kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Személyes ajánlatunk Önnek

Erzsébet királyasszony emlékének [antikvár]

Benedek Elek, Szabó Miklós, Szabó Károly, Tóth József, Fábián László, Horváth Sándor, Szabó József, Széll Kálmán, Hock János, Pósa Lajos, Emich Gusztáv, Horváth Béla, Rákosi Jenő, Darányi Ignác, Marczali Henrik, Papp Sándor, Lukács György, Kiss Áron, Sajó Sándor, Szász Károly, Beöthy Zsolt, Hegedűs Sándor, Falk Miksa, Alexander Bernát, Ágai Adolf, Berzeviczy Albert, Kabos Ede, Hevesi József, Boncz Ödön, Zöldi Márton, Rexa Dezső, Kiss Arnold, Zsilinszky Mihály, Dárday Sándor, Kossuth Ferencz, Dr. Havass Rezső, Berczik Árpád, Márkus József, Kenedi Géza, Dr. Jókai Mór, Bartók Lajos, Szávay Gyula, Vadnay Károly, Király Pál, Simonyi Zsigmond, Blaha Lujza, Dr. Ilosvay Lajos, Dr. Kiss Arnold, Ferencz József, Löw Immánuel, Gelléri Mór, Scossa Dezső, Szász Domokos, Szalay Imre, Jókai Mór, Antal Gábor, Simó Béla, Gyertyánffy István, Pauler Gyula, Endrődi Sándor, Váradi Antal, Beöthy László, Ifj. Ábrányi Kornél, Dr. Kerékgyártó Elek, Zichy Mihály, Herczeg Ferencz, Beniczkyné Bajza Lenke, Salgó Ernő, Polgár Géza, Vaszary Kolos, Ujvári Béla, Névy László, Wohl Janka, Dr. Pruzsinszky József, Rudnay Józsefné, Szana Tamás, Faludi Gábor, Dr. Bartók György, Vörös Sándor, Rill József, Horánszky Nándor, József főherczeg, Darányi Ignácz, Deák Lajos, Széll Kálmánné, L. G., Dr. Thaly Kálmán, Szécsi Ferencz, Eötvös Károly Lajos, Sárkány Sámuel, Molnár Viktor, Türr István, Dr. Petri Mór, Maszák Hugó, Vargyas Endre, Sturm Albert, Telkes Béla, Dr. Fésűs György, Kakujay Károly, Dr. Németh Antal, Réthi Lajos, Dr. Szalay Mihály, Téglás István, Lakits Vendel, Dr. Platz Bonifácz, Stáhly György, Fehér Ipoly, Dr. Munkácsi Bernát, Zollner Béla, Dr. Morlin Emil, Pruzsinszky József, Szlávy József, Rimely Károly, Berecz Gyula, Hegedűs Sándorné, Péterfi Sándor, Bende Imre, Halász Ferencz, Kun Bertalan, Tisza Kálmán, Dr. Wekerle Sándor, Császka György, Dr. Csernátoni Gyula, Mezei Mór, Neményi Ambrus, báró Fejérváry Géza, Vértesi Gyula, Dr. Dengi János, Bozóky Alajos, Káldy Gyula, Dr. Pacséri Károly, Ábrányi Emil C., Auguszta főherczegnő, Báró Feilitzsch Berthold, Báró Fiáth Pál, Báró Harkányi