kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ady Endre - A magyar irodalom kincsesháza [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/699/2392699.jpg "Ady Endre - A magyar irodalom kincsesháza [antikvár]")
A magyar irodalom kincsesháza [antikvár]
Ady Endre, Amadé László, Ambrus Zoltán, Ányos Pál, Apáczai Csere János, Arany János, Arany László, Árva Bethlen Kata, Babits Mihály, Bacsányi János, Bajza József, Balassi Bálint, Bárd Miklós, Baróti Szabó Dávid, Batizi András, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bornemissza Péter, Bródy Sándor, Cholnoky Viktor, Csiky Gergely, Csokonai Vitéz Mihály, Czuczor Gergely, Dugonics András, Eötvös József, Eötvös Károly, Faludi Ferenc, Fáy András, Fazekas Mihály, Garay János, Gárdonyi Géza, Gvadányi József, Gyóni Géza, Gyöngyösi István, Gyulai Pál, Harsányi Kálmán, Heltai Gáspár, Ilosvai Selymes Péter, Jókai Mór, Jósika Miklós, Juhász Gyula, Justh Zsigmond, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kármán József, Károli Gáspár, Katona József, Kazinczy Ferenc, Kemény Zsigmond, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Komjáthy Jenő, Kosztolányi Dezső, Kozma Andor, Kölcsey Ferenc, Kriza János, Krudy Gyula, Madách Imre, Mikes Kelemen, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Nagy Ignác, Pálóczi Horváth Ádám, Pázmány Péter, Petelei István, Péterfy Jenő, Petőfi Sándor, Prohászka Ottokár, Rajnis József, Rákosi Jenő, Rákosi Viktor, Reviczky Gyula, Riedl Frigyes, Rimay János, Surányi Miklós, Szabolcska Mihály, Széchenyi István, Szegedi Lőrinc, Szenczi Molnár Albert, Szentjóbi Szabó László, Szigligeti Ede, Sztárai Mihály, Tinódi Lantos Sebestyén, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Tormay Cecile, Tóth Árpád, Tóth Kálmán, Tömörkény István, Török Gyula, Vajda János, Vajda Péter, Vargha Gyula, Vas Gereben, Verseghy Ferenc, Virág Benedek, Vörösmarty Mihály, Zrínyi Miklós
Antikvár
A finn-ugor és török-tatár elemekből összetett magyar léleknek szellemi megnyilatkozását csak attól a kortól kezdve tudjuk ellenőrizni, amikor a nyugati kultúrnemzetek latin betűs írásához tért. A régebbi korra vonatkozólag a rokon népek kezdetlegesebb műveltségi fokot...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2940 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
A magyar irodalom kincsesháza [antikvár]
Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Kazinczy Ferenc
![Bessenyei György - A magyar irodalom kincsesháza [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/3/2939003_1.jpg "Bessenyei György - A magyar irodalom kincsesháza [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2350 Ft
István Király szerelmei [antikvár]
Ács Katalin, B.Szalay Ildikó, Bálint Balázs János, Balogh Judit, Balogh Krisztina, Belinszkyné Nagy Irén, Danczi Csaba László, Dobos Edit, Dr. Gera Éva, Dr. Jámbor Magnetta, Dunai Attila, Farkas Oszkár, Fenyves Mária, Halászi Aladár, Horváth Csilla, Horváth Sándor, Király Lajos, Kis Ernő József, Kiss Béla, Kissné Varga Jolán, Kovács Magda, Kozma János, Kunné Szántó Ilona, Lindák Mihály, Makovics János, Matíszkó Károly, Mezei Tünde, Okányi Kiss Ferenc, Pádár Julianna, Parragh Margit, Rózsa János, Somossy Katalin, Szaniszló János, Szénási Sándor, Szentmártoni János, Szép Ágnes, Varga Levente, Veresné Soós Margit, Vitéz Ferenc
![Ács Katalin - István Király szerelmei [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/372/3803372_1.jpg "Ács Katalin - István Király szerelmei [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
980 Ft
A szikes virágai [antikvár]
![A szikes virágai [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/50/3797050_1.jpg "A szikes virágai [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1880 Ft
Várta [antikvár]
Aradi Zsolt, Balla Borisz, Brisits Frigyes, Harsányi Lajos, Horváth Béla, Jajczay János, Just Béla, Kállay Miklós, Kézai Béla, Lippay Lajos, Mécs László, Nyisztor Zoltán, Possonyi László, Puszta Sándor, Tóth László
![Aradi Zsolt - Várta [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/8/3800008_1.jpg "Aradi Zsolt - Várta [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3680 Ft
