kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett


Százegy elbeszélés II. (töredék) [antikvár]

Balázs Béla, Barabás Tibor, Bárány Tamás, Bernát Aurél, Bertha Bulcsu, Boldizsár Iván, Csák Gyula, Császár István, Cseres Tibor, Csoóri Sándor, Csurka István, Darvas József, Déry Tibor, Devecseri Gábor, Dobozy Imre, Eörsi István, Fejes Endre, Fekete Gyula, Földeák János, Füst Milán, Gábor Andor, Galambos Lajos, Galgóczi Erzsébet, Gáll István, Galsai Pongrác, Gerelyes Endre, Gergely Sándor, Goda Gábor, Granasztói Pál, Gyárfás Miklós, Gyergyai Albert, Gyurkovics Tibor, Hernádi Gyula, Illés Béla, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Jókai Anna, Kamondy László, Kardos G. György, Karinthy Ferenc, Kassák Lajos, Kellér Andor, Kertész Ákos, Kodolányi János, Kolozsvári Grandpierre Emil, Laczkó Géza, Lázár Ervin, Lengyel József, Mándy Iván, Mesterházi Lajos, Mészöly Miklós, Mocsár Gábor, Moldova György, Molnár Géza, Molnár Zoltán, Móricz Virág, Nagy Lajos, Nemes György, Németh Andor, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Palotai Boris, Palotai Erzsi, Pilinszky János, Rákosy Gergely, Remenyik Zsigmond, Rideg Sándor, Rónay György, Sándor Kálmán, Sánta Ferenc, Sarkadi Imre, Somogyi Tóth Sándor, Sőtér István, Szabó István, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Szabó Pál, Szakonyi Károly, Szántó Tibor, Szász Imre, Szeberényi Lehel, Szentkuthy Miklós, Szép Ernő, Sziráky Judith, Szobotka Tibor, Takáts Gyula, Tamási Áron, Tatay Sándor, Tersánszky Józsi Jenő, Thury Zsuzsa, Thurzó Gábor, Török Sándor, Urbán Ernő, Várkonyi Mihály, Vas István, Végh Antal, Veres Péter, Vészi Endre, Weöres Sándor

Antikvár
 
640 Ft
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes.
576 Ft
10%
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek

Petőfi koszorúi [antikvár]

Ábrányi Emil, Ady Endre, Arany János, Arany László, B. Eötvös József, Babits Mihály, Bajza József, Balogh Zoltán, Bányai Kornél, Báró Wesselényi Miklós, Bartók Lajos, Beke Ödön, Bem József, Benjámin László, Berda József, Bodor Pál, Bóka László, Borúth Elemér, Bozsai Pál, Bronyiszláv Kezsun, Cs. Nagy István, Császár Ferenc, Csizmadia Sándor, Csorba Győző, Dalmady Győző, Dan Desliu, Devecseri Gábor, Dóczi Lajos, Dömötör János, Egressy Gábor, Endrődi Sándor, Eötvös Károly, Erdélyi János, Eugen Jebeleanu, Feleki László, Fodor József, Forbáth Imre, Forgács Antal, Francois Coppée, Gábor Andor, Garay János, Gellért Oszkár, Greguss Ágost, Gulyás Pál, Gyóni Géza, Győry Dezső, Gyulai Pál, Harsányi Lajos, Hatvany Lajos, Hegedűs Géza, Heinrich Heine, Hidas Antal, Hollós Korvin Lajos, Illyés Gyula, Inczédi László, Jánosy István, Jékely Zoltán, Jókai Mór, József Attila, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Kacziány Géza, Kányádi Sándor, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kemény Zsigmond, Képes Géza, Kerényi Frigyes, Kiss Jenő, Kiss József, Klapka György, Kónya Lajos, Kossuth Lajos, Kosztolányi Dezső, Kovács Lajos, Kozma Andor, Krúdy Gyula, Kuczka Péter, Kun Béla, Kuthy Lajos, Ladányi Mihály, Lauka Gusztáv, Leonyid Pervomajszkij, Lévay József, Lisznyay Kálmán, Losonczy László, Madách Imre, Mécs László, Medgyes Lajos, Mentovich Ferenc, Mező Dániel, Mihai Beniuc, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nádaskay Lajos, Nagy Ignác, Nagy József, Nagy Károly, Németh László, Oláh Gábor, Pablo Neruda, Pajer Antal, Pákh Albert, Palágyi Lajos, Pap Endre, Paul Éluard, Petőfi István, Petrichevich Horváth Lázár, Petrovics István, Pompéry János, Ponori Thewrewk Emil, Poór Jenő, Pulszky Ferenc, Reményik Sándor, Révai József, Reviczky Gyula, Rónay György, Rosenthal Mór, Sárosi Gyula, Sárossy Gyula, Schöpflin Aladár, Simon István, Sinka István, Spiró György, Sujánszky Antal, Szabolcska Mihály, Szász Károly, Szász Zoltán, Szeberényi Lajos, Széchenyi István, Szécsi Margit, Szelestey László, Szemere Miklós, Szemere Pál, Szemlér Ferenc, Szendrey Júlia, Táncsics Mihály, Tatár Béla, Toldy Ferenc, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Tóth Árpád, Tóth Kálmán, Uno Laht, Utassy József, Vahot Imre, Vajda János, Vargha Gyula, Vasvári Pál, Veres Péter, Veronica Porumbacu, Victor Hugo, Vikár Béla, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zalár József, Zelk Zoltán, Zerffi Gusztáv, Zilahy Károly

