Nomád katona [antikvár]

...Csak néhány íróra hívtuk fel az olvasó figyelmét, hogy éreztessük, miként alakult a társadalmi valósággal együtt az irodalom cigányszemlélete is. Nincs igaza annak a pszichológusnak, aki azt írta tíz évvel ezelőtt: "Elgondolkodtató, hogy a társadalmi igazságtalanságok iránt oly érzékeny szépirodalomban a cigányok, ha elvétve megjelennek (...), zömmel festői-dekoratív funkciójukkal, egzotikus jellegükkel tűnnek fel." Ez az elbeszélésgyűjtemény, noha nem ennek a pszichológusnak a cáfolatául készült, akaratlanul is az. Tévedésével ugyanis nincs egyedül. Sőt ráadásul az a hiedelem járja, hogy a cigány az irodalomban vagy romantikus, vagy komikus, nevetséges. Ez a gyűjtemény bizonyítja: ember. A társadalmi igazságtalanságok iránt oly érzékeny szépirodalom számára természetes, hogy az ő küzdelmeikre is rátalál, és igazságot szolgáltat, akár ezerévre visszamenőleg is, mint Végh Antal írja Csóka című elbeszélésének csattanójául. Sok írót, sok elbeszélést ki kellett hagynunk, nem is soroljuk fel, túl hosszú lenne a névsor. Viszont örömmel fejezzük be könyvünket két cigány származású íróval, Lakatos Menyhérttel és Holdosi Józseffel. Bennük már személyesen jelentkezik - a magyar irodalom részeként - a cigányság. Sejtjük, nincsenek egyedül.