Frigyes, Bausznern Guido, Beniczky Ferencz, Beniczky Lajos, Bogdanovics Lucián, Br. Bánffy Dezső, Br. Bánffy Dezsőné, Br. Dániel Ernőné, Br. Orczy Andor, Br. Orczy Andorné, Br. Podmaniczky Frigyes, Br. Roszner Ervin, Br. Vay Béla, Csánky Gyula, Csánky Viktor, Csapek Kornélia, Csörgeö Gyula, Dimitrijevics Vladimir, Dr. Axamethy Lajos, Dr. Dégen Gusztáv, Dr. Falk Miksa, Dr. Fleischmann Sándor, Dr. Hámos Péter, Dr. Kayserling M., Dr. Maszák Aladár, Dr. Moódy András, Dr. Münnich Aurél, Dr. Neumann Ármin, Dr. Országh Sándor, Dr. Ruzsitska Kálmán, Dr. Vályi János, Dr. Vámbéry Ármin, Dr. Verédy Károly, Dr. Wlassics Gyula, Erzsébet főherczegnő, Faller Ferencz, Fáy Nándor, Fényes Lajos, Fenyvessy Ferencz, Firczák Gyula, Francsics Norbert, Frigyes főherczeg, Georgiades János, Gr. Almássy Kálmán, Gr. Apponyi Lajos, Gr. Béldi Ákos, Gr. Bethlen Balázs, Gr. Csáky Albin, Gr. Csáky Albinné, Gr. Csáky László, Gr. Csáky Zénó, Gr. Dessewffy Aurél, Gr. Esterházy Mihály, Gr. Hugonnai Béla, Gr. Keglevich István, Gr. Laszberg Rudolf, Gr. Teleky Géza, Gr. Teleky Sándorné, Gr. Vay Tihamér, Gr. Vigyázó Sándor, Gr. Zichy Nándor, Gráf Nikáz, Gróf Festetics Andor, Győry Elek, Gyurácz Ferencz, Hámos Péterné, Hampel Józsefné, Hidasi Sándor, Hídvégi Benő, Hieronymi Károly, Hollaki Arthur, Józann Miklós, József Ágost főherczeg, Kacskovics Mihály, Kapczy Vilmos, Kiszely Árpád, Klotild főherczegnő, Kosztka Mihály, König Károly, Kubányi Károly, Kubinyi Mihály, Kuncz Elek, Kürthy Lajos, Lád Károly, Lázárné Kasztner Janka, Léderer Ábrahám, Libertiny Gusztáv, Lipthay Sándor, Lovas Ferencz, Mária Annunziata főherczegnő, Mária Terézia főherczegnő, Matzinger Lujza, Mihályi Viktor, Miksits Gizella Istvánka, Minké Béla, Nátafalussy Kornél, Neumann Árminné, Nyiry Klára, Péchy Zsigmond, Petrasevich Endre, Plachy Bertalan, Pongrácz Sándorné, Popovics Vazul, Potsa József, Pulszky Polixéna, Radocza János, Rapaics Rajmond, Ráth Péter, Rhousopoulos Rhousos, Rónay Jenő, Sándor Mózes, Sárközy Aurél, Schweiger Márton, Senyei Ferencz, Sevics Mitrofán, Szapáry Gyula, Széchenyi Aladár, Széll Ignácz, Szerencs János, Szieber Ede, Thewrewk Emil, Tihanyi Domokos, Tocsek Helén, Trojános Germános, Váró Béni, Walter Károly, Wlassics Gyuláné

