Utánpótlás-nevelés 4. [antikvár]

Nagy György GONDOLATOK AZ UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉSRŐLEgyre sürgetőbben vetődik fel sportéletünkben a címben megfogalmazott feladatvégzés igénye. Az ilyen kívánalom mindig akkor kerül felszínre és válik egyre hangsúlyosabbá, amikor már elodázhatatlan a probléma megoldása. Ezért központi kérdés napjainkban a sportolói utánpótlás nevelésének ügye.A kiválasztás nehézségeiAz ipar és a mezőgazdaság egyes területein is tapasztalhatjuk, hogy kevés a jelentkező, nem elegendő a szakmai utánpótlás létszáma. Főleg az olyan szakmákban van ez így, amelyekben az átlagosnál nagyobb a fizikai terhelés. Fokozottabb mértékben vonatkozik ez a megállapítás a sportolói utánpótlásra. Érthető is, hiszen a munka tartós terhelésével szemben a sportolóknak maximális terhelést kell elviselniük. Edzéseken és versenyeken annyit kell teljesíteniük, amennyi csak telik tőlük. Ilyen tevékenységhez pedig nem elegendő a szorgalom és a kitartó akarás, rátermettség, tehetség is kell hozzá. A kiválasztásban tehát alapvető feladat a tehetségesek felfedezése.Egy vizsgálat során távolugróknál filmezés segítségével állapították meg a tehetség színvonalát. A kiváló minősítésű távolugrók 115-118 ezredmásodperc alatt rugaszkodnak el, tehát a kiválasztásra kerülő fiatalok minél inkább megközelítik ezt az értéket, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy belőlük is jó távolugró lesz. (Az elrugaszkodás időtartama és az ugrás távolsága között ugyanis pozitív összefüggés van.) Több mint ezer 11-14 éves serdülőt lemérve (filmezve) állapították meg, hogy közülük csupán 11 volt képes az elrugaszkodást 125 ezredmásodperc vagy ennél kevesebb idő alatt végrehajtani.A tehetségek kiválasztása tehát nem könnyű feladat. Az azonban mindenképpen elfogadható feltevés, hogy minél több jelentkezőből választhatunk, annál nagyobb lesz a teljesítmény sportra alkalmasak száma. Ehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy a kiválasztás próbáit megállapítani nem könnyű feladat. A tehetség több tényező együttes függvényeként értékelhető, ezért a következőket kell figyelembe venni:-A fizikai képességek színvonalát, különös tekintettel a választott sportág igényeire.-A tanulás gyorsaságát. (Ennél a tényezőnél tekintettel kell lennünk arra, hogy a legkönnyebb elsajátítani azokat a készségeket, amelyek a ténylegesen fejlődő magatartásformákhoz kapcsolódnak, továbbá amilyen mértékben érik a szervezetet, olyan mértékben kevesebb gyakorlást igényel ugyanazon készségszint elsajátítása.)-A teljesítményigény, vagyis a teljesítménymotiváció színvonalát.Mindennek a vizsgálata nem egy keresztmetszeti felmérést, hanem hosszabb időn keresztül történő megfigyelést és mérést igényel.Utánpótlás-nevelés, 1978. l.szám.3