Tantervi változatok a magyarországi zsidó iskolákban [antikvár]

Részlet: "A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ ISKOLÁK TANTERVEINEK ÁTTEKINTÉSE A gyermekek nevelésére, oktatására a zsidó családokat ősidők óta vallási előírások kötelezték. Magyarországon a kútfők tanúsága szerint a XII. századtól fogadtak - főleg egyes gazdagabb - családok rabbikat (értelmezése: tanítókat) gyermekeik mellé házitanítónak. A XIII. századi törvények tesznek először említést zsidó iskolákról (scholae Judaeorum). Ezeket az ún. chedereket (jelentés: szoba) már 3-5 éves kortól látogatták a fiúgyermekek, hogy azokban - a Szentírásból megszerezhető, a vallási életben szükséges elemi ismeretek elsajátítása céljából - imádságokat tanuljanak és az írás- és olvasásra kiterjedő oktatásban részesüljenek. Idősebb korukban a jesivákban kifejezetten a Talmud tanulmányozásával foglalkoztak. I. A zsidó iskolázás alakulása és a korabeli tantervek 1867-ig A világi jellegű elemeket is magában foglaló iskolázás II. József korában vette kezdetét. A felvilágosodás szellemétől áthatott uralkodó rendeleteivel is szorgalmazta a zsidók polgárosodását, a zsidó iskolák felállítását. Törekvései egybeestek a felvilágosodás német szárnyához tartozó, Mendelssohn Mózes (1729-1786) által elindított irányzattal (haszkala), amely ugyancsak célul tűzte ki, hogy a zsidók életmódja, kultúrája, nyelvhasználata stb. alkalmazkodjék a nem zsidó lakosságéhoz (asszimiláció), társadalmilag polgárosodjanak, nyerjék el az egyenjogúságot (emancipációt). Mindennek szolgálatában állott a világi iskolázás megindítása is. A nemcsak a vallási, hanem a világi ismeretekkel is foglalkozó első német nyelvű zsidó iskola a Sopron megyei Nagymartonban nyílt meg 1782-ben, Alig egy év múlva, 1783. augusztusában követte ezt a Pozsonyban alapított nyilvános zsidó nemzeti iskola két osztállyal és két tanítóval, 32, illetőleg 25 tanulóval. A tanítás a következő, a vallási tárgyakat fel nem soroló óratervvel folyt: /. osztály'-betűk ismerete, olvasás (heti 8 óra), latin betűs szöveg olvasás (1), írás (3), a három tabella (2). II. osztály'- a német és latin betűs kéziratok olvasása (1), olvasókönyv (3), írás német és latin betűkkel (4), német ,,dictando"(l), német helyesírás és szószármaztatás (1), polgári ügyiratok (1), számtan (3). Pozsony után - valószínűleg 1784-ben - alakult zsidó iskola az akkor még önálló városban, Óbudán, ahol egyébként az ország egyik legrégibb és legtekintélyesebb zsidó közössége élt. Itt a betűztetésre és olvasásra heti 9, az iskolai törvényekre és a betűismeret szabályaira l-l, az írásra, a helyesírásra és a „dictando"-ra, valamint a számtanra 3-3 órát fordítottak. Mindezek tanítása fél napot vett igénybe vasárnaptól péntekig, csütörtökig pedig a másik fél napon a héber tantárgyakat tanították. Egy 1785. június 25-i jelentés szerint ekkor az iskolába 54 fiú és 5 leány járt. 1787-ben a tanulók száma 76 volt."