Tudat, valóság, hit [antikvár]

Jelen kötet tartalmazza az 1986-ban megjelent "Tudat és valóság" című hosszabb tanulmányom anyagát, továbbá az 1987-1996 között a HÉT-ben és a KORUNK-ban közölt esszéimet. Amit a kérdés természetfilozófiai vonatkozásairól 1986-ban, ateista ideológiai nyomás alatt, csak sejtetni lehetett, most már szabadon kibontakozik, nevezetesen az a meggyőződésem, hogy a tudat, az értelem szigorúan tudományos magyarázatának véges határai vannak, amelyeken túllépve megnyílik az út az Istenhez való lelki fölemelkedés előtt.Idegsebész-orvosi pályám korai szakaszától kezdve az agyvelő szerkezete, működése, kórfolyamatainak, daganatainak mikroszkópos vizsgálata került tudományos érdeklődésem körébe, az utóbbi két évtizedben pedig az agykutatás eredményeit tanulmányoztam, különös tekintettel a tudatos folyamatok magyarázataira. Nem véletlen az sem, hogy olyan tág teret szentelek a fizika e századi forradalmának, amely új filozófiai távlatokat nyitott, döntő jelentőségűvé emelte a tudat szerepét és egyben lerombolta a tudomány és a vallás közötti válaszfalat is. Ide vonatkozó írásaim célja megmutatni, hogy bármely tudomány csak a történések előtérbeli vizsgálatára szorítkozhat, a háttérről, ahonnan a jelenségek felbukkannak, soha nem tudhat meg semmit! -Vagy elképzelhető-e, hogy valaha is meg tudnók magyarázni, -az atommagrészecskék bármilyen, véletlenszerű csoportosulásával-, az egyetlen megtermékenyített petesejtből kifejlődő, az igazságot kereső emberi szellem létrejöttét ?!