Szegény Hannibal és a többiek [antikvár]

Szegény Hannibal, ha tudta volna, hogy milyen jelentősége lesz annak, ha átkel az Alpokon, akkor talán sohasem vállalkozott volna erre az útra. Nem akarom magam Hanniballal összehasonlítani, mégis most akaratlanul arra kell gondolnom, hogy ha tudtam volna huszonöt évvel ezelőtt, hogy mi lesz huszonöt esztendő mulva, akkor talán nem írtam volna meg ezeket a jeleneteket. Hálátlan volnék "Szegény Hannibal"-lal és a többiekkel szemben, ha nem szeretném őket, mert sokat köszönhetek nekik és ők is sokat köszönhetnek a magyar és külföldi kis-szinpadoknak, amelyek szóhoz juttatták őket. Ennek ellenére nem vagyok elfogult irányukban, nem is lehetek, mert ezek az írások 1915-ben, 1917-ben, 1921-ben, 1925-ben, 1930-ban, 1935-ben és 1938-ban kerültek a közönség elé, de van közöttük néhány egészen újkeletű is. Jeleneteim nem tartanak másra igényt, mint megmutatni a kisszinpad különböző hangjainak színeit az elmult huszonöt év alatt, a legeslegtávolabbról sem gondolva arra, hogy az irodalom keresésének látszatát keltsem. "Szegény Hannibal"-nak a nyomdafestékkel való megismerkedése úgy történt, hogy szórakozni és szórakoztatni vágyó emberek (műkedvelő társaságok tagjai) keresték őket a könyvkereskedések polcain. Ezért a színész-író kötetbe kötve bemutatja "Szegény Hannibal"-t és a többieket az író-szinész tudta és beleegyezése nélkül...