32000 Ft
Részletesen erről a termékről
Szerzőről
Pomogáts Béla művei
Szerzőről
Kányádi Sándor művei
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Írói álneve Kónya Gábor.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.

A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Szerzőről
Nádas Péter művei
Nádas Péter (Budapest, 1942. október 14. –)

Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Budapesten született 1942. október 14-én zsidó polgári családban Tauber Klára és Nádas László gyermekeként.1956–1958 között a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanulója, majd szakmát tanult: 1958–1961 között fényképész szakmunkástanuló volt. 1961-től végezte el a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965–1967 között a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett.Közben 1961–1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere, 1965–1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas, itt a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgatott elsősorban. 1974–1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője volt. 1980–81-ben a győri Kisfaludy Színház lektora volt. 1989–90-ben a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1993-ban infarktus következtében több koszorúérműtéten esett át.2006. június 13-án a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Azon év óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának is tagja. 2007-ben a XIII. kerület díszpolgára.2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-díjjal ismerték el életművét.
Szerzőről
Lengyel László művei
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. – ) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Szülei: Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.

1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán (ÁJK).
1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett.
1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója.
1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában.
1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt.
Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője.
1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik.
1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának.
A Magyar Politikatudományi Társaság tagja.
1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja
Szerzőről
Lázár Ervin művei
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Szerzőről
Eörsi István művei
Szerzőről
Vásárhelyi Miklós művei
Szerzőről
Várszegi Asztrik művei
Szerzőről
Vajda Mihály művei
(1935) Széchenyi-díjas filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Munkásságát elsősorban a fenomenológia, a 20. századi német filozófia és a totalitariánus társadalmak elmélete terén fejtette ki. Az egyetem elvégzése (1958) után mint ellenforradalmár-gyanús elem csak nagy nehezen kapott (általános iskolai tanári) állást. 1961-ben aztán (a kezdődő kádárizmusban) felvették az MTA Filozófiai Intézetébe, ahonnan 1973-ban mint elhajlót kidobták. Tizenhét évi állástalanság, s közben néhány évi külföldi – brémai egyetemi – tanítás után 1990-től a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem professzora, 1996 és 2000 között ugyanott a Filozófiai Intézet igazgatója.

A fotó a szerző tulajdona.

Szerzőről
Petri György művei
Petri György már életében klasszikussá vált. Annak ellenére, hogy előszeretettel mondott ellent mindennek, ami "hagyomány", ami "politikailag korrekt", ami "népszerű", ami "muszáj". Már első verseskötete végén olyan "ars poetica" (Horgodra tűztél) olvasható, amely a Kelet-Európában tradícióvá lett váteszszerep és a vele járó kiválasztottság-tudat pózán ironizál.

Petri egész nemzedéke kiábrándultságának tudott reprezentatív módon hangot adni. A Magyarázatok M. számára című kötete (1971) a radikális baloldali remények 1968-as megfeneklése után tapasztalható kelet-európai helyzet abszurditásának és az értelmiségi lelkiállapot ambivalenciájának nagyszerű érzékeltetése.

Petri a demokratikus ellenzék ismert személyisége lett, és szamizdatként megjelent Örökhétfő című kötetének (1981) java része politikai témájú, alkalmi költemény. A versek meghökkentő újdonsága a vulgáris nyelvhasználat. A rendszerváltás politikai előnyeit szkeptikusan, némelykor kifejezetten borúlátóan ítélte meg: „rettenthetetlen hülyék”, pojácák és gazemberek korát jövendölte.

Elhúzódó betegsége hagyott időt neki felkészülni a halálra, megformálni, versbe önteni az elmúlással kapcsolatos gondolatait. Amíg lehet című, utolsó kötetében (1999) leszámol korábbi szerepeivel is, és a szerepnélküliség szerepét veszi fel.

A Magvető Kiadó négy kötetből álló sorozatba (Petri György munkái I–IV.) gyűjtötte össze vereseit, műfordításai, interjúit, és a prózai műveit.

Díjai
Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
Szerzőről
Parti Nagy Lajos művei
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.

Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.

Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.

Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.

Fotó: Szilágyi Lenke

DíjaiBölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Szerzőről
Gombár Csaba művei
Szerzőről
Gönczöl Katalin művei
Szerzőről
Tandori Dezső művei
Szerzőről
Orbán Ottó művei
Szerzőről
Kovács András Ferenc művei
Szerzőről
Romsics Ignác művei
Szerzőről
Csányi Vilmos művei
Szerzőről
Juhász Ferenc művei
Szerzőről
Konrád György művei
Szerzőről
Esterházy Péter művei
Szerzőről
Hankiss Elemér művei
Szerzőről
Kende Péter művei
Szerzőről
Darvas Iván művei
Szerzőről
Jancsó Miklós művei
Szerzőről
Surányi György művei
Szerzőről
Kurtág György művei
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet