A magyar közoktatás az ezredfordulón [antikvár]

Előszó könyv legfontosabb célja annak a reflexiónak és vitának a segítése, amely mind a szűkebb szakmai, mind a tágabb társadalmi környezetben folyik a közoktatás jelenéről és jövőjéről, ezen belül az állami fejlesztési politika lehetséges céljairól és eszközeiről. Minden jel arra utal, hogy a kilencvenes évtized végén és a következő évszázad első évtizedének elején különösen nagy súllyal vetődik fel az a kérdés, vajon közoktatásunk milyen irányban fejlődjék tovább. Az erre irányuló növekvő figyelem oka részben az új évszázad és egyúttal az új évezred beköszöntése. Ilyen korszakfordulókon eleve mindig nagyobb figyelem irányul minden olyan kérdésre, amely a jövőről szól. Ennél azonban fontosabb, hogy egy évtizeddel a politikai és gazdasági rendszer átalakulását követően lassan véget ér az a szakasz, melyben a változásokat alapvetően determinálta a közoktatás külső társadalmi, gazdasági és politikai környezetének drámai gyorsaságú és mértékű átalakulása. A kilencvenes évtized végére nagyrészt lezárult az a gazdasági válságperiódus, amelyben gondolkodásunkat elkerülhetetlenül a túlélés, az átvészelés kényszerei határozták meg. A gazdasági növekedés elindulása és tartósnak bizonyulása azzal is jár, hogy a „válságmenedzselés" helyét a jövőbeni kihívásokra való felkészülés, a tervezés és a perspektívák latolgatása veszi át. Ez a könyv elsősorban a közoktatás jövőjéről, ezen belül is főleg a jövő nyitott kérdéseiről szól. Törekszik azonban arra is, hogy - éppen az előttünk álló lehetőségek jobb megértése érdekében - bemutassa és értékelje a jelent, és arra is, hogy konkrét javaslatokat fogalmazzon meg a jövőbeni cselekvés lehetséges irányait illetően. Az olvasó a kötetben három nagyobb fejezettel fog találkozni. Az első fejezet a kilencvenes évtized, azaz a demokratikus átalakulás óta eltelt időszak hazai közoktatási változásainak rövid áttekintését és értékelését adja. Megpróbálja felvázolni azokat az erővonalakat, amelyek ezen időszak hazai közoktatáspolitikáját alakították, arra törekedve, hogy mindezt konkrét tények és események bemutatása támassza alá, oly módon azonban, hogy a hangsúly az elemzésen és az értékelésen maradjon. A második fejezet azokat a tágabb nemzetközi környezetben zajló folyamatokat tekinti át, amelyek