kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

A. A. Milne - "500 kötet a női lektűr témaköréből" [antikvár]

"500 kötet a női lektűr témaköréből" [antikvár]

A. A. Milne, Agnes Seymour, Alan Titchmarsh, Alexandra Ripley, Amanda Stone, Andrew Mason, Andrew Vachss, Angela Mancini, Angelica Montemaggiore, Anita Brookner, Audrey D. Milland, Audrey Saint-Anne, Avery Corman, Axel Rode, B. M. Croker, B. T. Mortimer, Bágyoni Attila, Balázs Anna, Barbara Michaels, Barbara Pym, Barbara Scotch, Barbara Wood, Barry Gifford, Belva Plain, Benoite Groult, Bernardo Guimaraes, Berto Padrillo, Betty Ferm, Betty Goldrush, Betty Mahmudi, Betty Shelfield, Bihari Klára, Bíró András, Boldizsár Iván, Boris Vian, Borisz Paszternak, Bozsán Eta, Burt Hirschfeld, C. C. Kicker, C. Northcote Parkinson, C. P. Snow, Carolyn Keene, Charles MacArthur, Charlotte O'Brien, Charlotte Worgitzky, Christiane Rochefort, Christina Hamlett, Christine Arnothy, Claire Kenneth, Cleo M. Stephens, Colleen McCullough, Coper András, Csáki Judit, Csománé Forgács Emma, Cynthia Parker, D. H. Lawrence, Dan Greenburg, Dan Roberts, Daniel M. Klein, Danielle Steel, David Herbert Lawrence, David Shelton, Debbie Taylor, Debra Mullins, Della Spring, Diana Palmer, Dick Cluster, Dojcsák Győző, Doris Egan, Dorothy Dalton, Dorothy Uhnak, Douglas Preston, Döme Piroska, Dr. Bálint István, E. A. Rodriguez, E. Girdo, E. Marlitt, E. Werner, Ed Gardner, Edgar Wallace, Edith Valter, Elda Lanza, Elisabeth Quinn, Elizabeth George, Elizabeth McGregor, Ember Mária, Emilia Werner, Erdős Renée, Erica Spindler, Erich Maria Remarque, Erich Segal, Erőss László, Esther G. Wood, Evelyn Marsh, F. C. Weiskopf, F. Gerstäcker, Falus György, Fannie Hurst, Farkasházy Tivadar, Fay Weldon, Fehér Klára, Földes György, Földes Péter, Francoise Mallet-Joris, Francoise Sagan, Frank Cockney, Frank O'Rourke, Fülöp György, G. Konsalik, Gaby Hauptmann, Gálik Péter, Gallov Rezső, Galsai Pongrác, Garai Gábor, Gáspár András, Gaston Leroux, Gencso Sztoev, Georg Petz, George Sava, George Stark, Georges Ohnet, Georgi Krumov, Gerald Durrell, Gert Rothberg, Giuseppe Tomasi di Lampedusa, Glenn Savan, Gulácsy Irén, Gyurkovics Tibor, Gyürk Sarolta, H. Courths-Mahler, H. Courts-Mahler, H. E. Bates, Halász Kálmán, Hanos Álmos, Harold King, Harold Robbins, Harsányi Gábor, Helen Millet, Henry James, Herman Wouk, Hernádi Gyula, Hervé Bazin, Hombre Jimenes, Horacy Safrin, Illés Endre, Ilse Tielsch, Ira Levin, Isabela Guimares, J. D. Salinger, J. O. Curwood, J. Spencer Bradley, J. Z. Elky, Jack London, Jackie Collins, James M. Cain, Jan de Zanger, Jan Petrik, Jan Potocki, Jan Roberts, Janice Harrell, Janine Boissard, Jaroslav Dietl, Jean Rhys, Jean Sanitas, Jean-Pierre Jaubert, Jeanette Ernest, Jeffrey Stone, Jennifer Blake, Jerzy Kosinski, Joan Chase, John Fowles, John J. Nance, John Knittel, John Lutz, Jókai Mór, Jorge Ibargüengoitia, José Lins do Rego, Josephine Carr, Joy Fielding, Joyce Carol Oates, Joyce Maynard, Juan Cortéz, Judith Henry Wall, Judith Kay, Judith Krantz, Judy Anger, Jules Rado, Kalanga Abdalla, Kara Winwood, Katherine Anne Porter, Katherine Stone, Kathy Schranko, Kathy Zenker, Katrin Holland, Ken McClure, Kirk Douglas, Klausjürgen Wussow, Kolozsvári Grandpierre Emil, Kosáryné Réz Lola, Larry McMurtry, Leonhard Frank, Lilli Palmer, Lillian Hellman, Lilly Seymour, Linda Yellin, Linnankoski, Lisa Jackson, Liv Ullmann, Liz Nickles, Louis Bromfield, Louis Lucien Rogger, Marelle de Lorraine, Margaret Drabble, Margaret Moore, Maria Venturi, Marie Louise Fischer, Mario Leocata, Mark Twain, Martha Tailor, Martin Baxendale, Mary Higgins Clark, Massimo Bontempelli, Maxie Wander, Melanie M. Donelli, Melissa Moretti, Michael Korda, Miklósi Ottó, Minette Walters, Miskolczi Miklós, Mo Jing-feng, Molnár Zoltán, Morvay Kendra, Nagy Alexandra, Nemere István, Nemes István, Nevil Shute, Nina Lambert, Noelle Berry McCue, Nyikolaj Garin-Mihajlovszkij, Oliver Juan Lopez, Oriana Fallaci, P. C. Jersild, P. G. Wodehouse, Passuth László, Patricia Highsmith, Patricia Vandenberg, Paul Monette, Pavel Vezsinov, Percival C. Wren, Peter Heim, Philip Shelby, Pierre Magnan, Pintér József, Pitigrilli, Pusztay Sándor, Rachel Scott, Rachilde, Raffai Sarolta, Rátonyi Róbert, Raymond Queneau, René Barjavel, Rider Haggard, Ridley Pearson, Roald Dahl, Rob MacGregor, Robert B. Parker, Robert Wolfgang Schnell, Robin Cook, Rónaszegi Miklós, Roy Vickers, Ruth Louise Partridge, Ruth Rendell, Sally Hunter, Sanda Faur, Sandy Madison, Sara Maitland, Sarah G. Joseph, Sarusi Mihály, Sas György, Schmidt Attila, Selmeczi Mari, Sheila Bruckner, Sidney Lawrence, Sidney Sheldon, Simon Green, Spencer Walls, Stefan Zweig, Stella Linden, Stendhal, Stéphanie, Stephen Barlay, Stephen King, Stephen Vizinczey, Steve Martin, Steven Spruill, Stuart Woods, Sue Brandon, Sue Miller, Sue Rich, Susan Howatch, Sütő András, Syndie Maison, Szabó Károly, Szabó Miklós, Szalóky Eszter, Szederkényi Anna, Székely Éva, Szekeres Károly, Szerdahelyi Szabolcs, Szuhay-Havas Ervin, Tábori Róbert, Theodore Dreiser, Tosenc Ferbar, Tutsek Anna, Tyler Cortland, Ugo Pirro, Una-Mary Parker, Urbán Ernő, V. A. Obrucsev, Valentine Williams, Vanessa Wilmon, Vaszilisz Vaszilikosz, Végh Antal, Venjamin Kaverin, Vezda János, Vic Scott-Hansen, Vicki Baum, Viviane Villamont, Vladimír Páral, Wendy Somerset, William Kennedy, Willy Breinholst, Zalatnay Sarolta, Zana Muhsen, Zane Grey, Zinovij Jurjev, Zsuzsó