Szlovákiai magyar irók anthologiája [antikvár]
Ásguthy Erzsébet, Asguthy Erzsébet, Cotelly Mária, Dallos István, Érdy Antal, Győry Dezső, Hevessy Sári, Kelembéry Sándor, Klimits Lajos, Komlóssy György, Környei Elek, L. Kiss Ibolya, Németh Zoltán, Páll Miklós, Pozsonyi Anna, Radványi Zoltán, Szereday-Gruber Károly, Thuróczy Tibor
![Ásguthy Erzsébet - Szlovákiai magyar irók anthologiája [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/881/3785881_1.jpg "Ásguthy Erzsébet - Szlovákiai magyar irók anthologiája [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5480 Ft
Kármán József és Berzsenyi Dániel [antikvár]
![Kármán József és Berzsenyi Dániel [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/842/2933842_1.jpg "Kármán József és Berzsenyi Dániel [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2860 Ft
Énekes poézis [antikvár]
Pálóczi Horváth Ádám
![Pálóczi Horváth Ádám - Énekes poézis [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/985/2598985_1.jpg "Pálóczi Horváth Ádám - Énekes poézis [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4580 Ft
Új-Auróra 1924. [antikvár]
Balogh Ádám, Barcsányi László, Dávid László, Dr. Aixinger László, Dr. Alapi Gyula, Dr. Bognár Cecil, Dr. Jankovics Marcell, Dr. Kersék János, Dr. Pesthy Pál, Dr. Rajcsányi Gyula, Dr. Reinel János, Dr. Simon Mihály, Dr. Stuhlmann Patrik, Dr. Szijj Ferenc, Dr. Sziklay Ferenc, Holly Jenő, Horváth Dani, Klimits Lajos, Kopcsányi Gyula, Madame Sans Géne, Matulay Sándor, Mécs László, Nagy Árpád, Ölvedi László, Páll Miklós, Szeredai-Gruber Károly, Tamás Lajos, Telek A. Sándor, Tichy Kálmán, Tichy Lajos, Végh Ferenc, Willant Henrik
![Balogh Ádám - Új-Auróra 1924. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/276/2939276_1.jpg "Balogh Ádám - Új-Auróra 1924. [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A finn-ugor és török-tatár elemekből összetett magyar léleknek szellemi megnyilatkozását csak attól a kortól kezdve tudjuk ellenőrizni, amikor a nyugati kultúrnemzetek latin betűs írásához tért. A régebbi korra vonatkozólag a rokon népek kezdetlegesebb műveltségi fokot mutató szájhagyomány-termékeinek, egy-két őstörténeti adatnak, a magyarság életmódjának és a középkorban létrejött latin krónikáknak alapján mindössze annyit következtethetünk, hogy a honfoglaló magyarság lelki világát a sámánizmus fokán álló vallási képzetek és gyakorlatok, s e mellett erősen kifejlett hőskultusz jellemezte irodalmi megnyilatkozásában. A kettő egybe is olvadt, amint azt Álmos vezér születésének mondája bizonyítani látszik. A hatalom birtokosa a maga fennsőbbségét őseinek míthoszi eredetével és hősi cselekedeteinek emlékével támasztotta alá. Ebben a tekintélyt biztosító családi hagyományban juthatott szerep a világhódító hun királlyal, Attilával való rokonság emlegetésének is, így kapcsolódik bele a közvetlen magyar mult mondai emlékvilágába a hun honfoglalás története, amelyet a késő krónikás első honfoglalásnak nevez. Az ősi emlékeket gyűjtő középkori krónikás azonban nehéz helyzetbe kerül, amikor ennek a hun honfoglalásnak a magyar történetbe való beiktatását össze kell egyeztetnie a nyugati népek Attilát megítélő keresztény felfogásával: a pogányság harcát a keresztény népek ellen a keresztény historikus csak azzal a meggondolással dicsőítheti, hogy Attila az Isten büntető ostora volt. A kereszténység ellen küzdő pogány fejedelem kultuszát a keresztény térítés époly kevéssé láthatta szívesen, mint a magyarság igazi őseinek pogány vallási elemekkel átszőtt mondai emlékét; ez az oka annak, hogy a szorosan vett magyar őstörténet mondai világából, a honfoglalás harcaiból is alig egy-két mozzanat élhetett a nép emlékében, került az amúgyis tudákos, tehát a szájhagyomány mesejellegétől idegenkedő krónikások feljegyzésébe. A Kárpát-medencében elhelyezkedő magyarság ősi irodalmának emlékeit ezért mosta el az idő. Nyugattal szellemi kapcsolatainkat a keresztény Egyház térítő munkásai teremtették meg. A latin betűs írás első irodalmi termékei tehát vallásos jellegűek, író és közönség a latin írást ismerő egyházi rendekből került.
