Bővebb ismertető
Bevezetés
A hátrányos helyzet, az iskolai kudarc, a munkaerő-piaci és ezzel a társadalmi integráció hiánya régóta aktuális téma. Sokat foglalkoznak vele mind a kutatók, mind a szakpolitikusok. Az okok, összefüggések sok eleme feltárt, átfogó megoldás mindezideig nem valósult meg. Hogy miért nem, annak rengeteg oka van, de a téma kutatását nemcsak az átfogó megoldás hiánya indokolja, hanem az is, hogy a téma örök: egyrészt mindig vannak leszakadók, akiknek a problémáival foglalkozni kell, másrészt a társadalom, az oktatás, a gazdaság folytonos mozgásban van, így a leszakadók társadalmi integrálását célzó megoldásoknak is változniuk kell.
A Második Esély című, 2005 és 2008 között megvalósított Equal-projekt arra vállalkozott, hogy három magyarországi oktatási intézményben1 olyan programokat valósítson meg, amelyek eltérő módszerekkel igyekeznek megakadályozni a hátrányos helyzetű fiatalok perifériára sodródását. Két szakképző iskolában a szakiskolások lemorzsolódását célzó megoldásokat kerestek a program résztvevői, a harmadikban pedig a korábban már kudarcot vallott, szakképzésből lemorzsolódott fiatalok számára biztosítottak szakképző programot. E programokat kutatók és tanárképző szakemberek kísérték figyelemmel, s együttműködve a három oktatási intézmény pedagógusaival különböző kutatásokat végeztek az iskolák településén, illetve a részt vevő tanárok, tanulók s ez utóbbiak családja körében.
A kutatások során készült tanulmányokból közlünk most négyet. A tanulmányok eltérő időpontokban egymástól függetlenül születtek, különböző kutatók eltérő és előre nem egyeztetett kérdésfelvetésein alapulnak. Az, hogy témájuk, mondandójuk ennek ellenére sok esetben harmonizál, azt jelzi, hogy a témakört különböző szempontokból közelítő kutatók mind a problémák gyökerét, mind a megoldásokat közel hasonlóan látják. A tanulmányok közlésével elsősorban az a célunk, hogy rámutassunk, a mai kor körülményei között is vannak olyan támpontok, amelyekre lehet építeni, s vannak olyan megoldások, amelyek mentén lényegesen előre lehet lépni az iskolai lemorzsolódás és a későbbi perifériára sodródás mértékének csökkentésében.
Török Balázs tanulmánya a családból hozott, a tanulást, a szocializációt befolyásoló értékeket és problémákat elemzi, s ezek alapján foglalja össze az általa fontosnak látott tennivalókat. Kimondatlanul is jelzi, hogy sok, a hátrányos helyzetűek köré sorolt fiatal esetében is vannak pozitív családi minták.
1 A jászapáti Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola (IKVISZI), a zalaegerszegi Első Magyar-dán Termelőiskola (továbbiakban: Termelőiskola), valamint a tamási Vályl Péter Szakképző Iskola
Bevezetés
5