Antikvár
 
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes.
135000 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Termék adatok
Cím: "500 kötet a női lektűr témaköréből" [antikvár]
Szerző: A. A. Milne , Agnes Seymour , Alan Titchmarsh , Alexandra Ripley , Amanda Stone , Andrew Mason , Andrew Vachss , Angela Mancini , Angelica Montemaggiore , Anita Brookner , Audrey D. Milland , Audrey Saint-Anne , Avery Corman , Axel Rode , B. M. Croker , B. T. Mortimer , Bágyoni Attila , Balázs Anna , Barbara Michaels , Barbara Pym , Barbara Scotch , Barbara Wood , Barry Gifford , Belva Plain , Benoite Groult , Bernardo Guimaraes , Berto Padrillo , Betty Ferm , Betty Goldrush , Betty Mahmudi , Betty Shelfield , Bihari Klára , Bíró András , Boldizsár Iván , Boris Vian , Borisz Paszternak , Bozsán Eta , Burt Hirschfeld , C. C. Kicker , C. Northcote Parkinson , C. P. Snow , Carolyn Keene , Charles MacArthur , Charlotte O'Brien , Charlotte Worgitzky , Christiane Rochefort , Christina Hamlett , Christine Arnothy , Claire Kenneth , Cleo M. Stephens , Colleen McCullough , Coper András , Csáki Judit , Csománé Forgács Emma , Cynthia Parker , D. H. Lawrence , Dan Greenburg , Dan Roberts , Daniel M. Klein , Danielle Steel , David Herbert Lawrence , David Shelton , Debbie Taylor , Debra Mullins , Della Spring , Diana Palmer , Dick Cluster , Dojcsák Győző , Doris Egan , Dorothy Dalton , Dorothy Uhnak , Douglas Preston , Döme Piroska , Dr. Bálint István , E. A. Rodriguez , E. Girdo , E. Marlitt , E. Werner , Ed Gardner , Edgar Wallace , Edith Valter , Elda Lanza , Elisabeth Quinn , Elizabeth George , Elizabeth McGregor , Ember Mária , Emilia Werner , Erdős Renée , Erica Spindler , Erich Maria Remarque , Erich Segal , Erőss László , Esther G. Wood , Evelyn Marsh , F. C. Weiskopf , F. Gerstäcker , Falus György , Fannie Hurst , Farkasházy Tivadar , Fay Weldon , Fehér Klára , Földes György , Földes Péter , Francoise Mallet-Joris , Francoise Sagan , Frank Cockney , Frank O'Rourke , Fülöp György , G. Konsalik , Gaby Hauptmann , Gálik Péter , Gallov Rezső , Galsai Pongrác , Garai Gábor , Gáspár András , Gaston Leroux , Gencso Sztoev , Georg Petz , George Sava , George Stark , Georges Ohnet , Georgi Krumov , Gerald Durrell , Gert Rothberg , Giuseppe Tomasi di Lampedusa , Glenn Savan , Gulácsy Irén , Gyurkovics Tibor , Gyürk Sarolta , H. Courths-Mahler , H. Courts-Mahler , H. E. Bates , Halász Kálmán , Hanos Álmos , Harold King , Harold Robbins , Harsányi Gábor , Helen Millet , Henry James , Herman Wouk , Hernádi Gyula , Hervé Bazin , Hombre Jimenes , Horacy Safrin , Illés Endre , Ilse Tielsch , Ira Levin , Isabela Guimares , J. D. Salinger , J. O. Curwood , J. Spencer Bradley , J. Z. Elky , Jack London , Jackie Collins , James M. Cain , Jan de Zanger , Jan Petrik , Jan Potocki , Jan Roberts , Janice Harrell , Janine Boissard , Jaroslav Dietl , Jean Rhys , Jean Sanitas , Jean-Pierre Jaubert , Jeanette Ernest , Jeffrey Stone , Jennifer Blake , Jerzy Kosinski , Joan Chase , John Fowles , John J. Nance , John Knittel , John Lutz , Jókai Mór , Jorge Ibargüengoitia , José Lins do Rego , Josephine Carr , Joy Fielding , Joyce Carol Oates , Joyce Maynard , Juan Cortéz , Judith Henry Wall , Judith Kay , Judith Krantz , Judy Anger , Jules Rado , Kalanga Abdalla , Kara Winwood , Katherine Anne Porter , Katherine Stone , Kathy Schranko , Kathy Zenker , Katrin Holland , Ken McClure , Kirk Douglas , Klausjürgen Wussow , Kolozsvári Grandpierre Emil , Kosáryné Réz Lola , Larry McMurtry , Leonhard Frank , Lilli Palmer , Lillian Hellman , Lilly Seymour , Linda Yellin , Linnankoski , Lisa Jackson , Liv Ullmann , Liz Nickles , Louis Bromfield , Louis Lucien Rogger , Marelle de Lorraine , Margaret Drabble , Margaret Moore , Maria Venturi , Marie Louise Fischer , Mario Leocata , Mark Twain , Martha Tailor , Martin Baxendale , Mary Higgins Clark , Massimo Bontempelli , Maxie Wander , Melanie M. Donelli , Melissa Moretti , Michael Korda , Miklósi Ottó , Minette Walters , Miskolczi Miklós , Mo Jing-feng , Molnár Zoltán , Morvay Kendra , Nagy Alexandra , Nemere István , Nemes István , Nevil Shute , Nina Lambert , Noelle Berry McCue , Nyikolaj Garin-Mihajlovszkij , Oliver Juan Lopez , Oriana Fallaci , P. C. Jersild , P. G. Wodehouse , Passuth László , Patricia Highsmith , Patricia Vandenberg , Paul Monette , Pavel Vezsinov , Percival C. Wren , Peter Heim , Philip Shelby , Pierre Magnan , Pintér József , Pitigrilli , Pusztay Sándor , Rachel Scott , Rachilde , Raffai Sarolta , Rátonyi Róbert , Raymond Queneau , René Barjavel , Rider Haggard , Ridley Pearson , Roald Dahl , Rob MacGregor , Robert B. Parker , Robert Wolfgang Schnell , Robin Cook , Rónaszegi Miklós , Roy Vickers , Ruth Louise Partridge , Ruth Rendell , Sally Hunter , Sanda Faur , Sandy Madison , Sara Maitland , Sarah G. Joseph , Sarusi Mihály , Sas György , Schmidt Attila , Selmeczi Mari , Sheila Bruckner , Sidney Lawrence , Sidney Sheldon , Simon Green , Spencer Walls , Stefan Zweig , Stella Linden , Stendhal , Stéphanie , Stephen Barlay , Stephen King , Stephen Vizinczey , Steve Martin , Steven Spruill , Stuart Woods , Sue Brandon , Sue Miller , Sue Rich , Susan Howatch , Sütő András , Syndie Maison , Szabó Károly , Szabó Miklós , Szalóky Eszter , Szederkényi Anna , Székely Éva , Szekeres Károly , Szerdahelyi Szabolcs , Szuhay-Havas Ervin , Tábori Róbert , Theodore Dreiser , Tosenc Ferbar , Tutsek Anna , Tyler Cortland , Ugo Pirro , Una-Mary Parker , Urbán Ernő , V. A. Obrucsev , Valentine Williams , Vanessa Wilmon , Vaszilisz Vaszilikosz , Végh Antal , Venjamin Kaverin , Vezda János , Vic Scott-Hansen , Vicki Baum , Viviane Villamont , Vladimír Páral , Wendy Somerset , William Kennedy , Willy Breinholst , Zalatnay Sarolta , Zana Muhsen , Zane Grey , Zinovij Jurjev Zsuzsó
Kötés: Vegyes
A szerzőről
A. A. Milne művei
Alan Alexander Milne (Kilburn, London, 1882. január 18. – Hartfield, Sussex, 1956. január 31.) angol író, a Micimackó című gyermekkönyv szerzője.

Milne London Kilburn városrészében született, és ott is nőtt fel, szülei a skót származású John Vine Milne és Sarah Maria Heginbotham voltak. Kilburnben abba a magániskolába járt, amelyet édesapja, John vezetett. Egyik tanára a neves angol író, H. G. Wells volt.Később ösztöndíjasként matematikát tanult a Cambridge-i Egyetemen, és ekkor kezdett dolgozni a Granta nevű egyetemi lapnál is, amelybe testvérével, Kenneth-tel együtt különböző cikkeket írt. Munkájának köszönhetően felfigyelt rá a Punch nevű brit szatirikus magazin, amelynek előbb munkatársa, majd 1904-1906 között társkiadója lett.

Részt vett az első világháborúban, de utóbb otthagyta a sereget a háború borzalmai miatt, s attól kezdve a háború ellen szólalt fel, személyes élményei alapján 1934-ben megírta Peace with Honour című kritikus hangvételű művét.

1913-ban vette el feleségül Dorothy De Selincourtot, akivel egy közös gyermekük, Christopher Robin (1920-1996) született.

1925-ben vidéki házat vásárolt Sussexben, és ide vonult vissza 1952-ben, egy agyműtétet követően. Itt is halt meg, 1956. januárjában, 74 évesen.

Milne számos humoros esszét, színdarabot és regényt írt, ám igazán ismertté gyermekkönyvei tették. Leghíresebb műve a Micimackó (Winnie-the-Pooh), amely fiának játékmackójáról kapta nevét, és amelynek egyik főszereplője a saját fiáról elnevezett figura, Christopher Robin (magyar fordításban Róbert Gida).A mű gyakorlatilag két önálló regényt takar: a Micimackót (1926) és a Micimackó kuckóját (1928). A két mű Karinthy Frigyes műfordításában lett a magyar nyelvű irodalom szerves része.

Milne két további, gyermekverseket tartalmazó könyvet is írt: Amikor még kicsik voltunk és Hatévesek lettünk, amelyek között számos vers akad Micimackóról (1926).

A Micimackó hatalmas sikere inkább teher volt Milne számára, mint öröm. Saját írói célja ugyanis az volt, hogy arról írjon, amiről csak szeretne, és ezt a későbbiekben már nem látta igazán megvalósíthatónak.
Agnes Seymour művei
Alan Titchmarsh művei
Alexandra Ripley művei
Amanda Stone művei
Andrew Mason művei
Andrew Vachss művei
Angela Mancini művei
Angelica Montemaggiore művei
Anita Brookner művei
Audrey D. Milland művei
Audrey Saint-Anne művei
Avery Corman művei
Axel Rode művei
B. M. Croker művei
B. T. Mortimer művei
Bágyoni Attila művei
Balázs Anna művei
Barbara Michaels művei
Barbara Pym művei
Barbara Scotch művei
Barbara Wood művei
Barry Gifford művei
Belva Plain művei
Benoite Groult művei
Bernardo Guimaraes művei
Berto Padrillo művei
Betty Ferm művei
Betty Goldrush művei
Betty Mahmudi művei
Betty Shelfield művei
Bihari Klára művei
Bíró András művei
Boldizsár Iván művei
A szerzőről
Boris Vian művei
Boris Vian (Ville-d’Avray, Franciaország, 1920. március 10. – Párizs, 1959. június 23.)francia író, költő, muzsikus.

Vian a francia avantgárd művészet különös, kihívó alakja volt. Rendkívül sokoldalú tehetség, aki jazz-muzsikusként, zeneszerzőként és festőként is elismert. Eredeti szakmája matematikus, műszaki főiskolát végzett. A Francia Szabványügyi Hivatalban szerzett unalmas tapasztalatai, valamint a világháborús és ifjúkori élményei szolgáltak alapul 1947-ben saját neve alatt megjelent, „első” regényéhez. Vernon Sullivan álnéven közreadott, parodisztikus botránykönyveiért többször perbe fogták, ugyanakkor milliókat keresett velük.

Tagja volt különböző egzisztencialista köröknek és a Patafizikai Társaságnak is, ahol „Első Satrafának” választották. Chandler-regényeket és Strindberg-drámákat fordított egyebek mellett. A Meghajszolt vad amerikai színes bőrű szerzője, Richard Wright műveinek átültetése is inspirálta álnéven publikált „négerregényeit”. 1945-től kezdve Sartre baráti köréhez tartozott, rendszeresen publikált a Temps Modernes folyóiratban. Camus Combat című lapjának jazzrovatát vezette, munkatársa volt a Jazz Hot folyóiratnak, s Jazz News címmel maga is szerkesztett lapot. Muzsikált Miles Davissel is.

Ötszáznál több dalt írt. Le Déserteur című pacifista dalával az algériai háború ellen tiltakozott, más lemezein a francia sanzon hagyományait folytatta, de ő írta az első francia rock-szövegeket is. A Philips, majd a Fontana hanglemezkiadó művészeti vezetője lett.

Kisebb szerepet alakított Delannoy filmjében, a Párizsi Notre-Dame-ban, Kast filmjeiben, majd 1959-ben Roger Vadim Veszedelmes viszonyokjában. 1959. június 23-án az álnéven írt regényéből tiltakozása ellenére készült Köpök a sírotokra című film premier előtti vetítése közben felállt, dühös, trágár megjegyzést tett a hamis, torz adaptációra, majd sszeesett. Szívrohamot kapott, ami a szívritmuszavarral küszködő Vian számára végzetesnek bizonyult: útban a kórház felé a mentőautóban vesztette életét. 39 éves volt.

Vian művei meglepő humorral, költői érzelmességgel, szürrealista cselekménnyel, és elegáns cinizmussal léptek túl az egzisztencialista búskomorságon.Vian senkit nem követett irodalmi műveiben, egyedül Alfred Jarry utódja szeretett volna lenni. Írásait eredeti tehetség, bravúros nyelvhasználat és polgárpukkasztó tartalom jellemzi. Az utókor által legjobbnak ítélt művei az 1946-ban készült Tajtékos napok – amelyet Raymond Queneau „korunk legmeghatóbb szerelmi regényének” nevezett – és a Pekingi ősz. Azonban életében alig néhány ezer példányt vásároltak a saját neve alatt kiadott regényeiből – a kritika közönnyel vagy értetlenséggel fogadta azokat –, míg a Sullivan-regények százezres példányszámban fogytak.
Bozsán Eta művei
Burt Hirschfeld művei
C. C. Kicker művei
C. Northcote Parkinson művei
C. P. Snow művei
Carolyn Keene művei
Charles MacArthur művei
Charlotte O'Brien művei
Charlotte Worgitzky művei
Christiane Rochefort művei
Christina Hamlett művei
Christine Arnothy művei
Claire Kenneth művei
Cleo M. Stephens művei
Colleen McCullough művei
Coper András művei
Csáki Judit művei
Csománé Forgács Emma művei
Cynthia Parker művei
Dan Greenburg művei
Dan Roberts művei
Daniel M. Klein művei
A szerzőről
Danielle Steel művei
Danielle Fernande Dominique Schuelein-Steel (New York, USA, 1947. augusztus 14. –) amerikai írónő. Napjaink egyik legnépszerűbb írónője.