1820 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Százegy elbeszélés II. (töredék) [antikvár]
Szerző: Balázs Béla , Barabás Tibor , Bárány Tamás , Bernát Aurél , Bertha Bulcsu , Boldizsár Iván , Csák Gyula , Császár István , Cseres Tibor , Csoóri Sándor , Csurka István , Darvas József , Déry Tibor , Devecseri Gábor , Dobozy Imre , Eörsi István , Fejes Endre , Fekete Gyula , Földeák János , Füst Milán , Gábor Andor , Galambos Lajos , Galgóczi Erzsébet , Gáll István , Galsai Pongrác , Gerelyes Endre , Gergely Sándor , Goda Gábor , Granasztói Pál , Gyárfás Miklós , Gyergyai Albert , Gyurkovics Tibor , Hernádi Gyula , Illés Béla , Illyés Gyula , Jékely Zoltán , Jókai Anna , Kamondy László , Kardos G. György , Karinthy Ferenc , Kassák Lajos , Kellér Andor , Kertész Ákos , Kodolányi János , Kolozsvári Grandpierre Emil , Laczkó Géza , Lázár Ervin , Lengyel József , Mándy Iván , Mesterházi Lajos , Mészöly Miklós , Mocsár Gábor , Moldova György , Molnár Géza , Molnár Zoltán , Móricz Virág , Nagy Lajos , Nemes György , Németh Andor , Németh László , Ottlik Géza , Örkény István , Palotai Boris , Palotai Erzsi , Pilinszky János , Rákosy Gergely , Remenyik Zsigmond , Rideg Sándor , Rónay György , Sándor Kálmán , Sánta Ferenc , Sarkadi Imre , Somogyi Tóth Sándor , Sőtér István , Szabó István , Szabó Lőrinc , Szabó Magda , Szabó Pál , Szakonyi Károly , Szántó Tibor , Szász Imre , Szeberényi Lehel , Szentkuthy Miklós , Szép Ernő , Sziráky Judith , Szobotka Tibor , Takáts Gyula , Tamási Áron , Tatay Sándor , Tersánszky Józsi Jenő , Thury Zsuzsa , Thurzó Gábor , Török Sándor , Urbán Ernő , Várkonyi Mihály , Vas István , Végh Antal , Veres Péter , Vészi Endre Weöres Sándor
Kiadó: Magvető Könyvkiadó-Szépirodalmi Könyvkiadó
Kötés: Fűzött keménykötés
ISBN: 9631513157
Méret: 130 mm x 190 mm
Barabás Tibor művei
Bárány Tamás művei
Bernát Aurél művei
Bertha Bulcsu művei
Boldizsár Iván művei
Csák Gyula művei
Császár István művei
A szerzőről
Cseres Tibor művei
Eredeti nevén Portik Cseres Tibor.
Magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. 1915-ben született.
A szerzőről
Csurka István művei
Kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. 1934-ben született. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
Darvas József művei
Déry Tibor művei
Dobozy Imre művei
Eörsi István művei
A szerzőről
Fejes Endre művei
(1923–2015)
Kossuth - József Attila - díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 1923-ban született Budapesten.
Író, drámaíró.
A Rozsdatemető a hatvanas évek irodalmi szenzációja volt, és több mint harminc nyelvre fordították le.
Fekete Gyula művei
Földeák János művei
Füst Milán művei
Gábor Andor művei
Galambos Lajos művei
Galgóczi Erzsébet művei
Gáll István művei
Galsai Pongrác művei
Gerelyes Endre művei
Gergely Sándor művei
Goda Gábor művei
Gyárfás Miklós művei
Gyergyai Albert művei
Hernádi Gyula művei
Illés Béla művei
Illyés Gyula művei
Jékely Zoltán művei
A szerzőről
Jókai Anna művei
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. – Budapest, 2017. június 5.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.

Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.

Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
Kamondy László művei
Kardos G. György művei
Kassák Lajos művei
Kellér Andor művei
Kertész Ákos művei
Kodolányi János művei
Kolozsvári Grandpierre Emil művei
Laczkó Géza művei
A szerzőről
Lázár Ervin művei
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Lengyel József művei
Mesterházi Lajos művei
Mocsár Gábor művei
Moldova György művei
Molnár Géza művei
Molnár Zoltán művei
Móricz Virág művei
Nemes György művei
Németh Andor művei
Ottlik Géza művei
Örkény István művei
Palotai Boris művei
Palotai Erzsi művei
A szerzőről
Pilinszky János művei
(Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Rákosy Gergely művei
Remenyik Zsigmond művei
A szerzőről
Rideg Sándor művei
Rideg Sándor (Törtel, 1903. február 12. – Budapest, 1966. február 8.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író.

Öt elemit végzett, csikós volt. 1919-ben vöröskatonának állt. A Tanácsköztársaság bukása után Budapesten gyári munkás, később MÁV-altiszt volt, majd pékmesterséget tanult. 1925-ben az akkor alakult Magyarországi Szocialista Munkáspárt vezetőségi tagja. A munkásmozgalomban való részvétele során több ízben letartóztatták, 1927 júliusában a lakásán titkos nyomdát foglaltak le. 1944-ig állandó rendőri felügyelet alatt állt, majd koncentrációs táborba hurcolták. 1945-1947 között a csepeli Szabadkikötő üzemi bizottságának elnöke, azután több évig a néphadsereg írói csoportjának tagja volt.

1931-től jelentek meg novellái a Népszava, a Korunk, a Magyarország és a Híd című lapokban, illetve folyóiratokban. Első regényében, az Indul a bakterházban, amelyet 1939-ben a Népszava közölt folytatásokban, már megmutatkozott írói egyénisége. Író tehetsége csak 1945 után bontakozott ki teljesen.
Rónay György művei
Sándor Kálmán művei
Sánta Ferenc művei
Sarkadi Imre művei
Somogyi Tóth Sándor művei
Sőtér István művei
Szabó Magda művei
Szakonyi Károly művei
Szántó Tibor művei
Szász Imre művei
Szeberényi Lehel művei
A szerzőről
Szentkuthy Miklós művei
Író, esszéíró, műfordító. 1908-ban született, Budapesten. 1931-ben szerzett oklevelet a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-francia-angol irodalom szakán.

