Kisebb elbeszélések I. [antikvár]

Részlet: Caius Septimius Cinna, a római patriczius, miután ifjúsága éveit a légiók között töltötte, visszatért Rómába, hogy élvezze az uj életet, minden fényűzésével, örömével és gyönyörűségével. Cinna gazdag volt, bár öröksége jó részét eltékozolta s mióta Rómába jött, folytonos tivornyában, dőzsölésben mulatta át éjszakáit patricziusismerősei villáiban, palotáiban, nappal pedig vivott, birkózott a lanistájával, vagy eljárt a fürdőkbe, a hol filozófiáról vitatkozott a rhétorokkal, vagy Róma és a világ napi eseményeiről, botrányairól beszélgetett barátaival. Bálványozta a czirkuszt, a szinházat, a gladiátorok véres játékait; szerette hallgatni a görög cziterák lágy zenéjét, gyakran megkérdezte a thrák jósnőket jövendő sorsa felől s nagy élvezettel gyönyörködött az ión tánczosnők buja tánczaiban. Anyja a nagy Lucullus leánya volt, a ki fényes örökséget hagyott reá, de ezzel együtt, mintegy családi hagyományképen, vérébe oltotta a Lucullusok hirhedt élvezetvágyát, pompa-szeretetét és finom izlését is, ugy hogy Cinna az inyesmesterség dolgában csaknem túltett még kortársain is: asztalára csak aranyat érő görög bor, nápolyi osztriga, pontusi sáska és hymettusi illatos méz került...