Édesanyja Norma da Câmara, egy portugál diplomata lánya, édesapja John Schuelein-Steel, német származású, a Löwenbräu sörgyáros család leszármazottja.

New York-i Egyetemre, (Parsons School of Design) járt és divattervezőnek készült, de a stressztől gyomorfekélyt kapott. Eleinte reklámszövegíróként dolgozott, majd egy San Francisco-i PR-cég alkalmazottja lett. Danielle első könyvét 20 éves korában írta. Általában egyszerre több új könyvén is dolgozik, nem csoda, hogy ilyen termékeny. Könyveiből eddig 570 millió példány talált gazdára, 47 országban olvassák és 28 nyelvre fordították le műveit. Az Ékszerek (1993) című könyvéből készült filmet két Golden Globe-díjra is jelölték, de a díjat végül nem nyerte el a négy órás alkotás. A könyvek mellett kiadott egy verseskötetet is, Love: Poems by Danielle Steel címmel.

Danielle ötször ment férjhez.

2002-ben kitüntetést kapott a francia kormánytól, a világ művészetéhez való hozzájárulásért. Az íráson kívül saját parfümöt jelentetett meg a nevével fémjelezve. Galériájával támogatja a művészeket.

Egyik alapítványa, a Nick Traina Alapítvány a mentálisan sérült, és a rossz bánásmódban részesült fiatalokat támogatja, amelynek névadója fiatalon elhunyt fia. A másik alapítványa a hajléktalanok megsegítésére jött létre.
David Herbert Lawrence művei
David Shelton művei
Debbie Taylor művei
Debra Mullins művei
Della Spring művei
Diana Palmer művei
Dick Cluster művei
Dojcsák Győző művei
Doris Egan művei
Dorothy Dalton művei
Dorothy Uhnak művei
A szerzőről
Douglas Preston művei
DOUGLAS PRESTON a massachusettsi Cambridge-ben született. Kaliforniában végezte a tanulmányait, sok szakterületbe belekóstolt, mielőtt kikötött az angol irodalomnál. Dolgozott a New York-i természettudományi múzeumban, tanított a Princetoni Egyetemen, jelenleg a regényírás mellett újságoknak dolgozik.

https://www.prestonchild.com/
Döme Piroska művei
Dr. Bálint István művei
E. A. Rodriguez művei
E. Girdo művei
E. Marlitt művei
E. Werner művei
Ed Gardner művei
Edgar Wallace művei
Edith Valter művei
Elda Lanza művei
Elisabeth Quinn művei
Elizabeth George művei
Elizabeth McGregor művei
Ember Mária művei
Emilia Werner művei
Erdős Renée művei
Erőss László művei
Esther G. Wood művei
Evelyn Marsh művei
F. C. Weiskopf művei
F. Gerstäcker művei
Falus György művei
Fannie Hurst művei
Farkasházy Tivadar művei
Fay Weldon művei
A szerzőről
Fehér Klára művei
Fehér Klára Nemes Lászlóné (Újpest, 1922. május 21. – Budapest, 1996. szeptember 11.) magyar író, újságíró.

1922-ben született Budapesten. Fiatal korában előbb gyári tisztviselőként dolgozott, 1945-1948-ban a budapesti közigazgatási egyetemre járt, közben elvakult fiatal kommunistaként a Szabad Nép belső munkatársa 1946 és 1949 között. Ez időszakban, a szovjet típusú egypártrendszer kiépülésének éveiben megszállott agitátorként a régi világ képviselőinek életét „leleplező riportjaival” vált ismertté, cikkeiben kérlelhetetlen dühvel támadt az általa negatívnak tartott jelenségekre.

1948-ra fenti cikkeinek köszönhetően a Szabad Nép egyik legismertebb újságírója. Az újság szerkesztőségében ismerkedett meg Nemes Lászlóval, akivel hamarosan házasságot kötött. A Rákosi-korszak igazságtalanságait eleinte elhihetetlennek érezték, a Párt iránti kritikátlan odaadásuk csak fokozatosan csökkent.
Az 1956-os forradalom leverése után a pártba férjével együtt nem lépett vissza, és semmilyen szerkesztőségi állást nem vállaltak el. 1957-től a Magyar Nemzet tárcaírója lett. 1979-től szabadfoglalkozású író.

Riportokkal, színdarabokkal, ifjúsági regényekkel kezdte pályáját. Az ötvenes évek elején írta első szépirodalmi műveit, színdarabokat és ifjúsági regényeket, melyek az ötvenes évek politikailag elkötelezett sematizmusának jegyében íródtak, a napi politika szolgálatában.

A hatvanas években is egyszerre újságíróként és íróként is alkotott. Leginkább a fővárosi értelmiség és a középrétegek világában érzi otthon magát. Kritika alá veszi az ügyeskedőket és hatalommal visszaélőket, a fel-felbukkanó moralizálás mellett nemegyszer lényeges problémákat ragadt meg, és a kisemberek kiszolgáltatottságának különböző formáit mutatta be. Figurái hétköznapi emberek, értelmiségiek, hivatalnokok, fiatalok, középkorúak és idősek, a hatvanas-hetvenes évek kádári konszolidációjának jellegzetes alakjai. Emberi sorsokat és magatartásokat gyöngeségeket mutat be. A szórakoztató irodalomban is sikeres volt (humoreszk, vígjáték). Humora és mély emberismerete tették népszerűvé.

Regényeit több szocialista országban is megjelentették.
Földes Péter művei
Francoise Mallet-Joris művei
Francoise Sagan művei
Frank Cockney művei
Frank O'Rourke művei
Fülöp György művei
G. Konsalik művei
Gálik Péter művei
Gallov Rezső művei
Galsai Pongrác művei
Garai Gábor művei
Gáspár András művei
Gaston Leroux művei
Gencso Sztoev művei
Georg Petz művei
George Sava művei
George Stark művei
Georgi Krumov művei
A szerzőről
Gerald Durrell művei
Gerald 'Gerry' Malcolm Durrell (India, Dzsamsedpur, 1925. január 7. – Jersey, 1995. január 30.) brit zoológus, író.

Az indiai Kalkutta közelében, Dzsamsedpurban született Gerald Malcolm Durrell néven, 1925-ben. Szülei, Louisa Florence Dixie és Lawrence Samuel Durrell brit és ír felmenőkkel bírtak. Három testvére volt: Lawrence George (1912-1990) író, Leslie (1918-1983) és Margaret (1920-2007). Apja útépítő mérnökként dolgozott, és miután 1928-ban meghalt, a család hazatért Angliába, majd 1935-ben Korfu szigetére költözött. Négy évig éltek a szigeten, amely Gerry fő szellemi ihletője volt: itt kezdődött egy életen át tartó nagy szerelme a természet világa iránt. Iskolába nem járt, magántanárok oktatták, közülük főleg a természettudós Theodor Stefanides doktor hatott rá. Korfui éveire emlékezett a Családom és egyéb állatfajták című könyvében, sok humorral és önironiával mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élővilágát.