1932-től a Madách Gimnáziumban, 1939-től az óbudai Árpád Gimnáziumban tanított. 1949–1958 között közgazdasági technikumban tanított. 1958-tól haláláig szabadfoglalkozású író. Elbeszélései és tanulmányai többek között a Napkelet, a Válasz, a Magyar Csillag, a Vigília, az Új Symposion, a Kortárs, valamint az Élet és Irodalom hasábjain jeletek meg. Angol és amerikai regényeket fordított.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Divertimento (1957), Burgundi krónika (1959), Hitvita és nászinduló (1960), Arc és álarc (1962), A megszabadított Jeruzsálem (1965), Angyali Gigi (1966), Meghatározások és szerepek (1969), II. Szilveszter második élete (1972), Szent Orpheus breviáriuma (1973), Szárnyatlan oltárok (1978), Prae I-II. (1980), Múzsák testamentuma (1985), Saturnus fia (1989), Euridiké nyomában (1993), Narcisszusz tükre (1995), Az alázat kalendáriuma (1998), Bezárult Európa (2000), Fájdalmak és titkok játéka (2001), Barokk Róbert (2002), Casanova (2008), Pendragon és XIII. Apolló (2009), Doktor Haydn (2009)

Díjai
Baumgarten-díj (1948), József Attila-díj (1977), Füst Milán-díj (1982), Déry Tibor-díj (1984), Kossuth-díj (1988)
Szép Ernő művei
Sziráky Judith művei
Tamási Áron művei
Tatay Sándor művei
Tersánszky Józsi Jenő művei
Thury Zsuzsa művei
Thurzó Gábor művei
A szerzőről
Török Sándor művei
Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25. – Budapest, 1985. április 30.) író, műfordító, újságíró, antropozófus.

Apai nagyapja útbiztos volt a Szilágyságban, anyai nagyapja pedig jegyző Küküllőben. Apja, Török Lajos, jegyző volt.
A gyermek Sándor Szerdahelyen nőtt fel, Brassóban lett kisiskolás.

Tanulmányait Brassóban, Fogarason végezte, majd a középiskolát 14 éves korában abbahagyva különböző fizikai munkákból tartotta fenn magát. Volt kazánfűtő és kocsis a Czell sörgyárban, mezei munkás, facsúsztató a havasokban. Ipari tanuló volt Brassóban, majd napszámos lett a feleki üveggyárban. Pályafenntartó és kovács volt Vöröstoronyban, postai alkalmazott Nagytalmácsban. Kolozsvárott, a Renner bőrgyárban gépszíjgyártó vizsgát tett, rövid ideig kórista és színész volt a Magyar Színháznál.

Először pertörténeteket írt, majd folytatásos rémregényeket adott le néplapoknak.
Első regénye Az idegen város volt, amelyből később színdarabot is írt.
1933-ban Baumgarten-díjban részesítették, 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett.

A magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertiták képviselője volt, az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Török Sándor a háború utolsó hónapjait Nagy Emilék kissvábhegyi házának rejtekén vészelte át, amit részletesen leírt Egy kis kertet szerettem volna c. emlékirataiban és a Titokzatos utazások című regényében.

1945-től 1948-ig a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg. A műsort 7 adás után betiltották. 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője. 1959-1966 között a Család és Iskola c. lap felelős, majd főszerkesztője.

A komédiás c. darabjából – amelyet csak hétszer játszottak – később Richard Nash írt Az esőcsináló címen világhírűvé vált színdarabot.

A Csilicsala csodái folytatásos rádiójáték széles körű, országos népszerűséget biztosított számára. A műsort 1953 nyarán kezdték sugározni, havonta egy alkalommal vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között volt hallható. A varázslót Ráday Imre alakította.

Lakásán antropozófiai összejöveteleket tartott, amelyeken a fiatal Montágh Imre is részt vett. Török Sándor műveit francia, olasz, portugál nyelvekre is lefordították.
Urbán Ernő művei
Várkonyi Mihály művei
Vas István művei
Végh Antal művei
Veres Péter művei
Vészi Endre művei
Weöres Sándor művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet