Az érzékletek átalakulásai [antikvár]

AZ ÉRZÉKLETEK ÁTALAKULÁSAI* DK. KARDOS LAJOS a pszichológiai tudományok doktora Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Lélektani Tanszéke A téma és a probléma, amelyre a fenti cím utal, közelebbi magyarázatra szorul. Pontosabban meg kell határoznunk, hogy az érzékletek milyen jellegű átalakulásairól lesz a következőkben szó. Egy tárgy vizuális érzéklete megváltozhat, ha például környezetét megváltoztatjuk (felléphetnek különböző kontraszthatások), megváltozhat továbbá valamilyen különleges beállítódás eredményeként stb. A következőkben azonban nem ilyen változásokról lesz szó. Vannak sokkal általánosabb jellegű változások, melyekre a következő jellemző: bizonyos idő után, mely alatt ez vagy az történik, az ingerkonstellációk minden változata az illető érzékelési területen más érzékleti élményt hív elő, mint eredetileg. A hozzárendeléses viszonyok egész rendszere inger és érzékleti élmény között megváltozik vagy eltolódik. Ismert példa erre a homály hoz való adaptáció a látás területén. Témánkat azonban tovább szűkítjük, mert az ilyen átalakulások közül is csak bizonyos csoportokat kívánunk közelebbről szemügyre venni, ésjiedig azokat, amelyek speciális körülmények között, különleges — elsősorban kísérleti — szituációkban lépnek fel. A múlt század vége óta a kísérletezés egy jól elhatárolható vonala irányul ezeknek az átalakulásoknak a kutatására. A kísérleteknek arra az egyre szélesebb körű, egyre érdekesebben és ötletesebben alakuló sorára gondolunk, amelyet az amerikai Stratton indított el a fordító szemüveggel, s amelynek legmodernebb változatai azok, melyeket „innsbrucki kutatások" néven tart számon a tudományos világ. Mi jellemző az átalakulásoknak erre a csoportjára, vagy —- a kérdést más oldalról feltéve — mi jellemző azokra a körülményekre, kísérletileg előállított helyzetekre, amelyekben * Az innsbrucki egyetem Pszichológiai Intézetében 1963. október 22-én tartott előadás.