A második világháború alatt ismét Angliában éltek, Gerald pedig egy kisállat-kereskedésben kezdett el dolgozni. 1943-ban katonának kellett volna besorozni, de végül gyenge egészsége miatt felmentést kapott. A háború után, 1945-ben a whipsnade-i állatkertbe szerződött, állatgondozónak. Itt körülbelül egy évig dolgozott, miközben expedíciókat tervezett, ám az állatgyűjtők továbbra sem fogadták el jelentkezését.

Jelentős összeget örökölt 21. születésnapja alkalmából, amit állatok gyűjtésére költött el. Első, kameruni állatgyűjtő expedícióját 1947-ben, saját költségén szervezte meg és ő maga vezette, John Yealland ornitológus segítségével. A magával hozott állatokat a londoni, chesteri, paigntoni, bristoli és manchesteri állatkertek vették meg. Ezt követték az 1948-ban és 1949-ben, Brit Guyana-i gyűjtőutak és a későbbiekben szervezett expedíciók Paraguay, Argentína, Sierra Leone, Mauritius, Mexikó és Madagaszkár vadonjaiba. Egyik első útján ismerkedett meg a bafuti Fonnal, akivel jó barátságot kötött.

1951-ben feleségül vette Jacqueline Sonia Wolfendent, és Gerald nővérének, Margónak bournemouthi házába költöztek. Jacquie ezután Gerald állandó társává szegődött a további állatgyűjtő utakon, valamint aktívan segédkezett a jersey-i állatkert létrehozásában, majd üzemeltetésében.

Hogy anyagi helyzetét fellendítse, bátyja és Jacquie tanácsára Gerald humoros, életrajzi ihletésű könyveket kezdett írni, sikerrel. A minden könyve végén található felhívás csatlakozásra hív és adakozásra kér. 1954-ben a könyvekből kapott pénzen újabb expedíciót vezetett Dél-Amerika dzsungeleibe.

A Családom és egyéb állatfajták megjelenése, 1956-ban hatalmas sikert hozott Geraldnak. 1957-ben harmadszor, utoljára ismét Kamerunba utazott, és ezúttal már saját, leendő állatkertje számára gyűjtött állatokat. Visszatérése után ismét Margóhoz költözött, s annak kis, hátsó kertjében tartotta népes állatseregletét, amíg helyet keresett a számukra. Legnagyobb csalódására mind Bournemouth, mind Poole önkormányzata elutasította ajánlatát, hogy állatkertet hozzon létre városukban. 1958-ban azonban rátalált a Jersey Állatparkra, amely ideálisnak bizonyult álmai megvalósítására. Még ugyanabban az évben újabb, s immár sikeres állatgyűjtő expedíciót szervezett Dél-Amerikába, elsősorban a veszélyeztetett fajok megmentését célozva. Az állatkertet 1959 húsvétján nyitották meg.

1979-ben elvált Jacquie-től, s még ugyanabban az évben feleségül vette Lee McGeorge-ot. 1982-ben Új-Zéland, Ausztrália és Malajzia helyszínein Lee-vel tévésorozatot forgattak, amit Magyarországon is bemutattak.

Durrell és alapítványa a Durrell WildLife Conservation Trust, vagyis a Jersey Vadvédelmi Alapítvány a világ számos helyén segített a veszélyeztetett fajok megóvásában, szaporításában, az ott élő lakosság felvilágosításában, oktatásában.

Durrell májzsugorban szenvedett, melyet a könyveiben is megírt, nem ritka, és olykor elég kemény italozás okozott. Májtranszplantációval hosszabbították meg az életét, de ez csak átmenetileg volt sikeres, halálának oka is májelégtelenség volt.
Jersey-szigeti állatkertjét 1995-ben bekövetkezett haláláig vezette, hamvait is ott temették el.
Gert Rothberg művei
Giuseppe Tomasi di Lampedusa művei
Glenn Savan művei
Gulácsy Irén művei
Gyürk Sarolta művei
H. Courths-Mahler művei
H. Courts-Mahler művei
H. E. Bates művei
Halász Kálmán művei
Hanos Álmos művei
Harold King művei
Harold Robbins művei
Harsányi Gábor művei
Helen Millet művei
Henry James művei
Hernádi Gyula művei
Hervé Bazin művei
Hombre Jimenes művei
Horacy Safrin művei
Ilse Tielsch művei
Ira Levin művei
Isabela Guimares művei
J. D. Salinger művei
J. O. Curwood művei
J. Spencer Bradley művei
J. Z. Elky művei
A szerzőről
Jack London művei
Jack London (John Griffith Chaney), (San Francisco, Kalifornia, 1876. január 12. – Glenn Ellen, Kalifornia, 1916. november 22.) amerikai író, elbeszélő.

Jack London az egyik első világirodalmi rangú amerikai író, népszerűsége mind a mai napig töretlen. Az emberi társadalom megreformálásáért küzdött, legkedvesebb szereplői vakmerő kalandorok, „éneklő” és „beszélő” kutyák, legkedvesebb színterei az erdő és a tenger voltak.

Apja vándor asztrológus volt, annak törvénytelen gyerekeként jött a világra. Röviddel születése után anyja feleségül ment John Londonhoz. Gyermekévei mély nyomorban, kemény munkával és szenvedélyes olvasással teltek.Már 13 évesen napi 12-18 órát dolgozott a konzervgyárban, s gyakorlatilag ő tartotta el családját. Menekülést keresve ebből a robotéletmódból, régi dajkájától, Virginia Prentiss-től kért kölcsön, s a kölcsönpénzből bárkát vett, amivel osztrigakalóznak csapott fel. Igencsak veszélyes életmód volt ez, ugyanis az osztrigaőrök nemegyszer a kalózok után lőttek. Ebből a korszakból kezdődött ismerkedése „John Barleycornnal” (avagy az alkohollal), ahogy azt az Alkoholmámorban (korábban magyarul Sárga Sátán címmel jelent meg, az eredeti angol cím John Barleycorn) című művében olvashatjuk.
1893-ban elszegődött egy fókavadász hajóra, amely egész Japánig elment, s itt 17 évesen kiverekedte, hogy egyenrangúnak tekintsék a többi matrózzal.
Miután visszatért Amerikába, alkalmi munkákkal próbálkozott, például szenet talicskázott egy vasútállomáson, de megunta, majd felcsapott hobónak Kelly hadseregében, s csavargásért 30 napig börtönbe is került. Kalandjait az Országúton című regényében örökíti meg.
Majd visszatért Oaklandbe, ahol lázas tanulásba kezdett, mint azt önéletrajzi regényében, a Martin Edenben olvashatjuk. Napi 19 órát tanult, alig evett és keveset aludt, végül sikeresen leérettségizett, fél évet járt egyetemre is, majd anyagi okok miatt elszegődött mosodai munkásnak, ahol ő is elkapta az aranylázt, és Klondike-ba utazott sógora, James Shepard társaságában. Aranyat nem talált, de itt szerzett tapasztalatai alapján írta meg későbbi világhírű műveit. Ezért nagy árat fizetett, skorbut alakult ki nála, ami miatt négy fogát elveszítette, s valószínűleg későbbi betegségei is részben innen eredtek. Sokat utazott, volt haditudósító is az orosz–japán fronton.

