Közegészségtan I-IV. [antikvár]

Előszó. Az Orvosi Könyvkiadó Társulat régi törekvése már, közegészségtani kézikönyv kiadása. Az a néhány magyar munka ugyanis, amely eddig megjelent, ma már elavultnak tekinthető. Hasznos szolgálatot véltem tehát tenni, amidőn a Társulat megtisztelő felhívásának engedve, elvállaltam ennek a munkának a megírását. Bizonyos mértékben lelkiismereti kötelességemnek is éreztem azt, hogy hallgatóimnak is adjak ezzel tanulásra megfelelő kézikönyvet. A munka nem olyan tömör, mint a forgalomban lévő különféle jegyzetek és kompendiumok és ezért az orvostanhallgatók számára tanulásra is alkalmasabb, mint azok. Lehetett volna a nagy munkát könnyebben elvégezni úgy, hogy az egyes fejezeteket a megfelelő szakemberek írják meg. Visszatartottak ettől azonban a rossz tapasztalatok korábbi ilyenféle gyűjtőmunkákkal. Az ilyen könyvek főhibái, hogy nem eléggé egységesek; túlsókat adnak olyan részekből, amelyekben az illető szakember maga is dolgoz-ott; az egyes munkatársak kevéssé veszik figyelembe a tárggyal foglalkozónak a tudásszükségletét az illető szakmából; általában egyes részek nagyon jók, mások jóformán használhatatlanok. Egyetlen szerző által megírt tankönyvek általában felette állnak az említett gyűjtőmunkáknak. Az ilyenek többnyire jobban el is terjednek. Csak a negyedik kötet elkészítésében veszem igénybe közvetlen munkatársaim, intézetem tudományos személyzetének nagyobb segítségét. A munka első kötete magában foglalja a társadalom és az egyén egészségtanát. Ehhez csatlakozik szorosabb folytatásként a második kötet, amely a környezet hygienéjét tárgyalja főként. Tulajdonképen ezek a területek : a társadalom-, az egyén-, a környezet egészségtana nem választhatók jól el. A munka ezeket a részeket meglehetősen egységesen tárgyalja. A könyv ismerteti először a történeti és az egészségvédelmi szervezeti részt. Rátér azután a teendőkre még a születés előtt (eugénia), majd a társadalom egészségtan korcsoportjait tárgyalja a csecsemőkortól az öreg korig. Azután az egyéni egészségtant a test szerveinek sorrendjében ismerteti. Ezek után pedig a környezeti tényezők fejezetei következnek a második kötetben, vagyis a régi Pettenkofer-féle hygiene, az angolok „environmental hygiene"-\e.