Termékadatok
Cím: A magyar irodalom kincsesháza [antikvár]
Szerző:
Ady Endre
,
Amadé László
,
Ambrus Zoltán
,
Ányos Pál
,
Apáczai Csere János
,
Arany János
,
Arany László
,
Árva Bethlen Kata
,
Babits Mihály
,
Bacsányi János
,
Bajza József
,
Balassi Bálint
,
Bárd Miklós
,
Baróti Szabó Dávid
,
Batizi András
,
Berzsenyi Dániel
,
Bessenyei György
,
Bornemissza Péter
,
Bródy Sándor
,
Cholnoky Viktor
,
Csiky Gergely
,
Csokonai Vitéz Mihály
,
Czuczor Gergely
,
Dugonics András
,
Eötvös József
,
Eötvös Károly
,
Faludi Ferenc
,
Fáy András
,
Fazekas Mihály
,
Garay János
,
Gárdonyi Géza
,
Gvadányi József
,
Gyóni Géza
,
Gyöngyösi István
,
Gyulai Pál
,
Harsányi Kálmán
,
Heltai Gáspár
,
Ilosvai Selymes Péter
,
Jókai Mór
,
Jósika Miklós
,
Juhász Gyula
,
Justh Zsigmond
,
Kaffka Margit
,
Karinthy Frigyes
,
Kármán József
,
Károli Gáspár
,
Katona József
,
Kazinczy Ferenc
,
Kemény Zsigmond
,
Kisfaludy Károly
,
Kisfaludy Sándor
,
Kiss József
,
Komjáthy Jenő
,
Kosztolányi Dezső
,
Kozma Andor
,
Kölcsey Ferenc
,
Kriza János
,
Krudy Gyula
,
Madách Imre
,
Mikes Kelemen
,
Mikszáth Kálmán
,
Móra Ferenc
,
Nagy Ignác
,
Pálóczi Horváth Ádám
,
Pázmány Péter
,
Petelei István
,
Péterfy Jenő
,
Petőfi Sándor
,
Prohászka Ottokár
,
Rajnis József
,
Rákosi Jenő
,
Rákosi Viktor
,
Reviczky Gyula
,
Riedl Frigyes
,
Rimay János
,
Surányi Miklós
,
Szabolcska Mihály
,
Széchenyi István
,
Szegedi Lőrinc
,
Szenczi Molnár Albert
,
Szentjóbi Szabó László
,
Szigligeti Ede
,
Sztárai Mihály
,
Tinódi Lantos Sebestyén
,
Tolnai Lajos
,
Tompa Mihály
,
Tormay Cecile
,
Tóth Árpád
,
Tóth Kálmán
,
Tömörkény István
,
Török Gyula
,
Vajda János
,
Vajda Péter
,
Vargha Gyula
,
Vas Gereben
,
Verseghy Ferenc
,
Virág Benedek
,
Vörösmarty Mihály
Zrínyi Miklós
Kiadó: Athenaeum Kiadása
Kötés: Félvászon
Méret: 160 mm x 230 mm
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Neje Szalay Gizella volt.
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Neje Szalay Gizella volt.
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)
Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.
Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.
Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............