A tőle megszokott elszántsággal próbált meg írni és publikálni, s kezdett felívelni írói karriere, majd rendeződni anyagilag is az élete.1900. április 7-én elvette Bessie Maddernt, nem szerelemből, hanem egyfajta ragaszkodásból, s mert meg volt győződve róla, hogy életerős gyerekeik lesznek. Két gyerekük született, Joan es Bessie. 1903-ban értesítette Bessie-t, hogy elhagyja, 1904-ben törvényesen is elváltak. 1905-ben elvette Charmian Kittredge-t.

Élete vége fele újra gazdasági válságba jutott, a farmja csődbe ment, alkoholizmusa és vesebetegségei legyengítették, míg végül morfiumtúladagolásban halt meg 1916. november 22-én.

A The Son of the Wolf (1900, magyarul Északi Odüsszeia címen jelent meg 1975-ben) című novelláskötete volt az, amely óriási sikert és világhírnevet szerzett neki. Mintegy ötven könyvet írt, amelyek hamar megjelentek más nyelveken is.
Jan de Zanger művei
Jan Petrik művei
Jan Potocki művei
Jan Roberts művei
Janice Harrell művei
Janine Boissard művei
Jaroslav Dietl művei
Jean Rhys művei
Jean Sanitas művei
Jean-Pierre Jaubert művei
Jeanette Ernest művei
Jeffrey Stone művei
Jennifer Blake művei
Jerzy Kosinski művei
Joan Chase művei
John Fowles művei
John J. Nance művei
John Knittel művei
John Lutz művei
Jókai Mór művei
Jorge Ibargüengoitia művei
José Lins do Rego művei
Josephine Carr művei
Joy Fielding művei
Joyce Carol Oates művei
Juan Cortéz művei
Judith Henry Wall művei
Judith Kay művei
Judith Krantz művei
Judy Anger művei
Jules Rado művei
Kalanga Abdalla művei
Kara Winwood művei
Katherine Anne Porter művei
Katherine Stone művei
Kathy Schranko művei
Kathy Zenker művei
Katrin Holland művei
Ken McClure művei
Kirk Douglas művei
Klausjürgen Wussow művei
Kolozsvári Grandpierre Emil művei
Larry McMurtry művei
Leonhard Frank művei
Lilli Palmer művei
Lillian Hellman művei
Lilly Seymour művei
Linda Yellin művei
Linnankoski művei
A szerzőről
Lisa Jackson művei
1952-ben született Oregonban. Amerikai bestszeller szerző, több mint 75 romantikus regényt írt.
Liv Ullmann művei
Liz Nickles művei
Louis Bromfield művei
Louis Lucien Rogger művei
Marelle de Lorraine művei
Margaret Drabble művei
Maria Venturi művei
Marie Louise Fischer művei
Mario Leocata művei
A szerzőről
Mark Twain művei
Mark Twain, eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens (Florida, Missouri, 1835. november 30. – Redding, Connecticut, 1910. április 21.) amerikai író, újságíró, humorista.

Szegény, de a kor fogalmai szerint előkelő családba született: anyja, Jane Lampton és apja, John Marshall Clemens révén is olyan ír-angol felmenőkkel rendelkezett, akik már a függetlenségi háború előtt letelepedtek az Újvilágban. A házaspár hét gyermeke közül Samuel volt a hatodik. Testvérei közül három még gyerekkorában meghalt, csak Orion (1825–1897), Henry (1838–1858) és Pamela (1827–1904) érte meg a felnőttkort.

Amikor Samuel 13 éves volt, meghalt az édesapja. A fiú a Missouri Courier-nél kezdett dolgozni, Orion nevű bátyja pedig megvette a Hannibal Journal című lapot. Ebben jelent meg Samuel első rövid cikke. 18 éves koráig Samuel a családjával Hannibalban, egy Mississippi-parti községben élt. Eleinte a bátyja újságjánál dolgozott, majd később San Franciscóban, a Morning Call-nál és a Californian-nél. 1852-től utazó tudósítóként több cikket írt a bátyja lapjának Philadelphiából, New Yorkból és Washingtonból.1855-től Clemens St. Louisban élt, és egy folyami gőzhajón dolgozott. 1857-ben elkezdte az ez irányú képesítés megszerzését, 1859-ben sikerrel végzett. 1861-ben tagja lett a helybeli szabadkőműves páholynak.Az amerikai polgárháború kitörése 1861-ben a munkanélküliséget hozta Clemensnek. Két hetes katonáskodás után, melyet a Missouri State Guard-nál töltött, Orion fivérével nyugatra indultak, és Nevadában aranyásóként dolgoztak. Mivel nem jártak sikerrel, 1862-ben Clemens visszatért az újságíráshoz, ezúttal a nevadai Virginia City Territorial Enterprise riportereként.

A Mark Twain álnevet először 1863. február 3-án használta. Az álnév egy folyami hajós szakkifejezés, helyesen írva mark two, és a mélységmérő rúdon a második vonást jelentette: ez volt a minimális mélység a gőzös biztonságos haladásához. 1864-ben Twain San Franciscóba költözött, majd ismét Nevadába, vissza Kaliforniába, Hawaii-ra, és megint Nevadába. Közben rövid ideig tudósítóként dolgozott Európában és a Közel-Keleten.A szélesebb körű elismerést az 1865-ben megjelent Jim Smiley and His Jumping Frog történet hozta meg. Ezután profi előadóként járta az országot és New York-i lapoknak kezdett írni.

1870-ben feleségül vette Olivia Langdont. 1871-ben a connecticuti Hartfordban telepedett le, ahol tizenhét évig élt sikeres íróként. Közvetlen szomszédja Harriet Beecher Stowe volt, aki komoly hatást gyakorolt az írónak a rabszolgaságról vallott nézeteire. Ebben a korszakban jelentek meg legjobb művei: Tom Sawyer kalandjai, Élet a Mississippin és a Huckleberry Finn kalandjai.1874-ben Mark Twain egy Remington írógépet vásárolt, és a Tom Sawyer kalandjai volt az első olyan könyv a világon, amelynek a kéziratát az író írógéppel készítette. 1891-ben ismét Európába utazott, ahol kilenc évet maradt.

Mark Twain első üzleti próbálkozása 1869-ben volt, amikor részesedést szerzett a Buffalo Express lapban. A saját könyvei mellett anyagi sikert jelentett a Charles L. Webster & Co. könyvkiadó, amely Ulysses S. Grant tábornok (később elnök) életrajzát adta ki. 1894-ben egy nyomdai vállalkozása csődbe jutott, ezért az anyagi ügyeinek a rendbehozatalára felolvasó körútra indult. Az utazás alatt meghalt Suzy nevű lánya. Szerencsére Henry Huttleson Rogers, a Standard Oil alelnöke kész volt az írót átsegíteni az anyagi nehézségeken, akinek négy gyermeke közül három idő előtt halt meg, majd feleségét is elvesztette.

Mark Twain ünnepelt hírességként halt meg. Életműve sok amerikai íróra hatással volt.
Martha Tailor művei
Massimo Bontempelli művei
Maxie Wander művei
Melanie M. Donelli művei
Melissa Moretti művei
Michael Korda művei
Miklósi Ottó művei
A szerzőről
Minette Walters művei
1992 óta összesen 35 országban jelentek meg könyvei, több krimijéből a BBC forgatott tévéfilmet.

A kaméleon árnyéka Minette Walters 12. könyve. Közülük négy magyarul is olvasható.
A testszobrász (2002) című regénye Edgar Allan Poe-díjat nyert. A szerzőt Dániában, Franciaországban és Angliában is kitüntették.
Férjével Dorsetben él, és rendszeresen ír magazinokba és újságokba.

www.minettewalters.co.uk

Miskolczi Miklós művei
Mo Jing-feng művei
Molnár Zoltán művei
Morvay Kendra művei
Nemere István művei
Nemes István művei
Nevil Shute művei
Nina Lambert művei
Noelle Berry McCue művei
Nyikolaj Garin-Mihajlovszkij művei
Oliver Juan Lopez művei
A szerzőről
Oriana Fallaci művei
Oriana Fallaci (Firenze, 1929. június 29. – Firenze, 2006. szeptember 15.) olasz író, publicista, újságíró, riporter.

Oriana Fallaci 1929-ben Firenzében született. A második világháborúban olasz partizánként vett részt. 1967-68-ban haditudósítóként jelen volt Vietnamban.

Fiatal újságíróként interjút készített számos államfővel, politikussal és hírességgel, köztük volt Henry Kissinger, Neil Armstrong, az iráni sah, Khomeini ajatollah, Lech Wa³êsa, Willy Brandt, Zulfikar Ali Bhutto, Walter Cronkite, Abolhaszan Baniszadr, Omar Khadafi, Federico Fellini, Sammy Davis Jr., Teng Hsziao-ping, Nguyen Cao Kyl, Jasszer Arafat, Indira Gandhi, Alexandrosz Panagoulisz, Makariosz püspök, Golda Meir, Nguyễn Vãn Thiệu, Hailé Szelasszié és Sean Connery.

Visszavonulása után több könyvnek és cikknek a szerzője volt, amelyek vitát gerjesztettek elsősorban iszlám és arab körökben. Számos irodalmi díjjal tüntették ki, megkapta a St. Vincent-díjat, a Banaccarella-díjat Nothing és So be It című műveiért (1971-ben), Viareggio-díjat (1979-ben), Antibes-díjat pedig a sokat támadott Insallah című művéért (1993-ban). A Columbia Egyetemen díszdoktorrá avatták. Tanított újságírást itt, továbbá a Yale és a Harvard egyetemeken. Műveit 21 nyelvre fordították le, köztük angol, spanyol, francia, német, svéd, görög, lengyel, horvát, szlovén, magyar nyelvre is. Élete végéig erős dohányos volt. 77 évesen mellrákban hunyt el egy firenzei magánklinikán.
P. C. Jersild művei
A szerzőről
P. G. Wodehouse művei
Sir Pelham Grenville Wodehouse (1881. október 15. – 1975. február 14.) brit író.

Wodehouse elismert mestere volt az angol prózának, tiszteletnek örvendett mind a kortársak körében, mint Hilaire Belloc, Evelyn Waugh és Rudyard Kipling, mind a modern írók körében (Douglas Adams, Salman Rushdie, Terry Pratchett és Stephen Fry).Manapság legismertebb a Jeeves-es és Blandings Kastély-os regényeiről és rövid történeteiről, de Wodehouse tehetséges drámaíró és dalszövegíró is volt, társszerzője és írója volt tizenöt darabnak és 250 dalszövegnek vagy harminc zenés vígjátékhoz. Együtt dolgozott Cole Porterrel az "Anything Goes" musicalen, és gyakran együttműködött Jerome Kernnel és Guy Boltonnal. Ő írta a dalszöveget a "Show Boat"-beli „Bill” című slágerhez. Társszerzője volt a mi Molnár Ferencünknek is, ő dolgozta át zenés színpadra a Játék a kastélyban című színművét, The Play’s the Thing (A színdarab az igazi) címen.

Wodehouse, akit családja és barátai közül a legtöbben úgy hívtak: „Plum” (a Pelham szó kiejtéséből képezve, jelentése: szilva) 1881. október 15-én született Guildfordban. Bentlakásos iskolába járt, ahol csak hat-hét havonta egyszer látta a szüleit. Elhagyatottnak érezvén magát, Wodehouse nagyon közel került a fivéréhez, aki megosztotta vele művészet-szeretetét. Wodehouse, hogy betöltse az űrt az életében, fáradhatatlanul írt. Jó néhány iskolai szünetet töltött egyik vagy másik nagynénjénél; ebből kitalálható, hogy ez adta neki a "nagynénik libafalkájától" való egészséges rémületet, ez tükröződött a Blandings Kastély-os sorozatban Lady Constance Keeble számos unokahúga és unokaöccse feletti zsarnokságában, valamint Bertie Wooster félelmetes nagynénjei, mint Agatha és Dahlia hatalmaskodásában.

A Dulwich College-ban tanult, ahol most a könyvtár róla van elnevezve, de a remélt előmenetelt az egyetemre megakadályozták a család anyagi problémái. Így azután a Hong Kong és Shanghai Banknál (jelenleg HSBC néven ismert) dolgozott Londonban két évig, bár soha nem érdekelte a bankszakma, mint karrier. Részidőben írt, miközben a bankban dolgozott, végül elég sikeresnek bizonyult ahhoz, hogy teljes munkaidős foglalkozásként írhasson. Több évig újságíró volt a The Globe-nál, egy, a napjainkra megszűnt angol újságban, mielőtt végül is elment Hollywoodba, ahol hatalmas összegeket keresett mint forgatókönyvíró. Számos novellájából sorozatot is csináltak és leközölték magazinokban, mint például a The Saturday Evening Post és a The Strand, melyek ugyancsak jól fizettek. Első igazi könyvsikere a Psmith in the City (1910) - Psmith a pénzvilágban.

1940 májusában, a németek franciaországi villámháborúja idején Wodehouse Le Touquet-ban élt, tengerparti villájában. Házi őrizetbe vették, majd néhány hónap múlván internálták; előbb Lille-ben, később a belgiumi Liège fogolytáborában, végül a ma Lengyelországhoz tartozó Tost városka elmegyógyintézetében tartották fogva. Itt írta Money in the Bank című regényét. Végül előrehaladott életkorára való tekintettel ideiglenesen elengedték, és 1941 júniusában a berlini Adlon Hotelba költöztették, ahol állandó felügyelet alatt állt. Itt elfogadta a náci propagandaminisztérium ajánlatát, vállalta, hogy öt politikamentes rádióműsort készít, s azokat felolvassa a berlini rádió USA felé sugárzott adásában.

Később a naivitásával magyarázta tettét. Az angolszász közvélemény felzúdulással fogadta a tényt, hogy kedvenc humoristája a berlini rádió hullámhosszán hallatja hangját. Később azonban az angol olvasóközönség megbocsátott kedvencének. Könyvei állítólag ott vannak az angol királynő éjjeliszekrényén, és Tony Blair volt miniszterelnök kedvenc írója. Végül is a Nyugat, ahogy a bolondnak nyilvánított és így büntetését szintén elkerülő Ezra Poundban is, nem az ellenséget, hanem a művészt tartotta fontosnak. Az író azonban soha nem tért vissza Nagy-Britanniába. Az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, és hogy ez a négyéves közjáték mit sem vont le írói munkásságának értékéből, és botlását a legfelső körökben is megbocsátották, bizonyítja az a tény, hogy 93 éves korában Wodehouse-t lovaggá ütötték. Sir P. G. Wodehouse alig néhány héttel élte túl a kitüntetést, életének kilencvennegyedik esztendejében hunyt el egy Long Island-i kórházban.

Vérbeli íróhoz méltóan, szinte az utolsó leheletéig dolgozott. Még a kórházi ágyán is gépelte a Sunset at Blandings (Blandingsi napnyugta) című utolsó regényét, amely immár befejezetlen maradt. Ám így, torzóként is kiadták, a szerző arra vonatkozó, részletekbe menő jegyzeteivel kiegészítve, hogy miként kívánta befejezni a cselekményt.
Passuth László művei
Patricia Vandenberg művei
Paul Monette művei
Pavel Vezsinov művei
Percival C. Wren művei
Peter Heim művei
Philip Shelby művei
Pierre Magnan művei
Pintér József művei
Pitigrilli művei
Rachel Scott művei
Rachilde művei
Raffai Sarolta művei
Rátonyi Róbert művei
Raymond Queneau művei
René Barjavel művei
Rider Haggard művei
Ridley Pearson művei
A szerzőről
Roald Dahl művei
Roald Dahl (1916. szeptember 13. – 1990. november 23.) norvég származású, Walesben született angol nyelvű novellista, regény- és forgatókönyvíró. Az 1940-es években gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt való könyveivel szerzett hírnevet és lett a világ egyik legsikeresebb írójává.

Számos műve jelent meg magyarul, köztük a Karcsi és a csokoládégyár, a Matilda (mindkettő fordítója Borbás Mária), a Szofi és a HABÓ (ford. Nagy Sándor) című meseregény, valamint a felnőtteknek szánt Meghökkentő mesék. Több művéből filmsorozat, játékfilm, illetve rajzfilm is készült.

Dahl 1953. július 2-án Patricia Neal (későbbi Oscar-díjas) amerikai színésznőt vette feleségül. Házasságuk harminc évig tartott, és ezalatt öt gyerekük született: Olivia (aki 7 éves korában halt meg), Tessa (1957–), Theo, Ophelia (1964–) és Lucy.

Roald Dahl 74 évesen, 1990. november 23-án hunyt el otthonában myelodysplasztikus anémiában. Unokája szerint egyfajta "viking temetésben" részesült: vele temették snooker cipőit, pár üveg jó burgundi bort, csokoládékat, HB-s ceruzákat. Tiszteletére nyitották meg a Roald Dahl gyermekgalériát Aylesburyben.
Rob MacGregor művei
Robert B. Parker művei
Robert Wolfgang Schnell művei
A szerzőről
Robin Cook művei
Dr. Robin Cook (New York, 1940. május 4. –) amerikai orvos és író, általában közegészségügyi és orvoskrimi témájú regényeket ír. Több mint harminc megjelent regény és több millió eladott példány után is orvosnak tartja magát, nem pedig írónak.

Diplomáját a Columbia Egyetem és a Wesleyan Egyetem Orvostudományi karán szerezte, tanulmányait a Harvard Egyetemen fejezte be, orvostudományi továbbképzésen. Az Egyesült Államok Haditengerészeténél mélytengeri búvárnak képezték ki, első könyvének nagy részét egy tengeralattjárón írta, valamint a Szöktetés című regényében is sok tapasztalatot írt le a búvárkodással kapcsolatban.

Házas, egy fiúgyermek apja. Elmondása szerint a legjobb kikapcsolódás számára a sport, rendkívül szeret kosárlabdázni, és kerékpárral járja New York utcáit; kicsit tehát magáról is mintázta regényeinek visszatérő karakterét, dr. Jack Stapletont. Állítása szerint egy könyvet nagyjából egy év alatt készít el, ezt több hónapos nyomozás előzi meg, sokszor továbbképzéseken vesz részt, vagy barátai segítségét kéri. A konkrét történet megírása általában két hónapjába telik, felét gépeli, felét kézzel írja.

Cooknak három visszatérő karaktere van, de a különböző könyvek fő története nem összefüggő. dr. Laurie Montgomery igazságügyi orvosszakértő, Lou Soldano rendőrhadnagy és dr. Jack Stapleton igazságügyi orvosszakértő eddig több könyvben szerepeltek már együtt.

Több regényét is megfilmesítették, összesen két mozi, hat tévéfilm és egy tévésorozat készült el. A legismertebb ezek közül a Michael Douglas és Geneviève Bujold főszereplésével 1978-ban bemutatott Kóma című thriller, melyet Cook és másik három író hasonló témájú történetéből, Michael Crichton rendező vitt vászonra.
Rónaszegi Miklós művei
Roy Vickers művei
Ruth Louise Partridge művei
Ruth Rendell művei
Sally Hunter művei
Sanda Faur művei
Sandy Madison művei
Sara Maitland művei
Sarah G. Joseph művei
Sarusi Mihály művei
Sas György művei
Schmidt Attila művei
Selmeczi Mari művei
Sheila Bruckner művei
Sidney Lawrence művei
Sidney Sheldon művei
Simon Green művei
Spencer Walls művei
Stella Linden művei
Stéphanie művei
Stephen Barlay művei
A szerzőről
Stephen King művei
Stephen Edwin King (1947- ) amerikai író, a jelenkor egyik legolvasottabb szerzője.

Stephen King már hétéves korától kezdve írt történeteket. Nagy hatással voltak rá a gyermekkorában látott science fiction- és fantasy-filmek, innen származik rajongása a horror műfaja iránt.
Első novellája, a The Glass Floor 1967-ben jelent meg. Három évvel később elkezdett dolgozni életművének központi regényfolyamán, A Setét Torony-sorozaton (1982–2012), amelynek első kötete azonban csak 1982-ben látott napvilágot.

1971. január 2-án házasodott össze Tabitha Spruce-szal, akivel egyetemi évei alatt ismerkedett meg, és aki szintén író. Három gyermekük született, akiből ketten szintén íróként tevékenykednek.

Kingről köztudott, hogy fontosnak tartja műveiben az apró részletek kidolgozását, a folytonosságot és a visszatérő elemeket, szereplőket műveiben. Könyvei nagyrészt Maine államban játszódnak, bár olykor fiktív településeken, például Castle Rock városában. Művei rengeteg ponton találkoznak egymással, sok nyílt és rejtett kapcsolódási pont, átfedés van az írásai között, amelyeknek köszönhetően eddigi életműve számtalan spekulációra, találgatásra ad lehetőséget, és mindig újabb és újabb érdekességekkel szolgál.

Fontosabb díjai

Bram Stoker-díj
Brit fantasy-díj
Hugo-díj
Nemzeti Könyvdíj
O. Henry-díj
World Fantasy-díj
Stephen Vizinczey művei
Steven Spruill művei
Stuart Woods művei
Sue Brandon művei
Sue Miller művei
Sue Rich művei
Susan Howatch művei
Sütő András művei
Syndie Maison művei
Szalóky Eszter művei
Szederkényi Anna művei
Székely Éva művei
Szekeres Károly művei
Szerdahelyi Szabolcs művei
Szuhay-Havas Ervin művei
Tábori Róbert művei
Tosenc Ferbar művei
Tutsek Anna művei
Tyler Cortland művei
Ugo Pirro művei
Una-Mary Parker művei
Urbán Ernő művei
V. A. Obrucsev művei
Vanessa Wilmon művei
Vaszilisz Vaszilikosz művei
Végh Antal művei
Venjamin Kaverin művei
Vezda János művei
Vic Scott-Hansen művei
Vicki Baum művei
Viviane Villamont művei
Vladimír Páral művei
Wendy Somerset művei
William Kennedy művei
Willy Breinholst művei
Zalatnay Sarolta művei
Zana Muhsen művei
Zane Grey művei
Zinovij Jurjev művei
Zsuzsó művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet