelyek a mindennapi élet rendkívüli eseményeivel foglalkoznak. A rendkívüli esemény az egyéni, családi, közösségi élet előre nem látott, meglepő és a visszaemlékezésben is mozgósító erejű eseménye lehet (pl. árvíz, földrengés, háború, hadifogság, menekülés, baleset, gyógyulás reménytelen helyzetben, különleges találkozás, utazás, ikrek születése, siker, szerencsés fordulat az életben stb.) A pályázatra csak kézzel vagy hagyományos írógéppel írt levelek, levelezőlapok küldhetők be (eredetiben vagy fénymásolatban). Magát az elemzést természetesen számítógépes formában is el lehet készíteni.
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. – ) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Szülei: Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.
1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán (ÁJK).
1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett.
1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója.
1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában.
1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt.
Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője.
1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik.
1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának.
A Magyar Politikatudományi Társaság tagja.
1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja